Agikam, ha van lehetoseged kozze tenni ezt az anyagot, kerlek, tedd meg.
Csok,

Rózsa

A Kanadai Magyar Kultúrközpont válasza a Duna TV portálján 2010. február 8-án elhangzott – alább olvasható - híradására

Toronto, 2010. február 11.

Szétesik a torontói magyar közösség?

A Magyar Házra kitették az eladó táblát. Az embereket pedig nem érdeklik a rendezvények.

A torontói Magyar Házra a napokban kirakták az eladó táblát. Illyés Lehel ifjúsági és sportigazgató szerint miközben a magyar kultúra népszerûsítéséért küzdöttek, a ház egyfajta viharmadárrá vált a helyi magyarok számára. Errõl írt a nowtoronto.com hírportál.

"A közösségnek gyarapodnia kellene. Kaptál 60 ezer tagot, ám a rendezvényeken mindössze 20-an vesznek részt. Az emberek nem jönnek el, nem érdekli õket" - mondja.
A jelenlegi épületre évente hat számjegyû összeget kell költeni, nemrég például a sérült tetõ miatt beszivárgó víz kárt okozott a könyvtár kiadványaiban. Emellett az ablakokat is meg kell javítani.

Az ingatlan értéke az utóbbi idõben jelentõsen megnövekedett, mely elsõsorban a környékbeli fejlesztéseknek volt köszönhetõ. A szervezetnek pedig mindenképpen szüksége van az értékes terület eladásából befolyó készpénzre. Illyés Lehel most abban bízik, hogy az 5,7 millió dollárra becsült ingatlan eladásából új életre kelhet a közösség is. "Elkeseredetten küzdünk a megújulásért. Létezésünk egyik útelágazásához értünk" - közölte Jordán Emõke, a Magyar Ház tanácsadó igazgatója.

- Nem vagyunk összetartóak. Itt a magyarok "szigetekben" élnek - jegyezte meg a cikkben Tony Kez, a Magyar-Kanadai Kereskedelmi Kamara elnökhelyettese. A szervezet ugyanakkor anyaországi támogatásra vár, remélve, hogy a magyar kormány valamiképpen hozzájárul majd a magyar üzletek beindításához Kanadában. Ugyanakkor azok az erõfeszítések sem voltak túlságosan sikeresek, melyek során a Magyarország felé irányuló vállalkozásokat ösztönözték.

_________________________________________________

Dancs Rózsa sajtóigazgató és Szabó Katalin elnök válasza

Kezdjük mindjárt az alcímben közölt hírrel: A Magyar Házra kitették az eladó táblát.

Valóban, megtörtént: végre kint van a tábla: Eladó.

Ahhoz azonban, hogy erre sor kerüljön, hosszú hónapok elõkészítõ munkájára volt szükség. Elõször felméréseket végeztünk, kérdõíveket küldtünk ki a tagságnak, hogy megtudjuk, mit igényelnek, javaslatokat kértünk, amelyek figyelembevételével nekiláthattunk egy stratégiai terv kidolgozásához. Ennek a tervnek a pontjait a Torontóban és környékén élõ, a kanadai társadalomban a legmesszebbmenõen megbecsült magyar szakemberekbõl alakult csoportok dolgozták ki – önkéntesen, semmiféle anyagi támogatást vagy viszonzást nem várva és is nem kapva. A felmérésekbõl is kiderült, hogy a Magyar Ház mai fizikai állapotában már nem felel meg a közösség igényeinek, mert megöregedett, csak hatalmas pénzösszegekkel tartható mûködésben, romlása azonban nem állítható meg. A közgyûlésen a tagság egyhangúlag a házcsere mellett döntött, ezt szavazta meg.

Hogy hol találjuk meg azt a helyet - telket, épületet, amelyre a megváltozott körülmények között szükségünk van, azt megint nem a véletlen dönti el. Egy kiváló szakemberekbõl álló bizottság feladata ennek a sorsfontosságú kérdésnek a megoldása, miközben természetesen követik a stratégiai tervet.

Erre a közös gondra utal a Duna TV tudósítójának elsõ mondata, amit azonban módosítanunk kell, mert nem viharmadár, nem is károgó varjú jelképe a Ház, hanem a magyar kultúra megtartásának színhelye, közös vagyon, amivel csak rosszindulatú rágalom szerint nem sáfárkodik tisztességesen a tagság által megválasztott vezetõség és igazgatói testület. Talán ezt akarta közölni a NowMagazine-ben megjelentetett interjú egyik alanya, a Magyar Ház ifjúsági és sportigazgatója, Ilyés Lehel is, de vagy nem fogalmazott jól vagy a cikkíró rosszul értelmezte a szavát, ami aztán magyar fordításban egészen visszájára fordult.

Panaszként hangzik el az eredeti cikkben – és kiemelt gondolatként szerepel a Duna TV híradásában -, hogy a rendezvényeken alig jelenik meg 20 ember. Az emberek nem jönnek, mert érdektelenek.

Sajnos, azt kell mondanunk, hogy az ifjúsági igazgató csak a saját rendezvényeire utalhat itt, nem általánosíthat. Mert ha csak a legutolsó nagyszabású rendezvényeinket tekintjük, akkor is más a kép. Pl. a szilveszteri mulatságon 350 résztvevõ volt, karácsony elõtt az Attila Fias Trio dzsesszkoncertjére 275 jegyet adtunk el, elõtte megemlíthetõ a teltházas Balogh Kálmán-hangverseny, a középkori vacsorával egybekötött Montanaro-koncert, a Borkóstoló, a Kormorán Memory Band elõadása, Hegedûs Endre, Szabó Sándor, Szokolay Balázs hangversenye. Magyarország legjobb mesemondóját, Berecz Andrást közel száz ember hallgatta áhítattal, az irodalmi estjeink a világban megszokott létszám elõtt zajlanak - ilyen volt Sajgó Szabolcs szerzõi délutánja a Kaleidoszkóp Irodalmi Kávézó szervezésében -, a Magyar Ház Színjátszóköre januári elõadásának, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. darabnak a sikere akkora volt, hogy más városokba is meghívták õket –, a Kodály Tánccsoport immáron félévszázados évfordulójának megünneplésére készül. Kapásból talán ennyi is elég, hogy szemléltessük az itteni magyarság kultúra iránti érdeklõdését.

Hogy a torontói magyar közösséget a szétesés veszélye fenyegetné ezzel? A cikkben megszólal Tony Kez úr is, a Magyar–Kanadai Kereskedelmi Kamara elnökhelyettese, aki viszont nem illetékes a Magyar Házról, annak tagságáról nyilatkozni. Kez úr tudomásunk szerint nem sokszor tette be a lábát a Magyar Házba, ha egyáltalán tudja, hogy merre nyílik annak az ajtaja, soha nem jelent meg egyetlen rendezvényünkön sem. Az õ Kamarája az anyaország, a magyar kormány anyagi támogatásától várja a felvirágzást, a Magyar Házat viszont az önkéntesek önfeláldozó munkája tartja fenn.

Pontatlan az a fogalmazás is, hogy van 60 ezer tagunk. Nincs annyi. Nem is lehet. Viszont Torontóban és környékén él kb. 60 ezer magyar.

A hivatalos statisztikai adatokra alapozva elmondhatjuk, hogy a kanadai magyarság Ontarióban összpontosul!

Kanada legnagyobb városa, Toronto, egyben Ontario fõvárosa is, amely Észak-Amerikában - gazdasági jelentõsége alapján - második New York-nak tekinthetõ.

Ez a nagyváros és környéke Kanada szívcsakrája!

A magyar közösség a befogadó ország hivatalos megítélése szerint a békés integrálódás iskolapéldáját mutatja. Amellett, hogy igyekezett mindig az itteni társadalom hasznos rétegévé válni, a magyarság megõrizte nemzeti hagyományait. Kanada-szerte, de fõleg Torontóban, minden egyházi felekezet megtalálható gondozott magyar templomokkal, ezek mellett azonban kultúrotthonok, irodalmi körök, mûvészegyesületek, félévszázados múltú tánccsoportok, énekkarok, jótékonycélú, tudományos és szakmai szervezetek fogják össze a magyarságot. Torontóban és környékén él a legtöbb magyar üzletember, magyar orvosok, állatorvosok gyógyítanak itt, magyar mérnökök terveznek, építenek, két magyar könyvesboltunk, magyar lakóházaink, magyar gyógyszergyárunk, bortermesztésünk és üzleteink, éttermeink vannak, köztük olyan is, amely félévszázados múltra tekint vissza. A torontói magyarság szakmai rétegének a súlya akkora, hogy - Kanadában egyedülállóan – egy közel 200 oldalas magyar telefonkönyvünk van, az ú. n. Business Directory.

Aligha létezik kanadai egyetem és fõiskola, amelyen ne tanítanának világszerte szaktekintélynek örvendõ magyar professzorok, tudósok, kutatók. A Toronto-i Egyetemen magyar nyelvet, irodalmat és történelmet oktatnak, itt mûködik a Hungarian Research Institute, és létezik hétvégi magyar középiskola a minden helységben mûködõ hétvégi magyar ovódák és iskolák mellett.

Torontóban található többtízezer kötetet számláló könyvtárával és múzeumával, valamint állandó képtárával a nyugati emigráció legnagyobb kultúrközpontja, amelyben élénk kulturális és közösségi élet folyik, és amelyben olyan személyiségek is megfordultak az utóbbi években, mint Sólyom László magyar köztársasági elnök.

Csak Torontóban található élõ magyar nyelvû rádióadás és magyar nyelvû TV-program, amit az ország nyugati oldalán is hallgatnak, néznek.

Itt jelenik meg Észak-Amerika egyetlen kulturális folyóirata, a kétnyelvû Kalejdoszkóp, és a két magyar hetilap, amelyeket nemcsak Kanadában, de az Egyesült Államokban, sõt az óhazában is terjesztenek, olvasnak. A torontói egyetemi könyvtár hungarika gyûjeménye 30,000 kötet körül mozog. Hasonló könyvállománya van a torontói városi könyvtárnak is, amely 200 oldalas külön nyomtatott katalógusban közli magyar gyûjteménye adatait. A Kanadai Országos Könyvtár többezer kötetre terjedõ hungarika gyûjteményt tart számon.

A torontói magyar közösséget tehát nem fenyegeti a szétesés veszélye, mert van annyi életerõ benne, annyira erõs identitástudata, hogy nem engedi magát felszívódni, megsemmisülni. A torontói magyar közösség az egységes magyar nemzet tagja, amelyik mindig segített és segít az otthoni nemzettestvérein, ha másként nem, legalább morálisan. Azt viszont nem szívesen veszi, ha rossz hírét költik.

Szabó Katalin elnök Dancs Rózsa sajtóigazgató

Kanadai Magyar Kultúrközpont

840 St. Clair Ave. West

Toronto, Ontario

Tel.: 416 654 4926

www.hccc.org