Hamarosan Budapesten lesz látható


Munkácsy világhírû Krisztus-trilógiája




2010. november 23-tól 2011. április 30-ig lesz látható Munkácsy Mihály világhírû Krisztus-trilógiája a Magyar Nemzeti Galériában. A hatalmas méretû festmények két napja érkeztek a múzeumba, s az Ecce Homo falra kerülése rendkívüli pillanatának rögzítésére, valamint a tekercsek kihengerlésére rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a múzeum-, valamint a Munkácsy Alapítvány vezetõsége november 10-én. A hatalmas méretû festményeket tûzoltódaru segítségével emelték be a Magyar Nemzeti Galéria elsõ emeleti kiállítóterébe.


Ám a második festmény beemelését követõen a hatalmas méretû üres doboz eltávolításakor a tûzoltódaru – ismeretlen okok következtében eldõlt, s az üres dobozra, valamint egy ott parkoló autóra esett. Így a harmadik festmény beemelése a mai nap alkalmával kritikussá vált. Molnár Péter, a Tûzoltóság szóvivõje kérdésünkre délután 16 óra körül elmondta: – Az ok egyenlõre ismeretlen, ugyanakkor hangsúlyozta: a tûzoltódaru jó állapotban van, ezért nem érti, hogyan történhetett baleset, de mint mondta, szerencsére a festményt nem érte kár, hisz annak kártérítését a tûzoltók 100 évig téríthették volna. Marschalek Ákos, a Munkácsy Alapítvány alelnökétõl megtudtuk, egy-egy festmény értéke felbecsülhetetlen nemzeti kincs, biztosítási értéke hozzávetõlegesen 1,2 milliárd forint festményenként.


Munkácsy Mihály három legjelentõsebb bibliai témájú festményének a Magyar Nemzeti Galériában való bemutatására a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat. Mindhárom mû szerepel a Déri Múzeum állandó kiállításán, ám csak az Ecce Homo képezi a múzeum gyûjteményének részét, a Krisztus Pilátus elõtt, valamint a Golgota magántulajdonban vannak. A Budapesten november 23-tól látható kiállítás különlegességét az adja, hogy a három óriási méretû festményt a Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményébõl olyan saját kezû kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérik, melyek eddig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság elõtt. A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány együttmûködésében valósul meg. A tárlat kurátora: Bakó Zsuzsanna mûvészettörténész, fõosztályvezetõ, a Munkácsy képek fõrestaurátora Szentkirályi Miklós.


– A mintegy 900 kilogramm súlyú festmény két napja érkezett a Múzeumba, az Ecce homo-t két napig fektették, hogy a kép hozzászokjon az új klímához. Arra a keretre tették rá, amely a festménnyel egy idõben készült. A mûvelet viszonylag egyszerû, mert ezeket a képeket kifejezetten utaztatásra festette Munkácsy – mondta Bakó Zsuzsanna.


Majd így folytatta: – Munkácsy Mihály életmûvében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mû együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor. Amikor a mûvész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus elõtt kompozíciójához, akkor már évek óta Párizs egyik legsikeresebb mûkereskedõjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírû mûvész váljon, eredményesnek bizonyult. Õ volt, aki pontosan megszervezte Munkácsy új mûveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után, 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol közel nyolcvanezren tekintették meg.


Bakó Zsuzsanna mûvészettörténész hangsúlyozta: – Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a mûvész. Ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a „keresztre feszített” Munkácsyt örökítette meg de Suse márki. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az elsõ Krisztus-kép kiállítása. A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fõ motívuma alapján festette meg a tõketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdõ mûvész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.


A trilógia elsõ két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a mûveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a mûvet. A trilógia elsõ két darabja letétként került haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben elsõ alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsõként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretû verziók kíséretében.


A Krisztus Pilátus elõtt (1881), a Golgota (1884), és az Ecce Homo (Íme az ember 1896) világhírû Munkácsy-trilógia, valamint a többi Munkácsy alkotás 2011. április 30-ig lesz látható Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A várhatóan rendkívül nagy érdeklõdésre a kiállítás vezetõsége felkészült.



Frigyesy Ágnes


A szerzõ felvételeivel