A cigánykérdés közös európai ügy

– Az Európai Parlamentben is több síkon és rendkívüli intenzitással zajló közvita a cigánykérdés pártos átpolitizálása a lényegrõl tereli el a figyelmet. Miközben a több mint tízmilliónyi európai roma népesség nyomorából a nevezett pártok politikai fegyvert kovácsolnak maguknak – ezáltal a tartósan válságos helyzet tényleges megoldásáról terelik el a figyelmet, és járulnak hozzá annak elodázásához – mondta Tõkés László, európai parlamenti képviselõ, az EP-alelnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet Európai-magyar cigánystratégia címmel tartott Balog Zoltánnal, a társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkárral közösen.

Tõkés László hangsúlyozta: – Igen beszédes annak a 120 milliárdnyi forint közpénznek a sorsa, melyet – az Állami Számvevõszék megállapítása szerint – az elmúlt nyolc évben, a hangoskodóan „cigányvédõ” magyarországi posztkommunista rezsim idején térítettek el eredeti rendeltetésétõl. A cigányügy terén eluralkodott siralmas helyzetben, az európai parlamenti szavazásban felülkerekedett, felemás szocialista-liberális-zöld vétetésû, 2010. szeptemberi Közös Állásfoglalással szemben, valójában az Európai Néppárt – szavazáson alul maradt – álláspontja számít irányadónak és jelenti a kiutat, amikor is egyértelmûen megfogalmazza, hogy „a romák szociális és gazdasági kirekesztettsége olyan európai probléma, melynek megoldása európai stratégiát igényel”.

Az Európai Néppárt múlt hónapban, Budapesten tartott európai parlamenti rendezvénye alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök, néppárti alelnök bejelentette, hogy a jövõ év elsõ felében hivatalba lépõ Magyar EU-Elnökség egyik legfõbb feladatának és prioritásának egy Európai Roma Keretstratégia kidolgozását tartja – melynek folytatására nézve egyébként a magyart soron követõ Lengyel EU-Elnökség jelenthet garanciát.

Tõkés László hangsúlyozta: – A tagországok, nevezetesen Magyarország vagy Románia viszonylatában ugyanaz állapítható meg, mint Európa vonatkozásában általában. Vagyis, ha a cigánykérdés közös európai ügynek számít – hasonlóképpen magyar nemzeti ügynek is minõsül egyben. Rámutatott: – Az 1989-ben elkezdõdött és az idén áprilisban folytatódott rendszerváltozás önkormányzati szinten is kiteljesedett. A FIDESZ-KDNP pártszövetség gyõzelmének ugyanakkor „a fideszes romák” is részesei, akik a Farkas Flórián cigányügyi miniszteri biztos által vezetett Lungo Drom révén a cigány önkormányzati mandátumoknak közel kétharmadát szerezték meg. Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy – a nemzetpolitikai rendszerváltozás részeként – nemcsak a határon túli magyar, hanem a cigánypolitikában is gyökeres változás vette – veheti – kezdetét – mondta.

A társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkársággal egyetemben ezeknek a változásoknak válhat másik legfõbb letéteményesévé a napokban megalakult Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság. Mindezek révén Magyarország úttörõ szerepet vállalhat és mintaértékû módon mutathat példát a cigányügy terén egész Európának. Balog Zoltán szerint a tervezett európai roma keretstratégia részeként át kell tekinteni, hogy a szociális ellátórendszer mennyiben segíti a munkavállalást. Véleménye szerint az egyházak segítsége nélkül nem lehet elõrelépni romaügyben. A konkrét elképzelések közül az egyházak képviselõivel tervezett keretmegállapodást említette kollégiumok létrehozásáról. Ugyanakkor rámutatott, mindenkivel szeretnének együttmûködni, aki javítani és nem rontani szeretne a helyzeten. Kifejtette: a tapasztalatok szerint azok a programok mûködõképesek, amelyekbe az érintetteket is bevonják. Az a cél, hogy a romák ott boldoguljanak, ahol születtek – fûzte hozzá.

Tõkés László és Balog Zoltán méltónak és szükségesnek tartják, hogy a Roma Integráció mostani Évtizedében valamint, A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Esztendejében új fejezet nyíljon a cigányság történetében.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel