Az erdélyi írófejedelemre emlékeztek Verõcén

Wass Albert tiszta emberségre, haza- és népszeretetre tanít

A kettõs állampolgárságról tartott népszavazás – a kommunista kormány ellenpropagandája mellett - kudarcot vallott 2004. december 5-én. Verõcén egy év múlva, 2005. december 5-én Wass Albert szobrának avatása alkalmából többezres tömeg demonstrált, emlékezve e szégyenteljes napra. Az írófejedelem szobránál azóta hagyományosan minden évben megemlékeznek az író születésének évfordulójáról. Idén 2010. január 9-én tartottak ünnepséget Bethlen Farkas polgármester és a Verõcei Polgári Kör hívogató szavára. A zuhogó esõ ellenére megtelt a Wass Albert szobra elõtti tér. még a délvidéki Zentáról is érkeztek vendégek.

Harrach Péter, az országgyûlés alelnöke, a terület országgyûlési képviselõje a jeles író közéleti szereplésérõl, valamint az emberrõl szólt beszédében. Hangsúlyozta: – Noha szeretett szülõföldjérõl távozásra kényszerítették, mindig erdélyinek vallotta magát, és szeretettel szólt az otthon maradottakról. Meleg kapcsolatot ápolt gyermekeivel, unokáival, s az a spirituális erõ, melyet a Jóistentõl kapott, elidegeníthetetlenné tette elszakított hazájától. Írásaival az egész magyar társadalomnak üzent, melybõl tiszta emberség, a szülõföld- és a nép szeretete árad.

Az Országgyûlés alelnöke utalt egy 2003-as országos felmérésre, mely szerint a nyilatkozók 76 százaléka vélekedett úgy, hogy magyar az, aki magyar állampolgár és az országhatáron belül él. Harrach Péter szerint ez az eredmény köszönhetõ a kádári kommunista önkirekesztõ politikának, mely gondolkodásmód ma már elfogadhatatlan. Wass Albert írásaival épp azt üzeni a fiataloknak, hogy a határainkon túl is élnek magyarok, a legfontosabb érték pedig a tiszta emberség, és a szülõföld szeretete. A terület országgyûlési képviselõje rámutatott, olyan szemléletre van szükség, melyben megjelenik a nemzeti érdek. A kommunistákat viszont nem érdekli más, csak a harácsolt vagyon – mondta. Isten éltesse Magyarországot – zárta gondolatait Harrach Péter, az ünnepi esemény szónoka.

A helyi iskolások szavalataival, valamint csodálatos tárogató muzsikaszóval ért véget az ünnepség.

Wass Albert elõtt tisztelegve immár harmadik alkalommal rendeztek emléktúrát Verõcén a helyi fiatalok szintén január 9-én. Idén több, mint ötszázan jelentkeztek a 44, a 28, a 18, valamint 20 kilométeres távra. A benevezési díj összegét a Kárpát-Haza templom felépítése javára ajánlották fel a természetjáró fiatalok.

Wass Albert 1908. január 8-án a Kolozsvár megyei Válaszúton született költõ, író, szerkesztõ, erdõmérnök, egyetemi professzor, irodalmi szervezõ, kétszer Baumgarten-díjjal ismerték el korai mûveit, majd az 1948-ban magyarul, ezután németül, spanyolul és angolul is megjelent, Adjátok vissza a hegyeimet! címû regénye után 50 évig tiltott író volt Magyarországon. Az egymás után megjelenõ mûvei révén méltó helyre emelték õt olvasói a közép-európai és magyar irodalmi életben. A verõcei Wass Albert-szobor Tóth Dávid szobrászmûvész alkotása. A megkoszorúzott írófejedelem esõvel áztatott szobra elõtt mi más juthat eszünkbe, mint egyik legszebb vallomása: „Amikor kimondom ezt a szót, „Erdély”, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsõmtõl a kopjafáig.”

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel