Magyar zarándokút Krisztus lepléhez

Padova: Szent Antal nyomában járunk

I. rész

Itália vagy ahogy ma gyakrabban nevezzük Olaszország több szempontból nevezetes: a mûvészetek bölcsõje, zseniális világhírû mûvészek (Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarotti, Fra Filippo Lippi, Raffaello, Sandro Botticelli stb.), világhírûvé vált szentek (Assissi Szent Ferenc, Assisi Szent Klára, Bosco Szent János, padovai Szent Antal stb.) szülõhelye, a világ katolikusainak központja, a Vatikán, mint önálló állam Róma központjában itt található. Pápák otthona, történelmi emlékhelyek és -mûvek gyüjtõhelye. A mediterrán táj elkápráztat bennünket, s noha utunk fõ célja a torinói székesegyházban õrzött halotti lepel megtekintése, elsõ állomásunk Padova, a Szent Antal Székesegyház.

A Szent Antal Bazilika a világ egyik legnagyobb mûvészeti mestermûve, a kereszténység egyik leghíresebb és leglátogatottabb szentélye. Építésze ismeretlen, valószínûleg egy nagy tehetséggel megáldott és figuratív kultúrával rendelkezõ ferences lehetett – olvasható a magyar nyelven is közreadott tájékoztatóban, melyet egy ferences atya kérésemre húz elõ az egyik fiókból.

A templom építése 1232-ben kezdõdött, Paduai Szent Antal tiszteletére, aki 1195 augusztus 15-én született Lisszabonban, meghalt 1231. június 13-án Padova mellett. A templom építése az 1200-as évek végére fejezõdött be.

A Bazilika 115 méter hosszú, keresztben 55 méter széles, fényt a három nagy rózsaablakon keresztül kap. A félhomályba merült templom a hatalmas román stílusú épület és a gótika karcsúságának harmonikus egységét alkotja. A homlokzat belsõ falán a középsõ ajtó felett látható Pietro Annigoni a diófán prédikáló Szent Antalt ábrázoló, 1985-ben készült nagyméretû freskója. A Székesegyházban körülbelül hatvan kép található a Szûzrõl, s megannyi szoborkompozícióban gyönyörködhet a látogató.

Szent Antal kápolnája, ahol a szent sírja található csodás reneszánsz alkotás, építése az 1500-as években kezdõdött és még abban az évszázadban be is fejezõdött. A tervezõ építész valószínûleg T. Lombardo lehetett, míg kivitelezõje A Riccio. Díszítésén a kor legnagyobb szobrászai dolgoztak: a falakon kilenc Szent Antal életét és csodatevéseit megjelenítõ márvány dombormû látható, mint például Szent Antal beöltöztetése, Szent Antal feltámaszt halálából egy ifjút, Egy vízbefúlt leány életre keltése, vagy A levágott, majd visszaforrasztott láb csodája… Középen áll Szent Antal oltár-sírja, Tiziano Aspetti munkája 1594-bõl, két oldalán két pompás XVII. századi gyertyatartóval.

De ki is volt valójában Szent Antal? Portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor. A Római Katolikus Egyház egyik legközkedveltebb szentje. Nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül tizenhat éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védõszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegség miatt azonban hamar haza kellett térnie, a hajó viharba került és Szicília partjaira vetõdött. Itt élt rövid ideig, majd itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal feltûnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában és Dél Franciaországban prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítõ prédikátor és tartományfõnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia lektora. 1230-ban visszavonult hivatalából, s 1231-ben útban Padova felé hunyt el az arcellai kolostorban.

Páduai Szent Antal a szegények, éhezõk,

várandós anyák védõszentje

A nép viharos követelésére IX. Gergely pápa már tizenegy hónappal halála után, 1232. május 30-án szentté avatta. 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. Páduai Szent Antal a szegények, éhezõk, várandós anyák védõszentje. Általában a katolikus templomokban a szobra elõtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyüjtésére szolgál. Sírja az általunk is meglátogatott padovai Szent Antal Bazilikában található, mely híres zarándokhely.

Szent Antal testének vizsgálata 750 évvel halála után, 1981-ben történt meg, II. János Pál pápa engedélyével! A test állapotának idõszerû vizsgálata után a híveknek megadatott a lehetõség, hogy a kiállított földi maradványok elõtt tiszteleghessenek, mely nagy érdeklõdést keltett. 1263 óta elõször elvégzett vizsgálatok tökéletes állapotban találták a Szent földi maradványait az azokat magába záró kis dobozban, amit a legrégebbi és durva kivitelezésû, eredetileg a Szent Antal koporsójául szolgáló ládában õriznek.

Az orvosi és történészi vizsgálatok eredményeképp megállapították: körülbelül 1.70 m magas, nem túl erõs testalkatú, 40 év körüli férfi lehetett, nemes arcéle meglehetõsen hosszú és keskeny, mélyen ülõ szemekkel, hosszúkás kezek és keskeny ujjakkal. Rendkívüli esemény volt a Szent épségben lévõ hangképzõ szerveinek megtalálása, ezzel kiegészül az 1263-as feltárás során elõkerült, az Evangélium szent prédikátorának a hibátlan épségû nyelve. A hangképzõ szervek, a csontok mellett talált csuhával és az értékes korabeli drapériákat tartalmazó két láda az Ereklye Kápolnában látható.

Szent Antal nyelve és hangképzõ szervei épen maradtak

Szent Antal csontvázát tartalmazó, tölgyfa borítású kristálykoporsó 1981 március 1-én került a jelenlegi fülkesírba. Az Ereklye Kápolnában a középsõ fülkében látható Giuliano da Firenze aranymûves csodálatos ereklyetartója 1436-ból, mely Szent Antal épségben lévõ nyelvét õrzi, feljebb egy padovai mûvész munkája a Szent állkapcsának ereklyetartója 1350-bõl. A kápolna õrzi Szent Antal csuháját és azt a koporsót, melybe halálakor a holttestet belehelyezték…

A templom fõoltárán Donatello mestermûvei 1448-ból és azt követõen uralkodnak, melyek együttesen a Bazilika leghíresebb mûvészeti alkotásai. Több bronzszobor Szent Antal csodáit eleveníti meg, míg középen két fájdalomteljes angyal között a halott Krisztus.

A Szent Antal Katedrális déli oldalán áll a Ferences Rendház, mely az évszázadok során Szent Antal kicsiny és szegényes lakóhelyébõl fejlõdött ki. A kolostorban számos kiváló egyházi személyiség élt. Itt nevelkedett például IV. Sixtus pápa és itt pihent meg zarándoklása során VI. Pius és VII. Pius, de ide érkezett 1982-ben II. János Pál pápa padovai látogatása során.

A ferencesek ma is komoly egyházi munkát végeznek, Szent Antal hírnöke címmel megjelentetik Olaszország egyik legelterjedtebb és legnépszerûbb katolikus havi folyóiratát. Az Edizioni Messaggero Padova foglalkozik a könyvkiadással, évente mintegy ötven könyvet jelentetnek meg, különös tekintettel a liturgikus-papi, és szent-antali ferences témákra.

A padovai ferencesek rejtett, de intenzív és fontos tevékenységet is folytatnak, kapcsolatot tartanak fenn Szent Antal több százezer tisztelõjével, akiktõl naponta postai és telefonos üzenetek ezreit kapják, de akiknek ennek ellenére személyre szóló választ küldenek…

Verona: Júlia erkélye ma is az örök szerelem szimbóluma

A Garda-tótól keletre található Észak-Olaszország egyik legromantikusabb városa, Verona. Zuhogó esõben érkezünk, ám Júlia házát, az örök szerelem szimbólumát mindenképp látni szeretnénk. Elõkerülnek a Padovában néger fiúktól vásárolt hatalmas ernyõink, s máris nyakunkba vesszük a várost.

Reneszánsz-kori hangulatba csöppenünk: szûk sikátorok, többszáz éves épületek, klasszikus szobrok, faragott kutak és kávézók fogadnak, Itália pezsgõ élete megállíthatatlan, a zuhogó esõ senkit nem zavar, olasz diákok és turisták tapossák egymást Júlia házának kertjében… A kapualj oldalfala színes festékszóróval, filctollal sûrûn teleírva a világ minden sarkából idelátogatók szerelemes üzeneteivel. Beérve az udvarba, megpillantjuk a híres erkélyt, alatta ott áll Júlia életnagyságú szobra, Nereo Costantini alkotása. Sokan mellé állnak, a férfiak számomra nem tetszõ módon megfogják Júlia mellét, s úgy fényképezkednek… Hová tûnt az örök szerelem méltósága? De nem érünk rá ezen töprengni, máris jön az újabb turista csoport, kiszorítva minket a kertbõl…

Jelenleg is szakadatlanul érkeznek Júliához a reménytelen szerelmesek levelek ezrei a világ számos városából. Az itteni Júlia-klub „szakemberei” a levelek íróinak jó tanácsokkal szolgálnak. Ha valakinek ne adj Isten, mégis ilyen gondjai lennének, elárulom a címet, ahová írhat: Club di Giulietta, Via Galilei 3. 37133 Verona, vagy e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Elsétálunk a híres római kori Amphiteatrum, az Aréna elõtt, újságíró igazolványommal besétálok, megúszva így a hat eurós belépõt. Az amphiteatrum kétezer évvel ezelõtt a keresztény-üldözések egyik fõ helyszíne volt. Ma a kiváló akusztikájú Aréna elsõrendû operaelõadások színtere, a veronai Operafesztivált évrõl évre 500 ezren keresik fel…

(Folytatjuk)

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel