Nemzeti Feltámadás Ünnepe Verõcén

33 éve tért haza amerikai számûzetése után a Magyar Szent Korona

Harminchárom esztendõvel ezelõtt, 1978. január 6-án a Magyar Szent Korona, a magyar nép történelmi szent ereklyéje hazatért, mely sokak szerint ma is kifejti áldásos tevékenységét. Harminchárom évnyi távollét alatt rendkívül különleges, kalandos életutat járt be a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe. Az Országházban az „amerikai népet” jelképezõ küldöttség, élén Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel ünnepélyes keretek között adta vissza a „magyar népnek”, és nem a kommunista rendszernek a Magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket – mondta ünnepi elõadásában Woth Imre, a Magyar Koronaõrök Egyesületének elnöke Verõcén, 2011. január 9-én. A Magyarok Szövetsége által szervezett Nemzeti Feltámadás Ünnepén zsúfolásig megtelt a helyi Géza fejedelem Református Általános Iskola díszterme. Bethlen Farkas polgármester külön örömét fejezte ki, hogy e fontos, a magyarság történelme szempontjából kiemelkedõ eseményt Verõcén tartották.

– A koronát és a koronázási jelvényeket a II. világháború idején, 1944 októberében a koronaõrök elásták a budai Várban. A kiugrási kísérlet után a hatalomra került Szálasi kiásatta és a Szent Koronára tette le esküjét. A késõbbiekben a koronaõröket pártszolgálatoskokra akarta lecserélni, de ez a terve a koronaõrök ellenállásába ütközött. A 2005-ben készült MTV dokumentumfilm rögzítette: az elõrenyomuló szovjet csapatok elõl a koronát Veszprémbe, Kõszegre, majd Velembe szállították, ezt követõen 1945. március 27-én a koronaõrök Ausztriába menekítették. Ott Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvõ Attersee-be, végül a szomszédos Mattsee-be szállították. 1945 áprilisában „a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése” érdekében elhatározták, hogy a koronát elássák. Mattsee plébániájának falán magyar-német feliratú emléktábla hirdeti: 1945-ben itt idõzött néhány napig a magyar Szent Korona. Késõbb a kincseket az Egyesült Államokba szállították, és letétként õrizték. Az õrzés helyét szigorú titokként kezelték.

Woth Imre elõadásában hangsúlyozta: – Egy amerikai külügyi dokumentum 1946 májusában három lehetõséggel számolt: 1. A koronát elküldik a Szentszéknek védelmi megõrzésre. Ott addig maradjon, amíg biztonságosan visszaküldhetõ lesz Magyarországra. Vatikáni átirat szerint Mindszenty bíboros ezt a lépést javasolta.

2. A koronát szállítsák az Egyesült Államokba letétbe, vagy alkalmas idõben való visszaküldés céljaira. A korona Amerikába szállítása végbemehet a magyar prímás hozzájárulásával vagy tudtával, de ez kedvezõtlen nyilvános visszahatást válthat ki.

3. A koronát tartsák katonai gyûjtõtelepen Németországban addig, amíg biztonságosan visszaküldhetõ lesz Magyarországra.

Az Egyesült Államokba érkezõ Szent Koronát az Egyesült Államok a magyar nép különleges tulajdonaként vette át megõrzésre, méghozzá a legnagyobb titoktartás közepette. A Fort Knox nevû intézményben helyezték el, ahol az USA aranytartalékát õrizték, s amelyet egy teljes harckocsihadosztály védelmezett békeidõben is. Úgy tûnt, ezzel hosszú idõre eldõlt a Szent Korona sorsa. 1953-ig a magyar állam háromszor is visszakérte, de nem kapta meg.

A többség, élén Mindszenty József bíborossal, ellenezte a Szent Korona hazahozatalát, ezt ugyanis a magyar szocializmus teljes elfogadásának tekintették. A kisebb tábor, amelyet elsõsorban Nagy Ferenc és Varga Béla neve fémjelzett, a hazahozatal mellett döntött.

