Könyvajánló
Prof. Kellermayer Miklós „Az Élet” c. könyvéhez
Kairosz kiadó 2010

Hány és hány érettségizõ vagy egyetemi vizsgázó mondja a vizsgák elõtt, Istenem segíts!
Aztán késõbb hány és hány fiatal szárnyait bontogató kutató, Ph.D. hallgató mondja „ Istenem csak sikerüljön, jó legyen a vezetõm elgondolása, ami szerint halad a munkám!”
Aztán hány most már beérett tudós mondja, Istenem adjál valami ötletet, hogy elõbbre jussak!
Aztán hányan kérik a Jóistent, hogy legyen meg a habilitációm, nagydoktorim a vele járó elismertséggel! A Nobel díjak kiosztása elõtt hányan gondolhatják, Istenem én is sorra kerülhetnék, annyit letettem a tudomány asztalára!
És amikor megkapják a különbözõ tudományos minõsítéseket, díjakat hányan merik azt mondani nyilvánosan, „Istenem mindent neked köszönhetek!”
Hányan merik kimondani a Nobel díjas híres tudósok közül, hogy semmit nem találtam fel csak megismertem valamit abból, amit Isten megteremtett és csak annyi történt, hogy felhívom a figyelmeteket rá, közreadom! Ezt meri kimondani az Élet címû könyvében Kellermayer Miklós Professzor úr. Többek közt ezért is „letehetetlen” a könyv. A sejtkutatási eredményei már korai kutatói éveiben szakmájában világhírûvé tették. Ennek ellenére szerény maradt mert tudta, hogy minden felülrõl adatik.
Hány neves tudós meri kimondani szembemenve a politikai hatalmakkal, hogy a fosszilis energiahordozók, amik több százmillió évvel ezelõtt keletkeztek mindenkié és a legnagyobb gazemberség, amikor egy ország vagy hatalom kisajátítja õket, elvéve azt a többiektõl. Õ kimondta. Hány kutató mer ellent mondani annak a hamis tudományos main stream-nek, amit a sejtrõl tanítanak és azoknak a hamis elméleteknek, amiket érdemtelenül Nobel díjjal jutalmaztak? Õ mert ellene mondani.
Aki ezeket az igazságokat kimondja, garantáltan nem lesz se akadémikus, se Nobel díjas. De Krisztus elõtt meg tud állni és példaképpé válik mindannyiunknak! Ilyen példa nekünk az Élet címû könyv írója, Kellermayer Professzor úr!
Kellenek a példaképek ! Nélkülük semmire sem jutunk! Õk azok, akik rendbe teszik saját önmagunkat dicsõítõ téves eszméinket, melyeket még vallásosan is oly gyakran összekeverünk a Szentlélek hangjával. Kellermayer Professzor úr egész eddigi életében tanúságtévõ példakép tudott lenni. Nincsenek „fekete szakaszok” az életében. Nem karrierjével törõdött, hanem az igazság feltárásával. Sokat támadást kapott érte, de Krisztus mindig talpra állította, ahogy az apostolokat is. Az elmúlt évtizedek gyötrõdéses munkája, amit az állandó tanúságtétele okozott eredménnyel járt. A szekularizált tudomány hazánkban is egyre jobban magába néz. A szerzõt nem törte meg a sok nemtelen támadás. Isten segítségével mégis messze jutott, igazolva a Szt.Páli mondatot” Isten szeretõknek minden a javukra válik”.Mindezekrõl is szól a könyv. Minden tekintetben a legkíméletlenebb tudományos és hitbéli kritikáknak kiállja a próbáját. Feketén fehéren bizonyítja II. János Pál-i mondatot, amit az 1999-es „Fides et Ratio” (Hit és ész) enciklikában olvashatunk, hogy a hit és tudomány olyan mint a „madár két szárnya, mindkettõ kell az embernek, hogy felemelkedjen”.

Mit tanít meg nekünk az Élet címû könyv? A teljesség igénye nélkül pár gondolat:
Például azt, hogy leszármazottak vagyunk az elsõ õssejttõl, ami a Darwin által leírt progenitor, aminek a létrejötte, az élõvilág folytonos létének a kezdete, az egzakt tudomány eszközeivel soha nem ismerhetõ meg! Természetesen annak a törvénynek az eredete sem ismerhetõ meg a tudományos kutatás számára, amelyik az egyszeri kezdetbõl a folytonosságot, a kibontakozást, a megvalósulást vezényelte, vezérli. Tehát a szent ok az eredete amelyrõl Ady Endre így ír „Az élet szent okból élni akar”. Az író csodálatosan ötvözi több helyen is a költõk igazságát a tudományéval, kulturális, irodalmi értékké emelve mûvét. „Elméletek gyártása, majd tényként kezelése, tanítása az emberiség legártóbb tette, struktúrává vált bûne. Az elsõ sejt Isten által teremtett volt. Itt köt be a tudományba a misztérium” olvashatjuk. „És ha ezt elfogadjuk akkor leszünk szabadok, erõsek. Lássuk be végre, ha a hamis elméletekben tobzódó tudományt istenítjük, ha nem változtatunk életvitelünkön, hamarosan lakhatatlanná tesszük önmagunk számára a földet! Ezért mostantól mindannyiunknak gyógyítókká kell válnunk! Vége a kizsákmányolásnak! A gyógyítás új világrendje jött el, hogy utódaink is boldogan élhessenek itt a földön a világmindenség eme csodálatos értékközpontján! És erre az igazságra a Krisztus által megszentelt tudomány mutathat rá! Rajtunk áll, hogy a kincset a tudást, amelyet a Krisztusban lakozó összes kincsbõl kapunk, mire használjuk. Bálványimádásra, önmagunk imádtatására, hazudozásra , vagy jóra Isten dicsõítésére” tanulhatjuk meg a szerzõtõl. „Minden élõlény a faji létkeretein belül egyedi. De az embernek ilyen korlátja nincs! Minden ember egyedüli!” Így azt is megtanuljuk, hogy amikor Darvin az embert is fajba sorolta (homo sapiens) az szörnyû tévedés volt. Ezzel teremtette meg a tudományos alapját az indiánok kiirtásának és a holokausztnak és minden genocidumnak. „Krisztus követése nem magánügy, nem társadalmi együttélési ügy, ahogy a szabadon választható vallási ügyeket ma kezelik, hanem az élet ügye!”
De azt is megtudjuk, hogy nekünk természettudománnyal, különösen az élettudományokkal foglalkozó szakembereknek van egy nagy bûnünk. Még mindig elviseljük azt, a téves tanítást, hogy a magzati fejlõdés mintegy megismétli a törzsfejlõdést így az abortált magzat majdhogynem csak ebihal. A könyv egy jajkiáltás is a magzatok nevében. Oktatás és nevelés, kiált a könyv. Ne hagyjuk egyetemeinket tanodákká válni. Neveljük a fiatalokat Istenhitre és tudományra.
Az elsõ kopernikuszi fordulat szörnyû következményekkel járt. Nem a föld a világ középpontja ismerte fel az emberiség. Ezért balga módon sokan elvesztették az Istenhitüket. A professzor úr egész életében azon munkálkodik, hogy a II. kopernikuszi fordulat bekövetkezzen, ami nem jelent mást, minthogy mégis középpont a föld, „mégpedig az értékközéppont” és ez a lényeg.
Néha mosolyra is fakasztanak a könyv igazságai. „Mi a tudás 3 szintje? A három nem tudás: Nem tudom, nem tudjuk, sosem tudhatjuk meg”. Nagy igazság és alázatra nevel.
A beágyazódás törvény mindenkinek szól: „ gének-a sejtbe, melyek a többi sejtbe, aki már személyként az embrióba aki az anyaméhbe –az újszülött az anya ölébe, együtt a szeretõ családba. A családok a nemzetbe. A nemzetek Krisztusban”. Isten , aki „sohasem gondol magára, de nagyon ügyel a világra” József Attila mondatával búcsúzik tõlünk a szerzõ az utolsó oldalon szép tanúságot téve sokadszorra arról, hogy a tudomány és költészet hogyan egyesül a hitben.

Kedves jövõbeni olvasók: Egy ritka és csodálatos közérthetõ tudományos mûvet és egyben irodalmi alkotást, tanúságtételt olvashatunk korunk egyik legnagyobb élõ tudósától! Köszönjük neked Miklós!