Kétnapos ülést tartott az EMNT Választmánya

Az EMNT Sajtószolgálata az alábbi közleményt jelentette meg 2010. október 3-án Nagyváradon: – A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tõkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.

Folytatódjon a rendszerváltozás

Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tõkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdõdött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékû lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselõ, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a XX. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülõ Európában végre el kell kezdenünk a XXI. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térõ alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttmûködés Rendszere – jelentette ki Tõkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebbõl a szempontból gondoltak végig. A nemzeti együttmûködésbõl az EMNT ki akarja venni a részét, fogalmazott az erdélyi képviselõ, és ebben a munkában mindenkire számítanak – a civil szférára, az egyházakra, a különbözõ politikai szervezetekre –, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.

Új nemzetpolitika

Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetõkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetõjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggõ költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvõ módon hozzájárulni a nemzeti együttmûködéshez.

Demokráciaközpontok hálózata

Az ügyvezetõ elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt mûködik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezetõ személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következõket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elõsegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefûzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!” – kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.

Tõkés-párt

Újságírói kérdésre az EMNT vezetõi elmondták: a választmányi ülésen is felvetõdött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következõ Országos Közgyûlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség”, a másik „a hatalom öncélú akarása” bûnébe esett –, követlezésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tõkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tõkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tõkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel õ nem pártkatona – az új szervezõdés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetõségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplõvel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak elõfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdõdött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülsõ állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttmûködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tõkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintû autonómia, a teljes értékû állampolgárság, a kisebbségben élõ magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk” – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke.

A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességérõl, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetérõl, az erdélyi magyar felsõoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok” kérdését is felvetették.

Továbbította: