Bemutatkoztak Verõcén, az Erdélyország az én hazám fesztiválon

A Julianus Barát Alapítvány 12 esztendõs, még édesanyja támogatásával hozta létre Bethlen Farkas, melynek elsõdleges célja: az elszakított magyarság támogatása, valamint mozgássérültek életének segítése, technikai eszközökkel történõ ellátása. Az Erdélyország az én hazám fesztivál keretén belül 2010. július 4-én Magyar Alapítványok együttmûködési távlatai a Kárpát-medencében címmel mutatkozott be néhány közérdekû, erdélyi kötõdésû vagy épp Erdélyben mûködõ alapítvány.

Bethlen Farkas, Verõce polgármestere elmondta: – Eddig sikerült sok jóérzésû ember adományából, illetve pályázati pénzekbõl felújítani egy óvodát Erdélyben, Felõr nevezetû településen egy új imaházat építettek, templom tatarozásához hozzájárultak, egy új, 13 települést összefogó iskolaközpontot építettek, illetve több évben gyermekeket nyaraltatnak Verõcén. Kárpátalján öt magyar falu óvodájának felújításában vett részt a Julianus Barát Alapítvány. Tavaly segítséget nyújtottak Kárpátalján a császlóci óvoda felújításán. 2009. tavaszán megkezdték a Kárpát-Haza Templom építését Verõcén, mellyel Bethlen Farkas, a templom megálmodója a magyarság összefogását szeretné erõsíteni. A templom-alapító elmondta, mivel a Kárpát-Haza temploma magyar-pogány elemeket is tartalmaz (Emese égbe emelése az egyik ablakon), a három történelmi egyház (katolikus, református és evangélikus) püspökei nem vettek részt az avatási ünnepségen és nem szentelték fel a Dunakanyar festõi tája között meghúzódó Árpádkorra emlékeztetõ kicsi kápolnát. Bethlen Farkas rámutatott: Beer Miklós váci katolikus megyés püspök titkárnõjén keresztül üzent neki, Szabó István református püspök pedig a Duna Televízió elnökét tájékoztatta távollétének okáról. Bethlen Farkas hangsúlyozta: a templomot szeretetbõl, tiszta szívvel építették.

(A templomot Csuka Tamás ny. református tábori püspök, Balázsi László unitárius püspökhelyettes-fõjegyzõ és Márkus László helyi ref. lelkész jelenlétében avatták fel 2010. június 4-én. Szerzõ megj.)

A mûhely-beszélgetésen részt vett Verõce polgármesterén kívül Kamecz Kinga, a Báthory István Magyar Lengyel Kulturális Egyesület elnöke, Kemény Endre, az Erdélyi Helikon - Marosvécsi Kemény Alapítvány elnöke, a Bolyai Pedagógia Alapítvány alapítója Oláh Anna Marosvásárhelyrõl, valamint Gáll Ajnácska, a Transylvania Authentica program vezetõje Csíkszeredából.

Kemény Endre, az Erdélyi Helikon-Marosvécsi Kemény Alapítvány elnöke elsõ nyilvános szereplésén vett részt, hisz alapítványuk két hónapja alakult. Céljuk báró Kemény János írói, irodalomszervezõi és színházszervezõi munkásságának, szellemi hagyatékának, valamint az Erdélyi Helikon íróközösség (helikonisták) az egyetemes magyar irodalom érdekében kifejtett szellemi örökségének ápolása, népszerûsítése. Továbbá Marosvécs településsel kapcsolatos helytörténeti értékek ápolása kutatása és népszerûsítése, társadalmi, kulturális, oktatási helyzetének megóvása, fejlesztése, valamint a Marosvécsi Református Egyház lelki életéhez kapcsolódó nevelõi, diakóniai, mûvelõdési tevékenységek támogatása. Segítik a marosvécsi Kemény család családtörténetének kutatásával kapcsolatos feladatok kidolgozását és megvalósítását, Kemény János megjelent írásainak újra kiadatásának, és a még kéziratban maradt hagyaték, feldolgozásának és megjelentetésének elõsegítését, személyét méltató írások gyûjtését, archiválását. Az alapítvány tervei között szerepel a Kemény Jánostól Marosvécsen elkobzott, az örököseik részére visszaszolgáltatott ingatlanok karbantartása, felújítása és hasznosítása – hangsúlyozta Kemény Endre, az író unokája.

Fenti témakörökben rendszeres ünnepségeket, találkozókat és konferenciákat szerveznek, idén augusztus 24-27-e között tartják a Kemény-család- és leszármazottainak találkozóját Marosvécsen.

Oláh Anna, fizikus, Bolyai-kutató a Bolyai Pedagógiai Alapítványt mutatta be, melynek célja Bolyai Farkas és János matematikusok munkásságának megismertetése anyaországi iskolákban, kapcsolatfelvétel a Bolyairól elnevezett iskolákkal, valamint az ifjúság szakmai, szabadidõs tevékénységét kívánják támogatni.

A Polgár-Társ Alapítványt Csíkszeredában hozták létre 1998-ban, mely a Partnerség a Környezetért platform tagja, s környezetvédelmi projekteket támogat Romániában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában.

Mint ismeretes, ezek a közalapítványok nehéz körülmények között tartják fenn magukat. Gáll Ajnácska elmondta, alapítványi tõke, nyugati alapítványok- , és néhány nagyvállalat támogatásával tartják fenn magukat. Oláh Anna egy családi gyûrûbõl adta ki Bolyai Jánosról szóló könyvét, Kemény Endréék saját tõkébõl hozták létre az alapítványt, s várják a támogatókat, valamint pályáznak céljaik megvalósítása érdekében. Bethlen Farkas szintén saját pénzbõl alapította a Julianus Barát Alapítványt. Jelenleg anyaországi pályázatokon vesznek részt, de számítanak az 1%-os adományokra, valamint titkárnõre, és mûködési költségre nem áldoznak, ezáltal is próbál minden forrást az adott célra felhasználni az alapító, a történelmi Bethlen-család leszármazottja.

Frigyesy Ágnes