Elõször a szívbe, aztán kõbe! Nagyon igaz! Frigyesy Ágnes

Húsvét 2010

ÐÑ

Mindenkinek szükséges az újjászületés, feltámadás.

„Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újra kell születnetek.” (Jn. 3,7)

Az újjászületést nem a vallásos szülõktõl örököljük, a hívõ szülõk gyermekei nem lesznek automatikusan jó keresztények. Vallásos tisztséggel sem adható át: viselhetek magas egyházi tisztséget, méltóságot anélkül, hogy újjászületnék.

Nem saját erõfeszítéssel érjük el a feltámadást, nem gondolati erõfeszítés eredménye, nem hitigazságok intellektuális megértése és megtanulása. Nem is erkölcsi erõfeszítés gyümölcse, vagy a rossz szokások levetése. Nem a viselkedés megváltoztatása, nem a jó tulajdonságok, erények feljavítása, de több mint a parancsolatok és törvények tökéletes betartása.

A körülmények vagy a környezet megváltozása nem hozza magával a feltámadás tényét. Akiben nyoma sincs az életnek, abban nem lehet növekedés. Nem társadalmi vagy politikai változás következménye, nem reformáció, nem pasztorális fogások, ötletek vagy új módszerek összességének az alkalmazása.

Hogyan is történik a feltámadás?

A feltámadást, újjászületést csak az Isten végezheti el. Személyhez szól, a személy magvát belülrõl teremti újjá, támasztja fel. Ez a feltámadás lesz egy új világ új alapja. Az újjászületett lélek szívébõl és saját kultúrájából ihletett formát ölt, hangban, mozgásban, kultuszt alkot, élõ struktúrákat éltet.

Az Isten embere, a feltámadt ember tiltakozik a meddõ ritualizmus ellen.

„Ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és csak ajkával dicsõít, szíve azonban távol van tõlem, istenfélelmük csak emberi parancs követése, amit betanultak.” (Iz. 29,13). Én úgy hiszem, hogy áldozattal, szertartásokkal, ájtatosságokkal nem lehet helyreállítani a formaságokba süllyedt hitéletet. A kultusz és a törvény csak az istenélmény, a megrendülés és a feltámadás megtapasztalása után jöhet. Elõször a szívbe, aztán kõbe. Aki megszületett, aki él, azt gondozza, ami növekszik.

2010 Húsvétján, egyben a magyarországi választásokra is készülõben, ezt a lelki, szellemi és fejbéli ébredést, feltámadást kívánom a Csibész Alapítvány, a magyarországi Csibészek, a Csibész Ifjúsági Egyesület, az Árvácskák, valamint munkatársaim, fiataljaink és gyermekeink nevében.

Gergely István

Csíksomlyó, 2010. március vége

ÐÑ