Tõkés: Az átvilágítást folytatni kell!

Nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati fõnököket

is meg kell neveznünk

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2010. február 16-án Nagyváradon: – Tõkés László EP-képviselõ nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében 2010. február 16-án ismételten terítékre került a kommunista múlt bûneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. Európai képviselõnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztetõ Fórumának kezdeményezõje volt.

Szilágyi Zsolt kabinetfõnök felvezetõjében a Tismãneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerû lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló és a Román Számûzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului ºi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetõje körül kialakult zûrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.

Tõkés László EP-képviselõ ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszõrû informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem fõként erkölcsi kérdés.

Tõkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bûneinek feltárását, valamint a bûnösök leleplezését és felelõsségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

Az erdélyi EP-képviselõ másfelõl hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettõségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati fõnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelõssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti õket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal elsõ adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is.

Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetõk kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelõssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselõi között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezõi a törvény gyengítésének.

Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerûnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztetõ Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevõ autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részérõl közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt õk tiszteletben tartják.

A Szakmai Egyeztetõ Fórum elsõ ülésére márciusban kerül sor.

* * * * * * *

Tõkés László EP-képviselõ N y i l a t k o z a t a

a titkosszolgálati múlt átvilágítása tárgyában

A kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése

Tavaly õsszel nem kis meglepetést keltett annak a híre, hogy Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke a szovjet titkosszolgálat besúgója volt. A „szovjet sport generálisa”, aki egykor a Franco-diktatúrában is magas funkciót töltött be, a KGB-vel és a Stasi kelet-német titkosszolgálattal együttmûködve az egész nemzetközi olimpiai mozgalomra meghatározó befolyást gyakorolt.

A kommunista – moszkovita – titkosszolgálat a nemzetközi egyházi-ökumenikus életet is behálózta. Erre nézve jellemzõ példa a Reformátusok Világszövetsége volt fõtitkárának, Milan Opocenskynek az esete, aki a szovjet parancsuralmi rendszer bukása után még közel tíz esztendeig töltötte be magas tisztségét a világszervezetben.

Az Evenimentul Zilei központi napilap idén januárban foglalkozott Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltjával. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a hajlott korú érseket 2008. január 22-én azonosította be az „Apostol” fedõnevû titkosügynökkel. A „felfedezésnek” meg is lett a hatása, hiszen egy hétre rá a CNSAS mûködését alkotmányellenesnek nyilvánította a Kormány, utóbb pedig a 24/2008. számú sürgõsségi határozatával – kiváltképpeni kedvezésképpen az ortodox „nemzeti egyháznak” – az egyházi szolgákat kivonta az Átvilágító Tanács hatálya alól. Nem sokkal ezután a 293/2008. számú törvény végérvényesen kimondta, hogy a klérus tagjainak átvilágítása csak saját egyházaik kifejezett kívánságára történhet meg.

Európai parlamenti hivatalom még ugyanabban az évben megkeresésben fordult Jaques Barrot igazságügyi európai biztoshoz az egyházi emberek titkosszolgálati átvilágításának alkotmányellenes korlátozása tárgyában – az áldatlan helyzet azonban azóta sem változott. A többségi Román Ortodox Egyház az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását, a hírhedt Szekuritáté volt egyházi ügynökeinek a leleplezését.

Bartolomeu Anania és a hasonszõrû informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése. Saját Egyházunkban sem beszélhetünk igazi változásról és megújulásról mindaddig, amíg nem egy vezetõ pozícióban és gyülekezet élén zsarolható és megvásárolható emberek találhatóak.

Református Egyházunkban váltakozó erõvel és „szerencsével” halad elõre a titkosszolgálati múlt feltárása.

2002-ben – már akkor is igen megkésve – eleve „halva született” a Zsinat átvilágításra vonatkozó, erõtlen határozata.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület mintegy három évvel ezelõtt újult erõvel látott munkához. Legutóbb mind az Erdélyi, mind a Királyhágómelléki Egyházkerület Igazgatótanácsa kimondta, hogy „a múlttal való szembenézést nem lehet tovább halogatni”, és egyházkormányzó testületeink a saját kebelükben létrehozták egyházkerületi átvilágító bizottságaikat.

Az egyházi élet megtisztításának folyamatában a Református Egyház nem áll egyedül. Szándékai találkoztak a magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, akikkel együtt megállapodtak az egyházközi Szakmai Egyeztetõ Fórum létrehozásában.

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami az utóbbi idõben a CNSAS, valamint a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet (IICC) körül történik. Csendes László, az Átvilágító Tanács elnöke röviddel ezelõtt kénytelen volt lemondani tisztségérõl. Marius Oprea intézeti elnöknek szintén inog a széke. Európai parlamenti hivatalunk mindkettõjük ügyében felemelte a szavát. Legutóbb Traian Bãsescu államelnökhöz intéztünk levelet, melyben – egyebek mellett – az általa kezdeményezett Tismãneanu-jelentés szellemében szorgalmazzuk a „kommunizmus perének” a véghezvitelét.

Szintén aggasztó az a körülmény, hogy – az olasz La Republica értékelése szerint – Románia húsz évvel a diktatúra bukása után fölényesen vezeti a titkosszolgálatok európai mezõnyét. Míg Ceauºescu Szekuritátéjának „mindössze” 11 ezer ügynöke volt, a számos hazai titkosszolgálat jelenleg mintegy 12 ezer titkosszolgát foglalkoztat, ezenközben pedig – a súlyos gazdasági válság ellenére – a titkosszolgálatok költségvetése évrõl-évre dagad, olyannyira, hogy nyolc év alatt nyolcszorosan megnövekedett.

Azokkal értünk egyet, akik a múlt bûneinek feltárását, valamint a bûnösök leleplezését és felelõsségrevonását követelik. Marius Opreával és Herta Müllerrel értünk egyet. És a megalakulásának 20. évébe érkezett Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával valljuk, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

De nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati fõnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelõssége az amazokénál is nagyobb. A „parancsra tettem” kifogása sem mentheti õket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel.

Ennek megfelelõen, ez alkalommal azoknak a Szekuritáté-tiszteknek a névsorát is közzétesszük, akik – a rendelkezésünkre álló iratok szerint – egyházunk és magyarságunk megnyomorításában jeleskedtek.

Csak remélni lehet, hogy a CNSAS rövidesen újból magára talál, és Dragoș Petrescu új elnök vezetésével, a sok kilométernyi belügyminisztériumi iratanyag átvételével, valamint az újraválasztott Traian Bãsescu elnök hathatós támogatásával tovább folytatja a demokratikus rendszerváltozás szempontjából elengedhetetlenül fontos munkáját.

Ennél is fontosabb viszont, hogy oly sok megtorpanás után egyházaink is töretlenül tovább haladjanak a megkezdett úton. A Szigorúan ellenõrzött evangélium I. kötetét is figyelembe véve: egyházkerületi átvilágító bizottságunkra nagy munka vár.

* * * * * * *

SZEKURITÁTÉS TISZTEK

NÉVJEGYZÉKE

akik a Református Egyház szolgáinak, és a velük kapcsolatba álló

személyeknek a megfigyelésével foglalkoztak

Nr.	NUME/ NÉV	GRAD/ RANG	ANUL/ ÉV	INSTITUÞIA/ INTÉZMÉNY	FUNCÞIA/ TISZTSÉG
1.	Agache Aurel	maior	1988	M.I. – I.J. Covasna (Baraolt)	(Miliþie)
2.	Agoston Alexandru	colonel	1984	M.I. – I.J. Mureº	ªef Securitate
3.	Andras Dorel	cãpitan	1989	M. I. – I. J. Covasna	ªef serv. I
4.	Andrei Grijac	maior	1985	M. I. - I. J. Maramureº	Ofiþer operativ principal
5.	Antal Ioan	lt. major	1982	U. M. 01244 - Contrainformatii
6.	Ardelean Aurel	colonel	1975	M.I. – I.J. Maramureº	ªef Securitate
7.	Aulik Alexandru	colonel	1975	M. I. – I. J. Covasna	ªef Securitate
8.	Baciu Gheorghe	cãpitan	1983	M.I. – I.J. Mureº
9.	Bãþaga Tiberiu	lt. colonel	1983	M.I. – I.J. Mureº	ªef serviciu
10.	Batori O. Alexandru		1989	M.I. – I.J. Bihor	Ofiþer legãturã
11.	Beloia Se(a)u	locotenent	1988	M.I. – I.J. Timiº
12.	Beloie Ion	lt. major	1989	M.I. – I.J. Timiº
13.	Bibarþ ....	lt. major	1982	M. I. – I. J. Satu Mare
14.	Bica Nicolae	colonel	1985	M.I. – D.S.S. Dir. I.	Of. Spec. I.
15.	Borda Sabin	maior	1989	M.I. – I.J. Timiº
16.	Bordea Aron	general lt.	1985	M.I. – D.S.S.	ªef direcþie
17.	Boricean C-tin	colonel	1988	M. I. – I. J. Covasna	ªef Securitãþii Judetene
18.	Bota Gheorghe	maior	1988	M.I. – D.S.S. – Dir. I.
19.	Buciuman Ioan	sergent major	1983	M.I. – I.J. Sãlaj
20.	Bucureºtean Lucian	cãpitan	1984	M.I. – I.J. Satu Mare	Ofiþer specialist III
21.	Bunta Florian	colonel	1986	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	ªeful securitãþii
22.	Butiri Valeriu	colonel	1985	M. I. – I. J. Sãlaj	ªeful securitãþii
23.	Cãprariu Aurel	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Bihor/Timiº
24.	Cerghizan ªtefan	colonel	1975	M I. – I.J. Covasna	ªef serv. I
25.	Chirilã Mircea	maior	1989	M.I. – I.J. Bihor	ªef Serv. I/B
26.	Chitor Cornel	lt. colonel	1975	M.I. – I.J. Cluj	Ofiþer specialist II
27.	Cociº Ioan	maior	1975	M.I. – I.J. Bihor, Serv. I.	Ofiþer specialitate
28.	Constantin Ioan	General lt.	1975	M.I. – I.J. Cluj	ªeful Inspectoratului
29.	Cordiº Gheorghe	maior	1989	M.I. – I.J. Bihor	ªef Serv. I/B
30.	Cornel Medru	lt. colonel	1985	M. I. - I. J. Maramureº (Sighetu Marmaþiei)	ªef Securitate Municipalã
31.	Costin Gheorghe	locotenent	1976	M. I. – I. J. Satu Mare
32.	Crãciun Mihai	lt. colonel	1988	M.I. – D.S.S. – Dir. I.	ªef serviciu II.
33.	Darlaczi Francisc	lt. colonel	1980	M.I. – I.J. Satu Mare/Bihor	Ofiþer legãturã
34.	Ene Iordan	cãpitan	1988	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	ªef Birou 2
35.	Erdei Zoltan	plutonier	1986	M.I. – I.J. Satu Mare
36.	Frunzã Victor	lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Târgu-Mureº	Ofiþer operativ
37.	Gaidaci M.	lt. major	1982	M.I. – I.J. Cluj
38.	Gaido Gheorghe	lt. colonel	1985	M. I. - I. J. Maramureº	ªef Securitate Judeþanã
39.	Ghiþea Vasile	lt. colonel	1982	M.I.
40.	Gordan Aurel	locotenent	1983	M.I. – I.J. Bihor	Ofiþer operativ
41.	Gui Ioan	colonel	1987	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	ªef serviciu I
42.	Hantãu Ioan	colonel	1984	M.I. – I.J. Bihor	Adjunc ªef Securitate
43.	Hoduþ Florian	plutonier	1982	Miliþie Santãu, Jud. Bihor	ªef de post
44.	Ienea Mihai	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F”	ªef serviciu
45.	Illi Ioan	maior	1978	M.I. – I.J. Satu-Mare	Ofiþer legãturã
46.	Iluþi Vasile	locotenent	1987	M.I. – I.J. Satu-Mare	Ofiþer legãturã
47.	Ionescu Andrei	lt. colonel/ colonel	1982	M.I. – I.J. Satu-Mare	ªeful securitãþii judetene
48.	Ioniþã Nicolae	colonel	1986	M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B	ªeful securitãþii
49.	Ivan Ioan	Lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Sãlaj	ªef serviciu
50.	Juncu Mircea	colonel	1989	M. I. – I. J. Bihor	ªef Serviciu I/A
51.	Lazar Mihai	Maior	1988	M.I. – I.J. Cluj
52.	Lehoczky Anton	lt. colonel	1977	M. I. – I. J. Maramureº	Ofiþer legãturã
53.	Mânzat Ioan	colonel	1983	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	ªef Securitate
54.	Mãrginean Gh.	lt. lcolonel	1975	M. I. - I. J. Timiº	ªef serviciu I.
55.	Marieº Gheorghe	cãpitan	1982	M. I. – I. J. Satu- Mare
56.	Mate Alexandru	lt. colonel	1978	M. I. – I. J. Cluj	Ofiþer operativ
57.	Mihuþ(a) Nicolae	lt. colonel	1975	M.I. – I.J. Bihor – Serv. I	ªef Serviciu I
58.	Moldovan Sever	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Covasna	ªef securitate judetana
59.	Muntean Laurenþiu	capitan	1988	M. I. – I. J. Cluj, Mun. Dej	Ofiþer opertaiv I
60.	Nastau Ioan	lt. colonel	1986	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	ªef Birou III.
61.	Ogãºan Dumitru	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Bihor	ªeful securitãþii judeþene
62.	Olariu I.	lt. colonel	1976	M.I. – I.J. Braºov
63.	Oprea Dan	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	ªeful securitãþii judeþene
64.	Oprea Florian	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	ªef serviciu I/B
65.	Oprea Ioan	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	ªeful Securitãþii
66.	Paul Petru	lt. colonel	1984	M.I. – I.J. Mureº
67.	Pele Petru	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Timiº	ªef serviciu I/A
68.	Perºa Andrei	cãpitan	1979	M. I. – I. J. Maramureº	Ofiþer legãturã
69.	Pista Nicolae	cãpitan	1989	M.I. – I.J. Timiº
70.	Pop Emil	lt. colonel	1988	M.I. – I. J. Cluj, Mun. Dej	ªef securitãþii municipale
71.	Pop Iosif	lt. colonel	1978	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiþer legãturã
72.	Pop Victor	colonel	1975	M. I. – I. J. Satu Mare	ªeful Securitãþii
73.	Popescu Stelian	colonel	1985	M.I. – D.S.S. Dir. I.	ªef serviciu
74.	Radu Tinu	maior	1989	M.I. – I.J. Timiº
75.	Raþ Ioan (Iosif)	maior	1986	M.I. – I.J. Bihor	Ofiþer operativ II
76.	Raþiu Alexandru	maior/colonel	1975	M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. B2 M. I. – D.S.S. (Buc)	Ofiþer specialist
77.	Ristea Gheorghe	gereneral lt.	1977	M. I. - I. J. Mureº	ªef Inspectorat
78.	Rus ....	colonel	1989	M. I. - I. J. Bihor
79.	Sabãu Dan	locotenent	1989	M.I. – I.J. Bihor	Ofiþer operativ
80.	Sabãu Nicolae	lt. major	1978	M. I. – I. J. Maramureº	Ofiþer legãturã
81.	Sãlãgean Ioan	lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Bihor	ªef serviciu I/B
82.	Santa Grigoriu	maior	1975	M. I. –I. J. Satu Mare
83.	Socolan Ioan	locotenent	1985	M.I. – I.J. – Satu Mare	Ofiþer legãturã
84.	Stan ªtefan	plutonier	1983	M. I. - I. J. Mureº
85.	Strâmbu Emil	lt. colonel	1984	M. I. - I. J. Mureº
86.	Szabo Julius	maior	1983	M. I. - I. J. Mureº
87.	Székely Ioan	maior	1988	M.I. – I.J. Bistriþa-Nãsãud	Inspector principal
88.	Tãnãsescu Tudor	cãpitan	1988	M. I. – D.S.S.
89.	Þanc Ioan	maior	1976	M-I. Mureº	Of. Operativ pincipal
90.	Þarcã Angela	maior	1985	M. I. - I. J. Mureº	ªef birou
91.	Terziu Rusalin	colonel	1975	M. I. - I. J. Timiº	ªef securitate
92.	Todoran Eugen	lt. colonel	1988	M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B	Adjunct ºef securitate
93.	Tóth Ioan	plutonier	1985	Militie, Bogdand	ªef de post
94.	Tripon I.	locotenent	1975
95.	Ungvari Iosif	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Cluj	Serviciul „F”
96.	Vereº Mihai	cãpitan	1986	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiþer specialist III.
97.	Vuºcã Alexandru	lt. major	1980	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiþer legãturã
98.	Zarcul Nicolae	maior	1989
99.	Zetea A.	lt. colonel	1976	M. I. – I. J. Maramureº	ªef Serviciu I.

NOTÃ:

· M.I. – I.J. : Ministerul de Interne, Inspectoratul Judeþean

· M. I. – D.S.S: Ministerul de Interne, Departamentul Securitãþii Statului

· Datele provin din dosarele de urmãrire al lui Tõkés László ºi a familiei, începând din 1975.

· În total s-au identificat 154 de ofiþeri de securitate implicaþi în urmãrirea ºi racolarea ca informator al personalului Bisericii Reformate ºi a celor care au venit în contact cu ei.

· Unii dintre cei care se regãsesc pe listã pot fi decedaþi.

· O mare parte dintre ei sunt pensionari, beneficiind de pensii speciale.

· Cu mare probabilitate mai mulþi ofiþeri din listã ºi astãzi sunt activi în cadrul Serviciului Român de Informaþii.

MEGJEGYZÉS:

· M.I. – I.J. : Belügyminisztérium, Megyei Felügyelõség

· M.I. – D.S.S. : Belügyminisztérium, Állambiztonsági Ügyosztály

· Az adatok Tõkés László és családja megfigyelési dossziéjából származnak.

· Összesen 154 szekuritátés tisztet azonosítottunk, akik a Református Egyház szolgáit és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg illetve szervezték be.

· A listán szereplõk némelyike idõközben valószínúlg elhalálozott.

· Nagyrészük nyugdíjba vonult és kiemelt nyugdíjat élvez.

· Valószínû, hogy a listán szereplõ tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerzõ Hivatal keretében tevékenykedik.

Továbbította: Frigyesy Ágnes