Tõkés: A besúgók védelme erkölcstelen bûnpártolás

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2010. március 12-én Nagyváradon: – A Securitate tisztjeinek (136), illetve a tartótisztek, valamint kollaboránsaik és – közös – megfigyeltjeik együttes névjegyzékének (40) a nyilvánosságra hozatala, továbbá a Temesvári Kiáltvány 8. pontja érvényesítésének Bihar megyére tekintõ kísérlete nagy felzúdulást keltett egyházi és közéletünk egyes köreiben.

Egyebek mellett igen feltûnõ az az összefonódás, mely – ebben a vonatkozásban – a bihari/nagyváradi RMDSZ és a református egyház szolgáinak egy része között mutatkozik. Különösképpen kirívó, hogy a CE-Szövetség megszólaló képviselõi – közvetve vagy közvetlenül – rendre a titkosszolgálati múlt átvilágítása ellenében szólalnak meg. A volt besúgók iránti cinkos viszonyulásukat rendszerint a bûnbánat–bûnbocsánat keresztény elvével igazolják, fájdalmas módon megfeledkezvén a besúgás, illetve a Securitate kárvallottjairól és áldozatairól: a meghurcolt személyekrõl és családjaikról, az üldözöttek, a bebörtönzöttek – nem egyszer kivégzettek – ezreirõl, a kommunizmus áldozatairól. Ugyanakkor a tönkretett társadalmi közbizalom és féltve szeretett Anyaszentegyházunk tönkretétele sem számít nekik. Azt is feledik egyben, hogy II. János Pál pápa merénylõjének ugyan megbocsátott, Ali Agcának azonban mindemellett törvényes börtönbüntetését le kellett töltenie. – Ez a fajta szemforgató ignorancia nem más, mint erkölcstelen bûnpártolás, mely hitünk tanításával semmiképpen sem egyeztethetõ össze.

Az említett egyházi és rmdsz-es körök természetellenes együttállása és zajos közfelháborodása – mutatis mutandis – nagy mértékben emlékeztethet bennünket az SZDSZ és az MSZP áldatlan frigyére, melyet egyébként – éppen mostanság – méltóképpen megítél a nemzet, és majdan a történelem.

Tõkés László volt temesvári lelkipásztor szerint Anyaszentegyházunkban a becsületes, a titkosszolgálati kollaborációnak ellenállott lelkészek és nem-lelkészi szolgák száma a címeres besúgók számát messze felülhaladja. Arra nézve sincsen kétsége, hogy Egyházunk megítélésében a híveket a volt informátorok személye és ügynökösködése nem téveszti meg – hiszen igencsak szeretik az igazságot, másfelõl pedig az Anyaszentegyház hit- és társadalomépítõ, valamint nemzetmegtartó szerepének messzemenõen tudatában vannak.

A titkosszolgálati átvilágítás újabb adalékaként tesszük közzé azokat az információkat, melyek az elvetemült Stelian nevû besúgó dr. Bartha Tibor ortopéd fõorvossal való azonosságát kétségen kívüli módon bizonyítják. Az általa terjesztett CNSAS-bizonylat feltételezhetõen hamisítvány. A bizonylat tartalma kapcsán viszont azt is szükséges tisztázni, hogy: (1) önmagában a hálózati iratcsomó hiánya még nem bizonyítja valakinek az ártatlanságát, sõt (2) joggal feltételezhetõ, hogy ezekben az esetekben fedezett ügynökökkel lehet dolgunk. A mellékelt „áldozati” névsorból egyébként kitûnik, hogy Stelian valóságos „ökumenikus” ügynökként fejtette ki gyalázatos tevékenységét.

A volt szekustisztek kilétének felfedése kapcsán Tõkés László meglepetésének ad hangot a tapasztalható felháborodás láttán. Eddig azért bírálták, mert – úgymond – „csak” az informátorokat leplezte le. Most viszont a tartótisztek névsorának nyilvánosságra hozataláért is hasonló támadások érik. Reméli, hogy bár Sass Kálmán rehabilitációjának az elõmozdítása fog az egyházi közvéleményben osztatlan egyetértéssel találkozni.

