A krisztusi értékrend követõi a munka világában

Szombathelyen tanácskozott

a Katolikus Munkavállalói Mozgalmak Európai Szervezete

A Katolikus Munkavállalói Mozgalmak Európai Szervezetének háromnapos konferenciáját Szombathelyen tartották 2010. október 13-17-e között. Az értekezleten mintegy húsz ország Katolikus Munkavállaló Mozgalmainak képviselõi vettek részt, így például Spanyolország, Portugália, Franciaország, Csehország, Lengyelország, Dél-Tirol, Írország, valamint Olaszország képviseltette magát.

A Martineum Felnõttképzõ Akadémián rendezett tanácskozást Horváth József pápai prelátus, a Martineum nyáron nyugdíjba vonult igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, az intézményben különös hangsúlyt fektetnek a felnõttek képzésére, elsõsorban az egyház tanításának megértésére törekszenek. Az elõadásokat kortól, nemtõl, vallási hovatartozástól függetlenül látogathatják az érdeklõdõk. Fontosnak tartják a társadalmi párbeszédet a legkülönbözõbb vallást gyakorlók között. Törekszenek a keresztény világnézet alapjainak megismertetésére. A Martineum kizárólag külföldi adományokból épült 1989-1992 között, s évente mintegy 4-6000 látogatót fogadnak Horváth József atya kilenc éve tagja a Katolikus Felnõttképzés Európai Szövetségének, öt éven át alelnöke is volt.

Horváth József kiemelte: – Az egyház és a munkások kapcsolatairól elõször XIII. Leó pápa szólt Rerum Novarum címû enciklikájában, melyben leszögezte: – A munkás jogosult a munkabérére. Továbbá kijelenti: „Az egyház feladata elsõsorban a világnézeti-erkölcsi és vallásos érzület megerõsítése és terjesztése, amely egy olyan társadalmi légkör létrejöttét segíti elõ, ahol a tõke és a munka harmóniában áll egymással. Ezt úgy éri el, hogy az igazságosságot és szeretetet hirdetõ tanításával fogékonnyá teszi az embereket a társadalmi problémák iránt. A munkások méltósága megtiltja, hogy ’rabszolgáknak tekintsék õket’.” Az enciklika 1891-ben jelent meg válaszképp a kommunista kiáltványra.

Horváth atya szerint a munkásokhoz akkor juthatunk el leggyorsabban, ha együtt dolgozunk, tevékenykedünk velük.

Lántzky László, a magyarországi Katolikus Munkavállalói Mozgalom (KAMM) elnöke történeti áttekintésében hangsúlyozta, a Katolikus Munkavállalói Mozgalom nehéz idõben, 1920-ban alakult, osztrák, magyar és szlovák kezdeményezésre, majd a kommunizmus évtizedeiben megszûntették. A szervezet 10 évvel ezelõtt indult ismét útjára, s jelenleg az európai szervezet tagja. A KAMM elnöke fontosnak tartja a katolikus elvek és ideológiák mentén végzett munkavégzést. Lántzky László hangsúlyozta, jelenleg a világ kegyelmi állapotban van, megszûnt a technokraták uralma a lelkek felett, s a lelkek arra várnak, hogy valamilyen formában bekövetkezzen Krisztus második eljövetele. Lántzky szerint a katolicizmus van leginkább abban a helyzetben, hogy ezt a hiátust betöltse. A magyarországi szervezet szeretne szorosabb kapcsolatokat kiépíteni az európai szervezetekkel, de mint mondta, ehhez anyagi támogatásra lenne szükség. A KAMM célja, hogy a Katolikus Egyház jelen legyen a munka világában, és a munkavállalói társadalomban, ugyanakkor a KAMM laikus hívein keresztül része is a Katolikus Egyháznak, tehát érvényesek rá az Egyház tagjaira vonatkozó szabályok.

A KAMM az európai és a világkatolikus társadalomnak is része, ezért munkáját összehangolja az európai (EBCA) és a Világkatolikus Munkavállalói Mozgalmak (WBCA) munkájával.

A Közép-Európai Katolikus Munkavállalói Mozgalmak Szervezetének tanácskozását 2010. október 30-án tartják Pozsonyban.

Alfaro Castello Charo, a Katolikus Munkavállalói Mozgalmak Európai Szervezetének elnöke kérdéseimre elmondta: ­– Az európai szervezet idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Kettõs feladatot igyekeznek megvalósítani, a piaci munkaerõt próbálják szemmel tartani, hogy a krisztusi értékrend érvényesüljön a munkavállalók érdekeinek képviseletekor, valamint az egyház és a munkavállalók kapcsolata erõsödjön. Mintegy húsz országban mûködnek szervezeteik, Szlovákia és Románia képviselõi egyelõre megfigyelõi státusban vannak jelen a konferencián. A szervezet szeretné elérni, hogy az összes európai ország képviseltesse magát, s az összefogás mellett a dialógus fontosságát, a szociális biztonságot és a rászorulók segítségnyújtását hangsúlyozta az elnöknõ, aki a civil életben pszichológus, két gyermek édesanyja és Spanyolországban él.

Az európai szervezet résztvevõi, mintegy 50 fõ megvitatta az általuk késõbb elfogadott Chartat, melyet hamarosan benyújtanak az Európai Parlamentbe is.

Alfaro Castello Charon beszélgetésünk folyamán hangsúlyozta, fontos témaként tekintenek a méltó munka képviseletére, a bevándorlók kérdéskörére. A szombathelyi konferencia kiemelten foglalkozott a családok helyzetével Európában. Az elnöknõ hangsúlyozta, a Világszervezet foglalkozik a keresztény dolgozók képzésével is, valamint segítenek érvényesíteni a krisztusi értékrendû munkavállalók érdekeit. Az európai szervezet nem politikai- és nem szakszervezet, hanem függetlenek, tagjaik laikus katolikusok, akiknek feladatuk a krisztusi értékrend közvetítése a világban. Természetesen szívesen együttmûködnek szakszervezetekkel és a politikai pártokkal, de függetlenségüket megõrzik.

A háromnapos konferencia svédasztalos Európa-esttel végzõdött, ahol az egyes országok küldöttei a rájuk jellemzõ étkekkel-italokkal kedveskedtek egymásnak… Terítékre került a nemes francia és spanyol bor mellett a magyar Tokaji, a francia, holland és belga sajtok és szalámik mellett méltó helyet foglalt el a magyar pick-szalámi, s a holland és német mézesek mellett a résztvevõk megkostólhatták a cseh és lengyel ostyát és keksz-féleséget is…

Végezetül mit ír a Bíblia a munkáról: „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít” (Példabeszédek könyve 10:4) vagy „…méltó a munkás a kenyerére.” (Máté evangéliuma 10:10)

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel