Tõkés László és Lomnici Zoltán

az emberi méltóság védelmében

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke 2010. szeptember 10-én közös Nyilatkozatban álltak ki a az emberi méltóság védelmében. – Az emberi méltóság megsértése minden esetben elítélendõ – hangsúlyozta Lomnici Zoltán a Budapesten megtartott sajtótájékoztatón. Tõkés László rámutatott: – Istenképûségünk kapcsán velünk született méltósággal rendelkezik minden ember, ám ezt a méltóságot elveszíthetjük, illetve el is vehetik tõlünk. A besúgók, pribékek, árulók eljátsszák az emberi méltóságot, az elnyomott, börtönt-viselt, szenvedõ embertõl viszont elveszik emberi méltóságát. A közös sajtótájékoztatón kézjegyükkel látták el azt a Nyilatkozatot, mely minden embernek megköveteli az eredendõ emberi méltóság biztosítását! „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak” – idézte nagy költõnket Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke.

Az elmúlt évben Magyarországon közzétettek már egy felhívást az emberi méltóság védelmében, melyben elítéltek minden hátrányos megkülönböztetést és a XX. század diktatúráinak emberi méltóságot sértõ megnyilvánulásait. A deklarációhoz valamennyi magyarországi parlamenti párt, az egyházak, a média képviselõi, civil szervezetek, valamint több mint 15.000 magánszemély csatlakozott. A mai sajtótájékoztatón az aláírók kijelentették: bíznak abban, hogy jelen nyilatkozat megfelelõ nemzetközi visszhangra talál.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel

________________

Budapesti nyilatkozat az emberi méltóság védelmében

Mi, akik hiszünk a humanizmus és a szolidaritás eszméiben, az egyetemes értékek megtartó erejében, elõdeink iránti tiszteletünk, a jelenkor iránti felelõsségérzetünk és a jövõ nemzedékbe vetett bizalmunk indíttatásából a következõ nyilatkozatot tesszük közzé.

Bár a XX. század kronológiai értelemben lezárult, hatásairól azonban ugyanez nem mondható el. A robbanásszerû technikai fejlõdés, földünk lakói számának folyamatos emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a természet és kincseinek drasztikus mértékû kizsákmányolása a XXI. század embere számára komoly kihívást jelent. Ez a kihívás a nemzetek közötti status quo megteremtése, a fenntartható fejlõdés biztosítása és az emberi jogok védelme vonatkozásában is éppen úgy érvényes.

A két világháború és az azokat követõ tragikus események, a totalitárius diktatúrák, az elnyomás és az apartheid okozta borzalmak, a világot sújtó járványok és a rohamosan növekvõ elszegényedés, a nemzetközi terrorizmus általi állandó fenyegetettség mind-mind arra vallanak, hogy az ember mennyire kegyetlen és kíméletlen, egyben pedig mennyire esendõ, és gyenge tud lenni egyszerre.

Következésképpen a XX. század egyik legfontosabb tanulságaként és üzeneteként fogalmazhatjuk meg, hogy a rohamos, szinte már megállíthatatlannak tûnõ modernizációs törekvések, a globalizmus és a kizsákmányoló kapitalizmus térnyerése egyre magányosabbá, elesettebbé és gyengébbé teszik az emberiséget, különösképpen hogyha közben olyan oltalmat jelentõ pillérek, mint a jog, az igazságosság és a méltányosság vészesen háttérbe szorulnak.

Jelen nyilatkozatunk legfontosabb célja az, hogy kinyilvánítsa: minden ember õt megilletõ elidegeníthetetlen és sérthetetlen, az örök – isteni – törvénybõl és a természetbõl fakadó elemi joga, hogy méltóságát elismerjék, tiszteletben tartsák és a legmagasabb fokú védelemben részesítsék.

Meggyõzõdésünk, hogy számos emberiség elleni bûntett, jogsértés és helyrehozhatatlan tévedés elkerülhetõ lett volna a múltban, amennyiben az ember méltóságát, annak szent és sérthetetlen mivoltát nemcsak üres frázisnak, hanem létezõ valóságnak tekintették volna. Talán sokak számára kevésbé ismert, de az elmúlt évszázadban nemcsak a diktatúrákban, hanem számos ún. jogállamban is lábbal tiporták az emberi méltóságot – legyen szó akár a rezervátumokba szorult, kipusztulóban lévõ indiánok sorsáról, vagy az ausztráliai õslakosok állatvilágba történõ besorolásáról. Ezek és számos más hasonló szörnyûség méltán megkérdõjelezik és megrendítik a jogbiztonságba, az alapvetõ jogokba vetett bizalmunkat.

Mindezeket szem elõtt tartva azzal a felhívással fordulunk az egyes népek, nemzetek és országok vezetõihez, a világ döntéshozóihoz, valamint mindazokhoz, akik szívükön viselik és felelõsséget éreznek az emberiség sorsa és jövõje iránt, hogy következetesen, állhatatosan, kellõ alázattal, de megingathatatlanul álljanak ki az EMBERI MÉLTÓSÁG – ezen egyetemes, örök és alapvetõ jog – védelmében, cselekvõ módon elõmozdítva ezáltal, hogy a XXI. század mint a jogosság, a jogegyenlõség, a kölcsönös türelem és tisztelet, a belsõ és külsõ megbékélés erkölcsi átalakulást hozó korszaka vonuljon be az emberiség történetébe.

És most azokhoz szólunk, akik kiszolgáltatottságban és reménytelenségben élnek, és netalán életük minden perce és órája kilátástalanságban telik. Reményteli szívvel hiszünk abban, hogy az emberi méltóság megtalált útja számukra is kiutat jelent, és nehéz sorsuk enyhülése irányába mutat. Hitbeli és történelmi tanulság, hogy a „megalázottak és megszomorítottak” idõvel felmagasztaltatnak és bõséges jutalom lesz osztályrészük.

Bízunk abban, hogy az emberi méltóság nyilatkozata olyan közös eszmény hordozójává tud válni, melynek elérésére minden nép és nemzet törekedni fog abból a célból, hogy minden személy, valamint az egész társadalom számára okulásul és iránymutatásul szolgáljon. Reményünket fejezzük ki abban a tekintetben, hogy az elmúlt évszázadok hasonló erõfeszítéseivel összhangban, azokat kiegészítve és kiteljesítve képesek leszünk arra, hogy azoknak a szívében és elméjében is fényt gyújtsunk, akik korábban sötétségben éltek. Egyben hálával adózunk azok elõtt, akik e fényt magasra tartva, eme közös eszményünket hirdetik nemzedékekrõl nemzedékre.

Budapest, 2010. szeptember 10.

Dr. Lomnici Zoltán Tõkés László

elnök az Európai Parlament alelnöke

az Emberi Méltóság Tanácsa (Erdély)

(Magyarország)

Az elmúlt évben Magyarországon közzétettünk egy felhívást az emberi méltóság védelmében, amely elítél minden hátrányos megkülönböztetést és a XX. század diktatúráinak emberi méltóságot sértõ megnyilvánulásait. A deklarációhoz valamennyi parlamenti párt, az egyházak, a média képviselõi, civil szervezetek, illetve több mint 15000 magánszemély csatlakozott. Bízunk abban, hogy jelen nyilatkozat megfelelõ nemzetközi visszhangra talál.