Felavatták a Kárpát-Haza Templomát Verõcén

A búza minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza

A történelmi egyházak püspökei szerint csak emlékhely

– Ugye milyen jó, hogy magyarnak születtünk! Ugyan magyarságunk és vele együtt a hitünk is megkopott az utóbbi pár száz évben, akkor is a világ legfantasztikusabb nemzete a magyar: színes, szorgalmas, leleményes, okos és adakozó – mondta Bethlen Farkas, Verõce polgármestere 2010. június 4-én Verõcén, a Lósi-völgyben megtartott emlékezõ ünnepségen. A Kárpát-Haza Templomának avató ünnepén Bethlen Farkas, a templom megálmodója hangsúlyozta:

– 2010. március 21-én letették a templom alapkövét. Ha az ember jó célért, szeretettel küzd, a Felsõ Rendezõ is mellé áll és mindenben segíti Õt.

– Nemcsak a nemzeti összetartozás, de a nemzeti összefogás napját is köszönthetjük ma, ugyanis a Nemzet Televíziója, a Duna Televízió három napon át gyûjtést szervez az árvízkárosultak javára – kezdte köszöntõ beszédét Cselényi László, a Duna Televízó elnöke, a verõcei program díszvendége.

Szanaszét vagyunk, épp annak a trianoni békediktátumnak köszönhetõen, mely miatt ma is itt emlékezünk, melyre most nem lehorgasztott fejjel, és tehetetlenkedõ szortyogó irredentizmussal és népeket fenyegetõ barbár revizionista vágyakkal gondolunk, mert ilyesmikkel szoktak bennünket vádolni valahányszor megmukkanunk, és felemeljük szavunkat eme égbekiáltó igazságtalanság ellen.

Cselényi László kijelentette: – Összetartozunk, egy és közös a nyelvünk, a kultúránk, az anyaországunk, és egy nemzet vagyunk. Magyarnak születtünk, magyarként akarunk élni és így is akarunk meghalni. Kilencven éve tudjuk, hogy a világtörténelemben a trianonihoz hasonló elhibázott „békemû” nem sok született. Sok millióan megtapasztalhatták milyen is saját otthonunkban kisebbségiként élni – mutatott rá a Duna Televízió elnöke.

– A kilencven évvel ezelõtt ránk kényszerített trianoni diktátum sötét fellege ma is ráborul minden magyar lélekre – kezdte beszédét Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök, majd így folytatta: – El sem tudjuk képzelni, mennyit kellett szenvedniük az elmúlt 90 esztendõben a határainkon kívülre kényszerített testvéreinknek, akik folyamatos hétköznapi hátratételre, másodrendû állampolgári lét hordozására kényszerültek.

Mégis örüljünk, hisz a sötét felhõk mögött világosság dereng. Fénysugár, hogy a Parlament június 4-én elfogadta és kihirdette a Nemzeti Összetartozás Napját. Továbbá fénysugár, az is, hogy elkészült ez a kicsi templom, emlékhely, melynek ajtaja nyitva áll a keresõ, az imádkozni akaró és az ország megújulásáért tenni akaró emberek elõtt. Ime, a csoda, a Kárpát-Haza Temploma, ahol imádkozni lehet – hangsúlyozta Csuka Tamás.

A Kárpát-Haza Templom avató ünnepségén fellépett többek között Maczkó Mária népdalénekes, Oberfrank Pál színmûvész, aki megrázó elementáris erõvel szavalta Dsida Jenõ Psalmus Hungaricusát. De az összetartozás örömét hozta a Kárpátaljáról érkezõ Credo Együttes, a Vágtázó Csodaszarvas, valamint a Fonó Zenekar. Az ünnepi eseményen dísz-sort álltak a Vitézi Rend tagjai, s a történelmi zászlók felvonulása mellett hozták be a Szent Korona másolatát. A templomot és a híveket megáldotta Csuka Tamás ny. ref. püspök, Márkus László helyi református lelkész, valamint Balázsi László unitárius püspökhelyettes-fõjegyzõ.

Verõcén, a Lósi-völgyben megkondultak a harangok a trianoni diktátum aláírásának idõpontjában, s az esõzések, és a sártenger ellenére többezer ember gyûlt össze az emlékezõ gyásznapon.

Mint ismeretes, a Kárpát-Haza Templomának megálmodója, Bethlen Farkas egy évvel ezelõtt úgy érezte: „Kicsi népünk nagyon mélyre süllyedt a tisztesség, a becsület, a munka és a hazaszeretet terén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni és azt gondolja, a magyar megújulást már csak valamiféle csoda hozhatja meg. S lám a csoda a Kárpát-Haza Temploma, ahol minden magyar fohászkodhat Hazánk feltámadásáért, itt áll elõttünk. Ennek a templomnak a felépítése szolgáljon bizonyságul arra nézve, hogy hittel, szeretettel és összefogással a magyar nemzet visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsõségét.

Bethlen Farkas szeretné, ha a Kárpát-Haza Temploma a magyarság kultikus helye lenne, ahol találkozhatnak, együtt ünnepelhetnek az erre látogató emberek, s ahol közösen megélhetik együvé tartozásunk élményét.

A Kárpát-Haza Templomáról röviden: Szûcs Endre és Tóth Péter építészek, a templom-építés kivitelezõi elmondták: – Nem is oly régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. A búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, „életnek” hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekbõl kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

Az egyszerû hófehér falak és boltozat között színes üvegablaksor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítõmûvészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese alakja látható, akitõl a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak. A templomban lévõ ablakkép, melyen Emese égbe emelése látható, Borbás Dorka üvegmûvész alkotása.

Sajnálatos módon a három történelmi egyház (római katolikus, református és evangélikus) püspökei nem szentelték fel a Kárpát-Haza Templomát, mert a három püspök – Beer Miklós, Szabó István és Fabiny Tamás – által kiadott nyilatkozat szerint: „Keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok.”

Az építész-mesterek elképzelése szerint azonban a búzaszem formájú templom Krisztus arcára emlékeztet…

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel