Az egykori besúgók magas körökben, nagy fizetésekkel


és/vagy nyugdíjakkal komoly klientúra-építést folytatnak ma is


Tõkés László sajtótájékoztatója Budapesten



Tõkés László EP-alelnök 2010. július 16-án sajtótájékoztatót tartott a budapesti EP-irodában, ahol hangsúlyozta és sürgette a kommunista örökség elleni küzdelem felgyorsítását, követelte a határon túli támogatás-politikai teljeskörû átvizsgálását, valamint az egyházi- , párt-, és közélet teljeskörû átvilágítását, véleménye szerint ugyanis az egykori besúgók magas körökben, nagy fizetésekkel és/vagy nyugdíjakkal komoly klientúra-építést folytatnak ma is.


– Húsz esztendõvel a kommunista diktatúra bukásának kezdete után mind Romániában, mind Magyarországon erõsödik a múlttal való szembenézés, valamint a kommunizmus visszahúzó örökségétõl való szabadulás iránti természetes igény. Erre vall az átvilágítási – ún. lusztrációs – törvénynek a román parlament általi elfogadása, ezzel párhuzamosan pedig az új hivatalba lépett magyar nemzeti kormány által meghirdetett gazdasági-pénzügyi elszámoltatás folyamatának beindítása.


Az anyaországi és a határon túli átvilágítás és elszámoltatás találkozik egymással. Európai összefüggésben közösen kell felvennünk a harcot mindenfajta – akár romániai, akár magyarországi – korrupcióval, valamint közös örökségünkkel: a posztkommunizmussalhangsúlyozta Tõkés László.


Ennek értelmében a következõ konkrét vonatkozásokban és ügyekben jár el a Tõkés László EP-alelnök Sajtóirodája: kezdeményezik, szorgalmazzák és sürgetik a kivizsgálást, az átvilágítást és az elszámoltatást. Konkrétan:


1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben évekkel ezelõtt elkezdõdött és szerteágazó úton folytatódó titkosszolgálati átvilágítás folytatásaképpen ez alkalommal azokra a – volt – kollaboránsokra hívjuk fel a figyelmet, akik idõközben Magyarországra vagy külföldre telepedtek át (lásd az alábbi kimutatást). Az ideát szolgálatot végzõ lelkészek, különösképpen pedig a közvetlenül az erdélyi egyházi személyeknek és a magyar szellemi élet képviselõinek a megfigyelésére szakosított Bartha Tibor alias STELIAN esete arra figyelmeztet, hogy a hírhedt Szekuritáté volt informátorainak gyakori áttelepedése valóságos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az anyaország számára. Ugyanide tartozik Szatmári Tibor és felesége, „Mucuskaesete, akik magyarországi szolgálatra szegõdött RMDSZ-funkcionáriusokként estek a kémkedés alapos gyanújába.


2. A pénzügyi-anyagi elszámoltatás határon túlra való kiterjesztése – egy kis iróniával szólva – a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésével állítható párhuzamba. Határon innen és túl: egész magyarságunknak szüksége van a megtisztulásra és a megújulásra.


Ennek szellemében tûztük napirendre az érmindszenti Ady-Központ ügyét, mely a Széchenyi-Terv keretében épült volna fel a Költõ szülõfalujában, de amelyet a 2002-ben színre lépõ Medgyessy-kormány eredeti rendeltetésétõl eltérített, és bihari-nagyváradi gazdasági és párt-klientúrájának játszott át.


A korrupciógyanús üggyel máris foglalkozik az Országgyûlés L. Simon László elnök vezette Kulturális Bizottsága. Ugyanerre kértük hivatalos megkeresésünkben Matolcsy György miniszter, valamint Szõcs Géza államtitkár urakat.


3. A kivizsgálás és elszámoltatás tárgyát kell képeznie annak a budapesti ingatlanügynek is, mely eredetileg szintén az – elsõ – Orbán-kormányhoz kapcsolódik, s amely szintén az annak nyomába lépõ Medgyessy-Gyurcsány-kormányzat idején siklott korrupció-, sõt kémgyanús pályára. Arról, az erdélyi történelmi magyar egyházaknak kiutalt, nagy értékû épületegyüttesrõl (Eötvös u. 13–15.) van szó, melyet – eltérítve eredeti rendeltetésétõl – a késõbbiekben az RMDSZ rendelkezésére bocsátott a kormányzat, s melyben – furcsa módon – az elhíresült Szatmári-házaspár tanyázott feltételezett kémtevékenysége leleplezõdése idején.


Ezen, önkényesen eltérített ingatlanvagyon ügyét szintén az új nemzeti kormány – nevezetesen Papcsák Ferenc kormánymegbízott – szíves figyelmébe ajánljuk.


4. Nem utolsósorban a gencsi ügy néven közismertté vált botránysorozat körébe tartozó, azon gencsi és érmindszenti termõföld-pályázatok esete szorul tisztázásra és vár megoldásra, melyekhez a nevezett települések közössége az Új Kézfogás Közalapítvány révén jutott. A viszonylag nagy összegû pályázati pénzek hûtlen kezelés folytán soha nem jutottak el a kedvezményezettekhez – a korrupciógyanús ügyek kivizsgálását pedig mind az illetékes magyarországi, mind a román hatóságok bûnpártoló módon elmulasztják.


A felsorolt ügyek és esetek általános érvénnyel irányítják rá a figyelmünket a határon túli magyar támogatáspolitika felülvizsgálatának, valamint reformjának sürgetõ voltára és szükségességére – olvasható a ma Tõkés László EP-alelnök Sajtóirodája által kiadott közleményben.