Robert King, aki 1978-ban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsában dolgozott a közép-európai ügyek igazgatójaként, elmondta, hogy Jimmy Carter elnök megválasztása után az Egyesült Államokban nagy vitát váltott ki a döntés a Szent Korona visszaadásáról. Amerikai részrõl felmerült, hogy a korona visszaadása esetleg erõsíti a szovjetellenes magyar nacionalizmust. Washington azonban nem akarta legitimálni a kommunista kormányt, ezért feltételeket szabott. Budapesttel titokban tudatták, csak akkor lehet szó a Szent Korona visszaadásról, ha Kádár János pártvezetõ nem lesz jelen az ünnepségeken, a koronát ugyanis nem a magyar kormánynak, hanem a magyar népnek adják vissza, és a koronázási ékszereket nyilvánosan kiállítják.

A Ferihegyi repülõtéren a nemzeti ereklyéket és az amerikai delegáció tagjait 1978. január 6-án magasszintû fogadásban részesítették, majd az Országházba szállították. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyes keretek között adta át a Magyar Szent Koronát Apró Antalnak, az Országgyûlés elnökének. (Semmivel sem jobb, mint Kádár János. Szerk. megj.)

Woth Imre hangsúlyozta: – A Szent Koronát az Egyesült Államok nem fogságban tartotta, hanem politikai menedékjogot kapott. A koronaõrök bátor helytállását kiemelte, akik rendkívüli helyzetekben is a Korona mellett maradtak és õrizték, hisz arra tették fel esküjüket.

A magyar emigráció jelentõs része erélyesen tiltakozott, míg mások helyeselték a döntést, mondván, a korona nem a rendszeré, hanem a nemzeté. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el, ahonnan az 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába vitték.

A Szent Korona átadásának napján, 1978. január 6-án Liszt Ferenc miséje hangzott fel a Mátyás-templomban, mely kiváltotta az egyházakat felügyelõ Állami Egyházügyi Hivatal nemtetszését, a ceremóniát azonban végül engedélyezték.

Magyarországon a Szent Koronát 1978-1979-ben egymillióan látogatták meg. Az akkor készült, de alig ismert közvélemény-kutatás szerint, a magyarok túlnyomó többsége már akkor sem múzeumban szerette volna látni a koronát. Woth Imre szerint az Országház kupolacsarnokában nincs biztonságban a Szent Korona, ugyanis fölötte egy kb. kétmázsás csillár lóg, mely elmondása szerint kétszer lezuhant.

Az emléknapon Szántai Lajos mûvelõdéstörténész, Papp Lajos szívsebész professzor, Zétényi Zsolt jogvédõ beszélt a Szent Korona jelentõségérõl más-más megvilágításban.

Szántai Lajos rámutatott, Szent István volt az elsõ magyar király, akit a Szent Koronával megkoronáztak. A magyar nép ezer éven át benne az ország megtartó erejét szerette és tisztelte. Szántai szerint történelem tanításunk számos ponton hamis elvekre épül, tudatos magyartalanítás folyik, például a magyarság a Kárpát-medencében nem kisebbség, hanem többség, hisz a legnagyobb lélekszámú nép a magyar. Véleménye szerint a torz identitástudaton végre változtatnunk kellene. Kijelentette: – 1011 évvel ezelõtt elindult egy olyan szakrális, királyi küldetés, mely egyedülálló a világtörténelemben. Rámutatott, a magyarság csak úgy tudja megtartani szabadságjogait, ha a Szent Korona által alkalmazott szabadságjoghoz ragaszkodik.

Papp Lajos szívsebész professzor szerint az élet szentsége a Teremtõ legnagyobb csodája. Nincs különb, csak küldetéses ember. Mindenki kapott a Teremtõtõl tálentumot, mást és mást. Ha elszakadunk teremtett világunk rendjétõl, vagyis ha megszakad az Ég és Föld közötti kapcsolat, életünk zsákutcába jut. Szerinte a Szent Korona legnagyobb mai üzenete felénk, az összetartozás öröme és a szeretet parancsa.

Az emelkedett hangvételû emléknap Bartha József holtmarosi református lelkész által vezetett közös imával zárult. Nirschné Henn Edit, a rendezvény egyik fõszervezõje, a Magyarok Szövetsége országos vezetõje elmondta: – A résztvevõk hisznek abban, hogy a Szent Korona legfõbb közjogi méltóságába visszakerülve újjászülethet a Kárpát-medence megújult ezeréves alkotmányunk védelme alatt.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel