Senkit sem fogunk az út szélén hagyni - Megszületett a nemzeti centrum
- Részletek
- Frigyesy Ágnes
- Találatok: 778
Megszületett a nemzeti centrum
|
Orbán Viktor szerint a kormány megalakulása óta eltelt ötvenhat nap jelentõsége, hogy a józan ész Magyarországon is túllépett a XX. század ideológiai keretein, és megszületett egy új politikai közösség, a nemzeti centrum. A miniszterelnök csütörtöki napirend elõtti beszédében az Országgyûlésben megerõsítette: Magyarország az év végére teljesíti a 3,8 százalékos költségvetési hiányt.
|
A kormányfõ a parlamenti ülésszakot értékelve leszögezte: a nemzeti centrumnak köszönhetõen az új Országgyûlés a cselekvés helyszíne lett, és nem egészen két hónap alatt többet végzett, jelentõsebb változásokat hajtott végre, mint elõdei nyolc év alatt.
A nemzeti centrum a józan ész közössége, mindenki beletartozik, aki szerint a józan ész fontosabb, mint az ideológiai megosztottság - húzta alá. Mindenki beletartozik, aki nem akarja - fûzte hozzá -, hogy a múlt, az áprilisi választásokon lezárt korszak, megdöntött rendszer visszatérjen, aki bízik abban, hogy a nemzeti együttmûködés rendszerében "képesek leszünk jobb jövõt teremteni". A miniszterelnök kiemelte, hogy a nemzeti centrum mindenki felé nyitott, szabad közösség, csak az nem tartozik bele, aki nem akar a része lenni; azt a polgári oldal választási sikere hozta létre, de tudni, hogy sok baloldali is ide szavazott. A választáson gyõztes erõknek több baloldali szavazójuk van, mint magának az MSZP-nek - fogalmazott azzal, hogy a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren. Az új kormány õket is képviseli, ezért a baloldali értékvilágú emberek felkérése, kinevezése jelentõs, fontos állami feladatokra, nem politikai gesztus, hanem a "nemzeti centrumpolitika lényegi eleme" - közölte példaként említve az Állami Számvevõszék alelnöki és az alkotmánybírói posztot. A nemzeti centrumról - amely hosszú távú biztonság, a stabilitás, fejlõdés záloga lehet - azt mondta még: ezt a közösséget a társadalom nagy többségének közös értékei tartják össze, ezek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.
Orbán Viktor ezt megelõzõen hosszan beszélt arról, hogy egész Európában az XX. századi ideológiai keret a század végére kifulladt; azok az országok tudták kezelni a feszültségeket, ahol létrejött a társadalmi-politikai paletta közepe táján egy nagy, erõs közösség, amely képes volt félretenni a XX. századi ideológia vitákat, képes volt a józan ész nevében megegyezésre jutni a kivezetõ út irányairól, közös jövõképrõl.
Felhívta a figyelmet a magyar politika európai léptékû, mélyreható átalakulására és megújulására. Megismételte: áprilisban kétharmados forradom történt, amely átalakította a magyar közéletet; ez az átalakulás alkotmányos volt és választások útján történt. Orbán Viktor kiemelte: a választásokon létrejött kétharmados többségbõl tartós politikai közösséget szeretne formálni; ezt centrális erõtérnek, vagy nemzeti együttmûködés rendszerének nevezték el.
A politika elsõ számú feladata a közösségépítés - emelte még ki. Ezért számára a kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme, erõsítése, bõvítése; amiért kormányoznak, az a nemzeti centrum, ahogy kormányoznak, a nemzeti együttmûködés rendszere.
Orbán Viktor az elért eredményekrõl azt mondta: minden új közösség a közös cselekvésben kezd magára ismerni, öntudatossá válni.
A kormány az elmúlt 56 napban a józan ész nevében arra vállalkozott, hogy ledöntse azokat a tabukat, amelyeket a 20. századi ideológiai viták mutattak. A tabuk közé sorolta a kisebb létszámú parlamentet és az adórendszert is. "A józan ész nevében megtettük az elsõ lépéseket": megmutattuk, lehet jelentõs, azonnali adócsökkentés, minden idõk legalacsonyabb jövedelemadójának bevezetését készítjük elõ, és csökkentettük a kis- és közepes vállalkozások adóját. Leszögezte: elkötelezett olyan adórendszer kialakításában, amely a nemzeti centromot erõsíti.
Orbán Viktor azt mondta: eddig tabunak számítottak a bankok, az egész magyar pénzügyi rendszer, márpedig "józan ésszel" elfogadhatatlan, hogy "a bankokat szent tehénként tiszteljük" akkor is, amikor éppen egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki. Miközben a válság, az elõzõ kormány és a nemzeti bank rossz döntéseinek hatására ezerszámra mentek csõdbe a magyar vállalkozások, szûntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építõipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el - mondta. "A bankokkal is együttmûködést akarunk, a profitjukat is természetesnek tekintjük, de a baj orvoslásából nekik is ki kell venniük a részüket" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "a józan ész nevében megmutatjuk": a bankrendszer megadóztatása nem tabu. Vége azoknak az idõknek, amikor a nagyok és erõsek minden felelõsséget az emberekre akartak hárítani - jelentette ki. Orbán Viktor szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a bankadót, mert az szerinte az ország és az emberek érdekeit szolgálja egy nagyon nehéz helyzetben. "Ez a tabu is a porban" - jegyezte meg.
Tabunak számított az is, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést serkentõ és pénzügyi stabilitást biztosító politikát folytatni; "józan ésszel azonban ez lehetséges", ez a tabu is a múlté - mondta. Meg lehet adóztatni a jó erkölcsbe ütközõ állami végkielégítéseket, véget lehet vetni az állami pazarlásnak, és meg lehet védeni az idõseket és a családokat attól, hogy a közüzemi szolgáltatások díja az egekbe szökjön - sorolta a megdöntött tabukat. (Nagyon helyes döntések!!!! F. Á.) A kormányfõ arról is beszélt, hogy az elszámoltatás is lehetséges, ami korábban szintén tabu volt. Pedig erre a jövõ érdekében szükség van, e nélkül ugyanis nem lehet letörni a korrupciót - tette hozzá.
A nemzetközi pénzügyi tárgyalásokról szólva kijelentette: az a hitelt megtestesítõ szerzõdés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye. A miniszterelnök a kormány nevében megköszönte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy "kihúzott bennünket a bajból", amikor az elõzõ kormány, a nemzeti bank rossz politikája csõdbe vagy csõd határára sodorta Magyarországot.
Mint mondta, az a tény, hogy Magyarország ismét adósságcsapdába jutott, bûn, egy politikai konszenzust rúgtak ugyanis fel; ebbõl az adósságcsapdából ki kell törni. Hozzátette, helyre akarják állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert anélkül nincs gazdasági felemelkedés. Aláhúzta: Magyarország minden szervezettel tárgyal, mert ez az ország érdeke. E nemzetközi pénzügyi szervezetek szerint az ország állapota ma mintegy 4-4,1 százalékos költségvetési hiányt mutat. A kormányfõ ezt egy erõsen optimista helyzetértékelésnek tartja. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az év végére a mostani 4,1 százalékos hiányt 3,8-ra kell csökkentenie. A kormányfõ leszögezte: az IMF-fel egy rossz gazdapolitika következtében kötött szerzõdés október végén kifut, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is.
Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor arra, hogy az Európai Unióval nem akarat kérdése, hogy tárgyalunk-e, hiszen egyrészt az EU-hoz tartozunk, másrészt Magyarország több mint hat éve úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt van. Valamit javít a helyzeten, hogy idõközben "néhányan mellénk pottyantak, nem egyedül ülünk a szégyenpadon". Ez azt jelenti, hogy az EU-nak nem Magyarország gondját kell megoldania többé, hanem az egész EU gazdasági gondját - mondta.
Összegzése szerint komoly és fontos munkát végeztek a választások óta, különösen az elmúlt 56 nap alatt. Véleménye szerint az ország az elmúlt 56 napban végzett munka alapján büszke lehet a minisztereire.
A miniszterelnök szerint "komoly és nehéz munka vár ránk", az õsz során további tabukat kell ledönteni "a józan ész nevében". Orbán Viktor azt mondta: a kabinet legfontosabb feladata most az, hogy az elsõ akcióterv beindítása után senki se érezhesse úgy, a változások során "vele nem törõdünk". "Senkit sem fogunk az út szélén hagyni" - közölte a kormányfõ az Országgyûlésben. "Figyelnünk kell azokra, akik ma még kevés jövedelemmel rendelkeznek, hogy õk is érezzék, a változás értük is történik"; figyelni kell azon emberek gondjaira, akik segítségre szorulnak, mert kiskeresetûek, mert jóhiszemûen hiteleket vettek fel, ám nem tudják fizetni tartozásukat, mert a megélhetés és a rezsi elviselhetetlen terhet jelent számukra - fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta, "pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a széthúzásból fakadó tehetetlenség korszaka helyett egy sikeres, együttmûködésre épülõ új korszakot, egyfajta modern békeidõk idõszakát valósítsuk meg a következõ években".
A nemzeti centrum a józan ész közössége, mindenki beletartozik, aki szerint a józan ész fontosabb, mint az ideológiai megosztottság - húzta alá. Mindenki beletartozik, aki nem akarja - fûzte hozzá -, hogy a múlt, az áprilisi választásokon lezárt korszak, megdöntött rendszer visszatérjen, aki bízik abban, hogy a nemzeti együttmûködés rendszerében "képesek leszünk jobb jövõt teremteni". A miniszterelnök kiemelte, hogy a nemzeti centrum mindenki felé nyitott, szabad közösség, csak az nem tartozik bele, aki nem akar a része lenni; azt a polgári oldal választási sikere hozta létre, de tudni, hogy sok baloldali is ide szavazott. A választáson gyõztes erõknek több baloldali szavazójuk van, mint magának az MSZP-nek - fogalmazott azzal, hogy a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren. Az új kormány õket is képviseli, ezért a baloldali értékvilágú emberek felkérése, kinevezése jelentõs, fontos állami feladatokra, nem politikai gesztus, hanem a "nemzeti centrumpolitika lényegi eleme" - közölte példaként említve az Állami Számvevõszék alelnöki és az alkotmánybírói posztot. A nemzeti centrumról - amely hosszú távú biztonság, a stabilitás, fejlõdés záloga lehet - azt mondta még: ezt a közösséget a társadalom nagy többségének közös értékei tartják össze, ezek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.
Orbán Viktor ezt megelõzõen hosszan beszélt arról, hogy egész Európában az XX. századi ideológiai keret a század végére kifulladt; azok az országok tudták kezelni a feszültségeket, ahol létrejött a társadalmi-politikai paletta közepe táján egy nagy, erõs közösség, amely képes volt félretenni a XX. századi ideológia vitákat, képes volt a józan ész nevében megegyezésre jutni a kivezetõ út irányairól, közös jövõképrõl.
Felhívta a figyelmet a magyar politika európai léptékû, mélyreható átalakulására és megújulására. Megismételte: áprilisban kétharmados forradom történt, amely átalakította a magyar közéletet; ez az átalakulás alkotmányos volt és választások útján történt. Orbán Viktor kiemelte: a választásokon létrejött kétharmados többségbõl tartós politikai közösséget szeretne formálni; ezt centrális erõtérnek, vagy nemzeti együttmûködés rendszerének nevezték el.
A politika elsõ számú feladata a közösségépítés - emelte még ki. Ezért számára a kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme, erõsítése, bõvítése; amiért kormányoznak, az a nemzeti centrum, ahogy kormányoznak, a nemzeti együttmûködés rendszere.
Orbán Viktor az elért eredményekrõl azt mondta: minden új közösség a közös cselekvésben kezd magára ismerni, öntudatossá válni.
A kormány az elmúlt 56 napban a józan ész nevében arra vállalkozott, hogy ledöntse azokat a tabukat, amelyeket a 20. századi ideológiai viták mutattak. A tabuk közé sorolta a kisebb létszámú parlamentet és az adórendszert is. "A józan ész nevében megtettük az elsõ lépéseket": megmutattuk, lehet jelentõs, azonnali adócsökkentés, minden idõk legalacsonyabb jövedelemadójának bevezetését készítjük elõ, és csökkentettük a kis- és közepes vállalkozások adóját. Leszögezte: elkötelezett olyan adórendszer kialakításában, amely a nemzeti centromot erõsíti.
Orbán Viktor azt mondta: eddig tabunak számítottak a bankok, az egész magyar pénzügyi rendszer, márpedig "józan ésszel" elfogadhatatlan, hogy "a bankokat szent tehénként tiszteljük" akkor is, amikor éppen egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki. Miközben a válság, az elõzõ kormány és a nemzeti bank rossz döntéseinek hatására ezerszámra mentek csõdbe a magyar vállalkozások, szûntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építõipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el - mondta. "A bankokkal is együttmûködést akarunk, a profitjukat is természetesnek tekintjük, de a baj orvoslásából nekik is ki kell venniük a részüket" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "a józan ész nevében megmutatjuk": a bankrendszer megadóztatása nem tabu. Vége azoknak az idõknek, amikor a nagyok és erõsek minden felelõsséget az emberekre akartak hárítani - jelentette ki. Orbán Viktor szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a bankadót, mert az szerinte az ország és az emberek érdekeit szolgálja egy nagyon nehéz helyzetben. "Ez a tabu is a porban" - jegyezte meg.
Tabunak számított az is, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést serkentõ és pénzügyi stabilitást biztosító politikát folytatni; "józan ésszel azonban ez lehetséges", ez a tabu is a múlté - mondta. Meg lehet adóztatni a jó erkölcsbe ütközõ állami végkielégítéseket, véget lehet vetni az állami pazarlásnak, és meg lehet védeni az idõseket és a családokat attól, hogy a közüzemi szolgáltatások díja az egekbe szökjön - sorolta a megdöntött tabukat. (Nagyon helyes döntések!!!! F. Á.) A kormányfõ arról is beszélt, hogy az elszámoltatás is lehetséges, ami korábban szintén tabu volt. Pedig erre a jövõ érdekében szükség van, e nélkül ugyanis nem lehet letörni a korrupciót - tette hozzá.
A nemzetközi pénzügyi tárgyalásokról szólva kijelentette: az a hitelt megtestesítõ szerzõdés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye. A miniszterelnök a kormány nevében megköszönte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy "kihúzott bennünket a bajból", amikor az elõzõ kormány, a nemzeti bank rossz politikája csõdbe vagy csõd határára sodorta Magyarországot.
Mint mondta, az a tény, hogy Magyarország ismét adósságcsapdába jutott, bûn, egy politikai konszenzust rúgtak ugyanis fel; ebbõl az adósságcsapdából ki kell törni. Hozzátette, helyre akarják állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert anélkül nincs gazdasági felemelkedés. Aláhúzta: Magyarország minden szervezettel tárgyal, mert ez az ország érdeke. E nemzetközi pénzügyi szervezetek szerint az ország állapota ma mintegy 4-4,1 százalékos költségvetési hiányt mutat. A kormányfõ ezt egy erõsen optimista helyzetértékelésnek tartja. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az év végére a mostani 4,1 százalékos hiányt 3,8-ra kell csökkentenie. A kormányfõ leszögezte: az IMF-fel egy rossz gazdapolitika következtében kötött szerzõdés október végén kifut, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is.
Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor arra, hogy az Európai Unióval nem akarat kérdése, hogy tárgyalunk-e, hiszen egyrészt az EU-hoz tartozunk, másrészt Magyarország több mint hat éve úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt van. Valamit javít a helyzeten, hogy idõközben "néhányan mellénk pottyantak, nem egyedül ülünk a szégyenpadon". Ez azt jelenti, hogy az EU-nak nem Magyarország gondját kell megoldania többé, hanem az egész EU gazdasági gondját - mondta.
Összegzése szerint komoly és fontos munkát végeztek a választások óta, különösen az elmúlt 56 nap alatt. Véleménye szerint az ország az elmúlt 56 napban végzett munka alapján büszke lehet a minisztereire.
A miniszterelnök szerint "komoly és nehéz munka vár ránk", az õsz során további tabukat kell ledönteni "a józan ész nevében". Orbán Viktor azt mondta: a kabinet legfontosabb feladata most az, hogy az elsõ akcióterv beindítása után senki se érezhesse úgy, a változások során "vele nem törõdünk". "Senkit sem fogunk az út szélén hagyni" - közölte a kormányfõ az Országgyûlésben. "Figyelnünk kell azokra, akik ma még kevés jövedelemmel rendelkeznek, hogy õk is érezzék, a változás értük is történik"; figyelni kell azon emberek gondjaira, akik segítségre szorulnak, mert kiskeresetûek, mert jóhiszemûen hiteleket vettek fel, ám nem tudják fizetni tartozásukat, mert a megélhetés és a rezsi elviselhetetlen terhet jelent számukra - fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta, "pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a széthúzásból fakadó tehetetlenség korszaka helyett egy sikeres, együttmûködésre épülõ új korszakot, egyfajta modern békeidõk idõszakát valósítsuk meg a következõ években".
(MTI