Frigyesy Ágnes


A szerzõ felvételeivel




Erdélybõl távozott volt kollaboránsok



1. Kovács Imre – Fedõneve: AVRAM



§ Született: 1952. május 22-én, Nagykárolyban (Szatmár megye)


§ Volt paptamási (Bihari Egyházmegye) református lelkipásztor


§ Ügynöki múltját igazoló dokumentum: A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Országos Tanács (CNSAS) -P-4901/07/17.09.2008 számú bizonylata


§ Magyarországra távozott, jelenleg a Tiszántúlon végez lelkészi szolgálatot



– Együttmûködési kötelezettség-vállalását 1975. szeptember 28-án írta.


– Dossziéjában (nem hivatalos) 11 dokumentum található


– Hét informátori jelentést készített, megfigyelési területe elsõsorban Tõkés László és családja, továbbá egyes betánista csoportok


– Pénzjutalomban nem részesül





2. Fazakas Sándor – Fedõneve: HERMAN



§ Született: 1952, Szilágynagyfaluban (Szilágy megye)


§ Volt nagyvárad-rogériuszi (Bihari Egyházmegye) református lelkész


§ Ügynöki múltját igazoló dokumentum: CNSAS-S/DI/I/2356/17.09.2008 számú bizonylata


§ Skóciába távozott, állítólag ott végez lelkészi szolgálatot



– 1975-ben szervezték be. Külföldi tevékenységre készítik fel, „a külföldi magyar irredenták ellenséges tevékenységének megismerésére és szétzúzására”, a „Venus-2” akció keretében


– Kanadában is jár, megismerkedik az ottani magyar emigráció kulcsfiguráival, és jelentéseket ír a találkozókról


– Dossziéja hiányos


– Molnár János Szigorúan ellenõrzött evangálium c. könyvében a következõket írja: „HERMAN ügynök a rendszerváltást megelõzõen püspöki titkárrá avanzsált. Ügynöki tenékenységének anyaga, noha töredékesen maradt fenn, a diktatúra Romániájában lehetséges lelkészi karrier egyik sajátos példája.”





3. Fazakas László – Fedõneve: KISS JÁNOS



§ Született: 1957. február 21-én, Szilágynagyfaluban (Szilágy megye)


§ Volt margittai (Érmelléki Egyházmegye) református lelkész


§ Ügynöki múltját felfedte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület


§ Külföldre távozott. Legutóbb Magyarországon tûnt fel, ahol Debrecenben pályázott lelkészi állásra




– 1980-ban szervezik be a Teológián. Az együttmûködést ellenállás nélkül vállalja, és vaskos dossziék bizonyítják, hogy alaposan és szorgalmasan dolgozott a Szekuritéténak


– Nem egyszerûen a megyei Szekuritáté, hanem a 0902-es belügyi katonai egység hálózatához tartozik


– 1984-88 között mintegy 50 jelentést ír


– Kilenc hónapra Skóciába tanulmányútra mehetett, mivel „megbízhatónak és õszintének” tartották


– Tartótisztje pénzjutalomra javasolja, de átvételi elismervény dossziéjában nem található



4. Halász Sándor – Fedõneve: ARON



§ Született: 1950. március 17-én, Szilágycsehben (Szilágy megye)


§ Volt temesvári (újkisodai, Temesvári Egyházmegye) református lelkész


§ Ügynöki múltját igazoló dokumentum: CNSAS-P-4901/07.06.2008 számú bizonylata


§ Rögtön a temesvári fordulat (1989) nyomán Magyarországra távozott


§ Elhagyta vallását, jelenleg evangélikus lelkészként szolgál




– 1975. szeptember 28-án szervezik be


– A rendelkezésre álló dossziéjában három informátori jelentés szerepel (1981-el kezdõdõen)


– Jelentései elsõsorban Tõkés László tevékenységét érintik


– 1989 novemberében – a Szekuritáté megbázásából – meglátogat minden egyházmegyét, esperesi hivatalt, valamint több lelkészt, és a közhangulatról, különösen Tõkés Lászlóról alkotott véleményükrõl ír átfogó jelentést





5. Bartha Tibor – Fedõneve: STELIAN



§ Született: 1951-ben, Kolozsváron (Kolozs megye)


§ Volt dési ortopéd sebész-fõorvos


§ Ügynöki múltját elõkerült – kötetre rúgó – besúgójelentései bizonyítják, valamint a Kolozsvári Bíróság 4907/2010.04.14. számú végzése


§ Röviddel a Ceausescu-diktatúra bukása után Magyarországra távozott, ahol jelenleg a budapesti Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet Idegsebészeti Osztályán dolgozik



Elsõ jelentése – az általa megfigyeltek dossziéjában – 1985. szeptember 27-én kelt, mintegy egy hónappal a Tõkés Eszterrel kötött házassága elõtt


Beszervezése kimondottan a Tõkés család megfigyelését szolgálta


A Tõkés család tagjainak megfigyelési dossziéjaiban mintegy 46 (negyvenhat) STELIAN által írt jelentés található fel


Jeltéseibõl és a tartótisztjeinek széljegyzeteibõl kétséget kizáróan megállapítható STELIAN kiléte


Utolsó – általunk ismert – jelentését 1989. november 24-én írta



6. A elõbbieken kívül nagy valószínûséggel a következõ fedõnevek viselõi végeztek informátori tevékenységet, akik utóbb szintén Magyarországra vagy külföldre távoztak: TUDORACHE, ANTON, JÓKAY SÁNDOR



Forrás: Tõkés László EP-alelnök Sajtóirodája