Ima Magyarországért Verõcén

„Ó én édes Hazám, Te szép Magyarország”

Immár 2006 óta, idén elsõ alkalommal Verõcén szervezték meg azt az imaláncot, melynek központja a Verõce melletti Kárpát-Haza Temploma köré szervezõdött 2011. március 27-én déli 12 órakor, de együtt imádkoztak ugyanebben az órában a késõbb csatlakozó mintegy 36 településen is, hogy együtt fohászkodjanak Hazánkért, a Szent Korona fõhatalomba való visszahelyezéséért, a Szent Korona Alkotmányban való elfogadtatásáért, valamint a történeti jogfolytonosság helyreállításáért. Az együtt imádkozók lélek-hidat teremtettek a Verõcén fohászkodókkal.

„Az egyetértés nagy kegyelmét add meg nekünk”

Bethlen Farkas Verõce polgármestere Erõss Alfréd versével köszöntötte a résztvevõket: „Uram! Nem magamért imádkozom. / Ez a legnehezebb imádság. / Nagy terhem van, / A népemet hozom. / Már meginognék, mint a nádszál, / de erõt önt belém a bizalom. / Láncszem vagyok. / Velem imádkozik a népem, / A magyarok a földön és az égben. / A láncot tartják erõs angyalok. / Imádkozik az ország. / Hozzád emeli, Isten, e nép arcát / és színed elõtt könyörögve ellép, / Uram! / Az egyetértés nagy kegyelmét / add meg nekünk, add meg nekünk. / Legyen az mindennapi kenyerünk! Ámen.”

– Nagy bajban van az országunk. Ezer évvel ezelõtt is megmaradásunk volt a tét, s most ezer év elteltével is megmaradásunkért kell imádkoznunk – mondta beszédében Beer Miklós váci megyés-püspök, aki a bencések jelmondatára hívta fel a figyelmet, mely mai életünknek is iránytûje lehet: Ora et labora / Imádkozz és dolgozz! Beer Miklós szerint újra meg kell tanulnunk imádkozni! Véleménye szerint minden kornak megvannak a prófétái, Papp Lajos professzor a mai kor egyik prófétája, aki imádkozásra hív bennünket, hogy az Úristen segítse meg Hazánkat, a másik próféta pedig Ángyán József, aki a föld megõrzésére és megmûvelésére szólítja fel a magyar népet. Isten áldása vigyázzon Rátok – mondta Beer Miklós.

Papp Lajos professzor, a rendezvény évekkel ezelõtti megálmodója Báró Perényi Zsigmond koronaõr 1933-ban, az Országházban elmondott beszédét idézte: „… Most a mi idõnkben minden magyar ember egyformán tagja a Koronának, származás, vagyon- és felekezetkülönbség nélkül egyforma jogokkal. Csak a kötelezettségekben lehet köztünk különbség, mert azoktól, akik erõsebbek és gazdagabbak, többet kívánunk. …A magyar történelem századain át mély vallási kegyelet környezte a Szent Koronát, keresztény legendák és krónikák hirdették és a hívõk erõs hittel hitték, hogy a Korona az egyház apostoli feje által csodás módon isteni sugallatból és angyali közbenjárással adományoztatott. Ma is szentnek hisszük a Koronát.

Törpe nép, amely nemes eszményekre nem tekint fel tisztelettel, amely múltját semmibe veszi és így önmagát, a maga faját alacsonyítja le. De boldog nemzet az és csak annak a nemzetnek van jövõje, amely a múlt hagyományait és eszményeit a sors viharai között is megõrzi. Mert a múlt az a szilárd alap, amelyre építeni lehet és az eszmények hevítenek munkára, küzdelemre és áldozatra. A Szent Korona egyetértést, közösséget, békességet hirdet a magyarok között. És ha majd eljön az idõ, alkotmányunk szellemében külsõ befolyás és kényszer nélkül, párt- és magánérdek félretolásával az egyetemes nemzet lesz hivatva megvalósítani a Szent Koronának történelmi hivatását.”

„Küldetésünk a Kárpát-medencében

a teremtett világ megõrzése, ápolása, és szépítése”

Papp Lajos megköszönte a Teremtõ Úristen mérhetetlen kegyelmét, hogy a Kárpát-medencébe született és nyelve a magyar. Meggyõzõdése szerint, az idõk kezdetétõl, õseink a világ legszebb földrajzi egységében a Kárpát-medencében éltek. Vérüket, verítéküket adták azért, hogy a ránk mért isteni küldetésünket teljesíthessük. A professzor szerint magyarságunk okán, küldetésünk van-e földi létben. Küldetésünk pedig a Kárpát-medencében a teremtett világ megõrzése, ápolása, és szépítése. Különleges képességeinket azért kaptuk az Úristentõl, hogy többet és jobbat tegyünk a világért, mint mások, másutt a Föld bármely részén.

Sok ezer éves történelmünk során bizonyítottuk, hogy a sátáni idõkben is képesek voltunk ég és föld egységét megteremteni. Képesek voltunk küldetésünket teljesíteni, képesek voltunk a szeretet parancsát romlott világunkban is megtartani.

A tudás népe vagyunk. Nyelvünk bizonyítja, hogy õsidõktõl kezdve növények, állatok nemesítõi, az emberi lét jobbítói vagyunk. A törvényeket Isten oltotta a szívünkbe. Ezért is mondhatta Herakleitos, görög filozófus hogy a magyaroknak nincs szükségük írott törvényekre, mert a szkíta magyarok a törvényeket a szívükben hordják – mondta Papp Lajos.

A világhírû gyógyító szerint a mûveltség, az õsök emlékezete az írásbeliség megjelenése elõtt csak szóban és dallamban, zenében terjedhetett. Kétszázezernyi a népdalkincsünk. Meséink, a nép ajkán terjedõ regéink, egyedülállóak a világon, mert meséinkben soha nem a pusztítás, soha nem a mások legyõzése, hanem önmagunk gyengeségeinek legyõzése áll. A szeretet a legnagyobb erõ. A megtartó erõ.

Ezért nem értik sokan, Attila királyunk Róma kapui elõtt vezéreinek, katonáinak tett kijelentését, mert soha nem értették meg a magyar szellemet, a magyar nagylelkûséget. Attila nagy királyunk Róma kapujánál megállva nem rombolta le, nem fosztotta ki Rómát. Egyes történészek szerint a következõket mondta: „ami a szeretetemben vagyon, az a hatalmamban vagyon.” A szeretet parancsának megtestesítõje az Szent Korona eszmeisége.

Az utóbbi ezeréves történelmünkben írásos bizonyítékok sokasága igazolja,

hogy megmaradásunknak egyik záloga, a Szent Korona

Papp Lajos hangsúlyozta: – A Szent Korona országaiban egymásmellettiség, egymás teljes jogú elfogadása volt az eszme. A magyarnak küldetése mindenkoron a Kárpát-medencében élõ népek, országok testvéri segítése, tanítása volt. Az utóbbi ezeréves történelmünkben írásos bizonyítékok sokasága igazolja, hogy megmaradásunknak egyik záloga, a Szent Korona. A Szent Korona eszmeisége. A Szent Korona Tan a vérszerzõdéstõl napjainkig az emberi együttélés, és országlás fõtörvényei, történeti alkotmányunk biztosítéka volt. Köszönjük a Teremtõnek, hogy sok év reménytelenség után a készülõ Alaptörvényben méltóképpen emlékezhetünk meg a Szent Korona Tanáról, a Szent Korona eszmeiségérõl, történeti alkotmányunk jelentõségérõl.

Papp Lajos arra kérte a Magyar Nemzet minden tagját, hogy illúzióktól mentesen, reálisan ítéljék meg lehetõségeiket! Véleménye szerint hosszú út elején állunk. Ennek az útnak az elsõ lépéseit tettük meg. A Magyar Nemzet ébred, de a csipkerózsika álomból ébredõ Nemzetnek idõre van szüksége, hogy megértse és teljesítse a Szent Korona tanát, és annak üzenetét. A mának szóló üzenet legfontosabb része: áldozat nélkül nincs jövõ. Áldozatot kell hoznunk Krisztus Urunk példáját követve. Önfeláldozó szeretet Istenért, családért, Hazáért, az élõ világmindenségéért! Mert Magyarország volt, van, lesz! Mindörökké Ámen! – zárta gondolatsorát Papp Lajos.

– Önök azért vannak itt, mert küldetésük van. A Nemzetnek nagy szerepe van a jövõ formálásában. Nincs külön egyed és nincs külön közösség, hanem együtt vagyunk egyek – hangsúlyozta Vukics Ferenc. A Magyarok Szövetsége elnöke a Szent Korona szolgálatában címû felszólalásában kijelentette: – Koronázott nemzetre van szükség! Az anyanyelv, a közös hit megõrzése mellett legfontosabbnak tartja, hogy merjék megölelni egymást és szeretteiket az emberek.

Molnár V. József néprajztudós, néplélek-kutató csodálatos elõadásában Gyümölcsoltó Boldogasszony üzenetérõl szólt. Mint mondta, ennek a napnak ereje, holdudvara van. Ekkor jobban alkalmasak vagyunk a Jó befogadására. A hagyomány szerint e napon (március 25-én) õseink a búzamagot mézes pálinkába ágyazták, hogy a búzacsíra erõt kapjon tõle. Böjtidõben a búzacsíra málé édes volt. Olyan édességet adott, mely a Teremtõ megtartó melegségére emlékeztet. A gyermek-vállalás áldozathozatalt jelent, melybõl fény támad és a Teremtõ Isten alkotó melegsége árad. Molnár V. József szerint a Szent Korona példátlan ajándék, mely a közénk született Jézust idézi meg. Mint mondta, Jézus a királyunk, Szûz Mária pedig a mi örökös királynõnk.

A Hazánk sorsának jobbra fordulása mellett imádkoztak és megidézték „nagyanyáinkat, akiket kifosztottak, / anyáinkat, lányainkat, akiket meggyaláztak, / asszonyokat, akiket meghurcoltak, / asszonyokat, akik férjeket, fiakat vesztettek, / asszonyokat, akiket megkínoztak és börtönbe vetettek, / asszonyokat, akiket a Dunába lõttek, / anyáinkat, akiket megöltek”, valamint szólították és megidézték a férfiakat: „hõseinket, akik életüket adták Hazánkért, / apáinkat, akiknek vére hullott a Hazáért, / apáinkat, akiket megkínoztak, / apáinkat, akiket vagonba zártak, / férfiakat, akik nem védhették meg családjaikat, / férfiakat, akiket eltiportak / apáinkat, akiket holtukban is megaláztak, / és a fiakat, akiknek nem maradt szívük a gyászra…” (Zseni Annamária - Jelenczki István: Áldás kérés)

A lélekemelõ imádkozás alkalmával közremûködött Maczkó Mária népdalénekes, Kolti Helga és Takács Bence elõadómûvészek, valamint a Bodrogközi Regölõsök. Az ima-napot Papp Lajos, Jelenczki István, Bethlen Farkas, Vukics Ferenc és a Magyarok Szövetsége szervezte.

___________

Történeti háttér Sipos Kata elmesélése nyomán: 2006-ban a szégyenletes események után, amikor rendõrök támadtak a békés ünneplõ tömegre és többek között Dr. Papp Lajost is bántalmazták egy megrázó dolog történt. A Professzor úr felszólította az akkorra már 1000 fõre duzzadt ünneplõ tömeget, hogy a rendõrök lelki üdvéért mondják el a Miatyánkot! És az ima „mûködött”! A tömeg lecsillapodott és még néhány rendõr hölgy szemében is könny gyûlt össze.

Ez a döbbenetes hatás indította el Jelenczki Istvánban és Papp Lajosban azt a gondolatot, hogy létre kellene hozni egy olyan Szeretet-Nemzetõrséget, akik tagjai a nép és a rendõrök közé állnak hasonló esetekben és imával egyesítik a két tábort. Ezt azt „ébredést” szeretné elõsegíteni Papp Lajos és Jelenczki István azzal, hogy minden évben 2006-óta megszervezik az IMA MAGYARORSZÁGÉRT rendezvényt. S bár a Kárpát-Haza Nemzetõrség megszûnt, mert ezt a célját nem tudta teljesíteni, az emberek még kevesen értették meg e lehetõség erejét és fontosságát, de a feladat megmaradt. Ezért idén a Magyarok Szövetségével és a Baranta Szövetséggel összefogva szervezte meg a két nagyszerû ember a rendezvényt. Köszönet Bethlen Farkasnak a helyszín felajánlásáért és köszönet Beer Miklós püspöknek, hogy szólt az egybegyûltekhez.

Frigyesy Ágnes

(A szerzõ felvételeivel)