Törvényes elszámoltatásra készül a CÖF

Feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen az államháztartási mérlegek valódiságának megállapítása érdekében

Törvényes elszámoltatásra készül a Civil Összefogás Fórum civil radikalizmussal – jelentette be Csizmadia László jogász, vállalkozó, a CÖF egyik alapítója egy budapesti sajtótájékoztatón 2010. február 19-én, mert véleménye szerint a civil társadalom 90%-a jogosan követel elszámoltatást a jelenlegi kormánnyal szemben. Ennek érdekében a CÖF szakmai kerekasztalokat hozott létre, melynek egyik legfontosabb feladatát vállalta fel az elszámoltatási kerekasztal – hangsúlyozta Schulek Ágoston, a CÖF másik alapítója, aki bejelentette: tavaly a CÖF mozgalmas évet zárt, több demonstrációt szerveztek, valamint megalakították a Társadalmi Kerekasztalt mintegy 1100 civil szervezettel, egyesülettel. A Civil Összefogás Fórum képviselõi a korrupció, a feketegazdaság, az adócsalás és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos felelõtlen gazdálkodás jelenségei miatt feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen az államháztartási mérlegek valódiságának megállapítása érdekében.

Csizmadia László hangsúlyozta: – a korrupció, a feketegazdaság, az adócsalás és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos felelõtlen gazdálkodás a társadalom négy olyan betegsége, melyek a létfontosságú szervet, a gazdaságot együtt támadták meg. Emellett szétrombolták az erkölcsi normák kötõerejét, a közbizalmat, valamint legyengítették a nemzetet.

A tiszta gazdaság helyrehozása érdekében a CÖF fontosnak tartja a jogállami és demokratikus normák helyreállítását. Csizmadia László hangsúlyozta: a jövõ nemzeti ügyekért felelõs kormánya intézkedéseiben és döntéseiben elsõdleges követelménynek tekintse a jogi és erkölcsi normák betartását és betartatását.

A CÖF követeli az új kormánytól azon személyi kör teljes átvilágítását, amely alapos okkal feltételezhetõen nem tisztességes munkából gazdagodott meg az elmúlt idõszakban. Ehhez nyújt segítséget a CÖF által alapított „elszámoltatási kerekasztal”, mely civil oldalról kíván segítséget nyújtani a leendõ kormánynak.

Követelik a nemzeti vagyonleltár elkészítését!

A CÖF elvárja és követeli: – A választások elõtt a még regnáló kormány készítse el és hozza nyilvánosságra a nemzeti vagyon pontos és tételes felméréséhez szükséges nemzeti vagyonleltárt. Továbbá követelik: a jelenlegi kormányzati és kormánypárti politikusok, valamint az állami és közigazgatási vezetõk vagyonvizsgálata azonnal kezdõdjék meg! A vizsgálat terjedjen ki az ezen személyekhez köthetõ családi és rokoni kapcsolatokra is. A vagyonvizsgálaton fennakadt személyek ellen induljon büntetõ eljárás! Követelik, hogy 2002-ig visszamenõleg vizsgálják felül az ÁPV Rt és az MNV ZRt mérlegeit! Továbbá az összes egyéb, állami irányítás alatt mûködõ cég és az önkormányzati cégek meghatározott érték fölötti privatizációs szerzõdéseit 2002-ig visszamenõleg vizsgálják át. A CÖF elvárja, hogy a nagyrészt külföldiek által kézben tartott feketegazdaság felszámolása kezdõdjék meg, mert ez a feltétele a magyar kis- és középvállalkozások életben tartásának.

A CÖF elszámoltatási kerekasztalának tagjai: Csizmadia László elnök, Csath Magdolna közgazdász, Fricz Tamás politológus, Bencze Izabella, Futó Barnabás és Hardy F. Gábor jogászok.

Történjen meg az ország tönkretételéért

felelõs személyek számonkérése és megbüntetése!

Fricz Tamás, a CÖF másik alapítója és szóvivõje hangsúlyozta: – A Civil Összefogás Fórum elsõdleges küldetésének tartja, hogy felvállalja, megjelenítse, képviselje az állampolgárok, a szervezett civil csoportok érdekeit, törekvéseit, s azok megvalósulása érdekében nyomást gyakoroljon a mindenkori kormányzati hatalomra. A neves politológus rámutatott, az elszámoltatási kerekasztalt azért hozták létre, hogy történjen meg az ország tönkretételéért felelõs személyek számonkérése és megbüntetése. Feleljenek politikusok, állami vezetõk, állami cégek irányítói, közéleti szereplõk, ahol lehet, ott a jog és a büntetõjog eszközeivel, ahol nem, ott az erkölcsi számonkérés valósuljon meg!

Az elszámoltatás követelésének elsõdleges oka tehát az igazságtétel természetes követelménye: bûnhõdjenek a bûnösök, erkölcsi elmarasztalásban részesüljenek az erkölcsileg züllöttek, váljon el egymástól végre a jó és a rossz, hiszen aki az ország tönkretételében szerepet játszott, annak valóban felelnie kell. Vagyis az elszámoltatás nem más, mint a nyolc évig kormányzó, velejéig korrupttá vált balliberális hatalmi oligarhia, hatalmi hálózat törvényes, jogi és erkölcsi számonkérése és a megfelelõ büntetések végrehajtása. E nélkül nem lehet továbblépni, e nélkül nem lehet tabula rasat, tiszta lapot kezdeni, e nélkül nincs Magyarországon újjászületés.

Fricz Tamás szerint húsz évvel ezelõtt elmaradt a történelmi igazságtétel, elmaradt a pártállami diktatúra irányítóinak jogi, politikai és erkölcsi elszámoltatása, elmaradt a szükséges elitcsere, melynek következtében a posztkommunista hálózatok átmentették a hatalmukat a gazdaságban, a médiában, a titkosszolgálatoknál, néhány év múlva pedig már a politikai hatalmat is visszaszerezték.

Márai Sándor gondolatait idézte: „A kommunizmus megbukott, minden értelemben. De a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezõje, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt.”

A CÖF szóvívõje kijelentette: – Valójában tehát a mai, elsõsorban gazdasági, jogi-törvényi elszámoltatás nem más, mint a 20 évvel ezelõtt elmaradt történelmi igazságtétel és számonkérés más köntösben megjelenõ, pótlólagos érvényesítése.

20 éve hazug, morál nélküli világban élünk, ahol nem lehet tudni, ki tekinthetõ nemesnek és nemtelennek, igaznak és igaztalannak, becsületesnek és becstelennek

Ebbõl következik, hogy az elszámoltatás erkölcsi igazságtétel is, amelynek azért van nagy jelentõsége, mert az 1989-1990-es átmenet során nem tisztázódtak az új rendszer, a demokrácia erkölcsi alapjai. Nem vált el egymástól jó és rossz, igaz és hamis, s ezért azóta is – immáron 20 éve – egyfajta hazug, morál nélküli világban élünk, ahol nem lehet tudni, ki tekinthetõ nemesnek és nemtelennek, igaznak és igaztalannak, becsületesnek és becstelennek, sõt ezekrõl szinte nem is illik beszélni. Fricz Tamás szerint a baloldali-balliberális hatalom tudatosan is törekedett arra, hogy mindenkinek legyen bûntudata, mindenki érezze magát egy kicsit bûnösnek, egy kicsit korruptnak s így ne legyen önbizalma ahhoz, hogy számonkérje a valódi bûnösöket. Nos, ezen az állapoton éppen egy átfogó és valóságos elszámoltatás változtathat, mely elválasztja egymástól a jót és a rosszat, a valódi felelõsöket az ártatlanoktól, s ebbõl kiindulva, tabula rasat- csinálva erkölcsileg értelmezhetõ korszak veheti kezdetét Magyarországon.

Végre szûnjön meg az az állapot, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország – mondta Fricz Tamás.

Magyarország a „gazdasági Trianon” állapotában

Csath Magdolna közgazdász, a CÖF tagja hozzászólásában megállapította: – Magyarország a „gazdasági Trianon” állapotában van, melynek okát a gazdasági visszaélésekben, a sokféle pocsékolásban, rossz döntésekben, valamint a „sógor-koma” kapcsolatokban jelölte meg. Lehet, hogy nem lett volna szükség megszorításokra, ha a magyar költségvetés hiánya nem növekedett volna folyamatosan – mondta. Sajnálatos módon a davosi világgazdasági konferencián ahol 133 ország képviselõi elemezték a világ gazdasági helyzetét, Magyarországot a 127. helyre sorolták.

Bencze Izabella jogász fontosnak tartja az erkölcsi felelõsségre vonás részeként egy fehérkönyv összeállítását azokról a jogszabályokról, melyek az elmúlt években születtek, és lehetõvé tették 2002 óta az alapvetõ strukturális állami rendszerek szétzilálását, valamint a nemzeti vagyonnal történõ felelõtlen gazdálkodást. Példaként említette azt a 2005-ben született kormányrendeletet, mely lehetõvé tette a nemzeti vagyon egy csomagban történõ értékesítését.

A sajtótájékoztató végén Schulek Ágoston bemutatta a Társadalmi Szerzõdés címû kötetet, mely a CÖF eddigi munkásságáról ad átfogó képet, valamint a minimális elvárásokat tartalmazza. A kötetet eljuttatják majd a leendõ nemzeti kormány tagjainak, köztiszteletben álló személyiségeknek, közöttük a köztársasági elnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, valamint a történelmi egyházak püspökeinek.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel