Az európai szecesszió nagymesterei a szabadban
- Részletek
- Frigyesy Ágnes
- Találatok: 946
Az európai szecesszió nagymesterei a szabadban
Új idõszaki kiállítás nyílt Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kerítésén: Az európai szecesszió nagymesterei (Barcelona, Budapest, Brüsszel) címmel. A szabadtéri utazó-tárlat a Magyarország soros EU-elnöksége alkalmából rendezett kulturális programsorozat része. A kiállítást Hammerstein Judit helyettes államtitkár (Nemzeti Erõforrás Minisztérium) és Keserû Katalin mûvészettörténész, a kiállítás kurátora nyitotta meg 2011. március 23-án.
– Egy stílus, három város. Barcelona után és brüsszeli állomása elõtt, március 23. és május 3-a között Budapesten, a Múzeumkert kerítésén látható az a vándor-fotókiállítás, mely a szecesszió három nagy mesterének állít emléket: Antoni Gaudí, Lechner Ödön és Victor Horta munkásságát mutatja be – mondta megnyitó beszédében Hammerstein Judit, aki hangsúlyozta: a három zseniális mûvész noha egy mûvészeti irányt képviselt, soha nem találkoztak. Victor Horta mûvészetével elõször ismerkedhetnek Magyarországon.
A kiállítás kiemelkedõ eseménye a Magyarország soros elnöksége alkalmából rendezett kulturális programsorozatnak. Kiváló alkalmat nyújt a szecesszió három építész-egyéniségnek, és munkásságuk tükrében három városnak a megismerésére. Az ötven darab 1,5x1,5 méteres tablóból álló tárlatnak mindhárom városban egy-egy meghatározó épület kerítése ad otthont. Egy várost egy építész 15 épülettel képvisel, melyeket a kiállítás segítségével akár végig is látogathatunk, ugyanis az építészek életrajza mellett a városok térképét és a fotókon látható épületek helyét is bemutatja a tárlat.
Az elsõ kiállítást január 23-tól láthatta a közönség a pezsgõ katalán fõvárosban, Barcelonában. A kiállítás a Sagrada Família oldalában kapott helyet, nem véletlenül, hiszen a templom építõje, Antoni Gaudí (1852-1926) képviseli hazája szecessziós építészetét a tárlaton. Antoni Gaudí tizenhat évesen érkezett Barcelonába, fogadott szülõvárosába, hogy tanulmányait itt folytassa. 1878-ban szerezte meg az építész címet, és ismerte meg Eusebi Güellt, aki a késõbbiekben jelentõs munkákkal bízta meg. Harmincegy évesen építette elsõ lakóházait, és kezdte meg a munkálatokat a Sagrada Família-templomon, amelyen villamosbaleset okozta haláláig dolgozott. A Sagrada Família kriptájában talált végsõ nyugalomra.
Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén lesz majd megcsodálható március 23. és május 3-a között ez a nem hétköznapi mûvészeti összefoglaló, amelyen hazánkat Lechner Ödön (1845-1914) képviseli. A szecesszió sajátosan magyar változatát megteremtõ építész német eredetû polgári családban született, majd a József Polytechnikumban és a Berlini Építészeti Akadémián tanult. 1870-ben Pártos Gyulával tervezõirodát nyitott, majd Franciaországban mûemlékek restaurálásán dolgozott. Historizáló, de inkább jellegzetes, színes kerámiával burkolt és díszített épületei meghatározták a kiegyezés (1867) után felvirágzó magyar városok építészetét.
A tárlat harmadik fõszereplõjének, Victor Hortának (1861-1947) otthonába, Brüsszelbe május 15-én érkezik majd a vándorkiállítás, ahol a magyar uniós elnökség végéig, azaz június 30-ig lesz látható a Városi Park kerítésén. Victor Horta elõbb Gentben, majd 1881-1884 között Brüsszelben folytatott építészeti tanulmányokat, ahol Alphonse Balat mûhelyében kezdett dolgozni. 1893-ban a Tassel palota építésével szerzett hírnevet. Horta szakított a hagyományokkal, és olyan egyedi stílust alakított ki, amely az iparban használatos anyagok alkalmazásán, valamint az építészet és díszítés összhangján alapul, melyek hajlékony absztrakt formák játékán keresztül elválaszthatatlanul fonódnak eggyé mûvészetében. 1912-tõl a Brüsszeli Mûvészeti Akadémián tanított, amelynek többször is az igazgatója lett. 1925-tõl a Belga Királyi Akadémia Szépmûvészeti Tagozatának igazgatója volt.
A három különbözõ és sajátos szecesszió között elõször ez a kiállítás teremt kapcsolatot. Az építõmûvészet egyéni útjait ugyanis összeköti Gaudí, Horta és Lechner a hagyomány, az újítás és a képzelet, az anyag és a szellem egységébe vetett bizalma. A kiállítás mûveik tematikus csoportosításával rávilágít mûvészetük párhuzamaira, egyben Európa három „szecessziós városának” egymással rokon, egyidejû fejlõdésérõl is képet ad a látogatóknak.
A koncepció kidolgozója és a kiállítás fõkurátora Keserû Katalin, társkurátorok Fina Parés és Françoise Aubry. A kiállításon szereplõ Gaudí épületfotókat Pere Vivas és Ricard Pla készítette, a Horta épületeket Bastin & Evrard örökítette meg, míg Lechner Ödön munkáit Gerle János fotózta.
A kiállítás megtekinthetõ 2011. március 23-május 3 között a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén. Cím: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088. Bp., Múzeum krt. 14-16.
Frigyesy Ágnes
A szerzõ felvételeivel