Európai képviselõnk ezúton is javasolja és szorgalmazza, hogy az igazságtétel és a belsõ egyházi megtisztulás érdekében a volt kollaborátorok:

– Kérjék ki és tegyék közzé szekus-dossziéikat.

– Õk maguk leplezzék le egykori tartótisztjeiket.

– Hozzák nyilvánosságra azok nevét, akikrõl jelentettek.

– Az elõbbiek értelmében – és több, idevágó egyházi körlevél felszólításának megfelelõen – jelentkezzenek az illetékes egyházkerületi hatóságnál.

Végezetre Tõkés László, az RMDSZ-szel szövetséges EMNT elnöke felemeli a szavát az ellen, hogy a Királyhágómelléktõl elorozott – nagyváradi – ún. Ady Endre Kulturális Központot a kultúrától idegen párttevékenység folytatására használják. Ez lánglelkû Költõnk, Ady Endre nevét árnyékolja be.

Hasonlóképpen visszautasítja a Szacsvay Imre Akadémia elnevezésû intézmény létrehozását. RMDSZ-es aktivisták képzése ebben az intézetben az érettünk életét áldozó Szacsvay Imre nevét kompromittálná. Március idusán a bihari RMDSZ indítványa ünneprontó és kegyeletsértõ.

* * * * * * * * * *

Jogunk van tudni, ki kit súgott be

A Kollektív Emlékezet Virtuális Gyûjteménye

„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl színre”

(1Kor.13,12)

Mai napig nem sikerült kielégítõ módon feltárnunk a Szekuritáté archívumában õrzött dokumentumokat, már amennyihez hozzájuthattunk. Pedig rólunk van szó az ott õrzött lapokon: álmainkról, vágyainkról, terveinkrõl, véleményünkrõl, kapcsolatainkról – és bûneinkrõl számoltak be a kommunista diktatúra titkosrendõreinek ellenségeink, barátaink, családtagjaink.

Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk van tudni, kik és hogyan szolgálták a Diktátort – látnunk kell tehát a rendszert is.

És mindez nem csupán jogunk: felelõsségünk is.

Felelõsek vagyunk az ártatlanul meghurcoltakért. És felelõsséget kell vállalnunk saját hallgatásunkért, felelõsséget kell vállalnunk tetteinkért.

Ugyanakkor felelõsséget kell vállalnunk utódaink elõtt is: nem mentegethetjük elvesztegetett éveinket (fél évszázadot!), csak mert „lehetetlen választások” határozták meg életünket az „Aranykorszakban”. Annál is inkább itt az ideje a felelõsségvállalásnak, hogy továbbélõ reflexeinkkel, a kommunizmus örökségével ne terheljük jelenünket – és az õ jövõjüket.

Húsz évvel a rendszerváltozás elkezdése után nézzünk végre õszintén szembe a kommunizmus bûneivel.

Számoljuk fel végre az 1989 elõtti idõk „vakfoltját”. Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történt volna. Nem „idegeníthetjük” el magunktól mindazt, ami velünk történt, nem számûzhetjük majdani történelemkönyvek lapjaira.

Élõ emlékezetre van szükségünk.

Ennek érdekében kezdeményezem egy olyan munkacsoport létrejöttét, amely lehetõvé teszi, hogy a világhálón egy felületre összegyûjthessük mindazt, amit a Szekuritáté rólunk tudott – érthetõ összefoglalókkal, emlékezésekkel kiegészítve –; és mindazt, amit mi megtudunk róluk, a rendszerrõl: a múltunkról.

Közös munkával alakítsuk ki a Kollektív Emlékezet Virtuális Gyûjteményét.

Tegyük lehetõvé, hogy bárki feltölthesse saját dossziéját – és hogy bárki tanulmányozhassa az összes iratot.

A kutatók mellett munkára hívom mindazokat, akikben még él a múlt megismerésének igénye. Tartozunk magunknak és utódainknak ezzel!

Nagyvárad, 2010. március 13.

Tõkés László

EP-képviselõ

K I M U T A T Á S

dr. Tõkés István, Tõkés László, Tõkés Eszter, Tõkés Zsolt és Tõkés Erzsébet megfigyelési dossziéjaiban "STELIAN" informátor által jelentett/megfigyelt „reprezentatív“ személyekrõl/személyiségekrõl

Továbbította:

Frigyesy Ágnes