Kedves Olvasóim!

Milyen jó, hogy van Tõkés Lászlónk, akire büszkék lehetünk, mi magyarok, mégha idõnként kicsit kritizáljuk is (összefogás nemrég Markóval, láthatóan fölösleges volt), ahogy a lengyeleknek van II. János Pál pápájuk vagy a cseheknek Lech Walesa-juk!

Gratulálunk a sokféle díjhoz, elismeréshez! Csak megkapná már a "forradalmár" titulust is, ui. román "forradalmárok" ebben a kérdésben már lekörözték Õt s többen megkapták a fizetéssel is járó elismerést! Basescunak írnunk kellene egy levelet ezügyben!!!

Örömmel gratulál: Frigyesy Ágnes újságíró

Ajánlom ezt a díjat a hõsök és mártírok emlékének

Robert Schuman-díjjal tüntette ki az Európai Néppárt

Tõkés László európai parlamenti képviselõt

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. december 16-án Strasbourgban: – A kommunizmus európai bukásának huszadik évfordulóján Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának elnöke ünnepélyes keretek között Robert Schuman-díjjal tüntette ki Tõkés László EP-képviselõt a frakció strasbourgi ülésén a Nicolae Ceauºescu kommunista diktatúráját megdöntõ, 1989-es romániai forradalomban játszott döntõ szerepének elismeréséül.

1989. december 16-án népfelkelés robbant ki Temesváron. Tõkés László lelkészi állásából való elmozdítása és a temesvári paplakból való hatósági kilakoltatása elleni tiltakozás vezetett el az 1989-es romániai forradalom kirobbanásához. A véres, több mint ezer áldozatot követelõ forradalom eredményeként Nicolae Ceauºescu megbukott, és Romániában véget ért a kommunista diktatúra. Temesvár népe volt a romániai forradalom szikrája. Az elkövetkezõ napokban ezrek egyesítették erõiket országszerte az akkori világ egyik legbrutálisabb kommunista rezsimje ellen.

A díjat átadó Joseph Daul Tõkés László történelmi szerepét méltatta Románia kommunista uralom alóli felszabadításában. „Európa újjáegyesítését olyan bátor és határozott emberek tették lehetõvé, amilyen Ön. Az Önhöz hasonló emberek jelképezik legjobban azt a humnaista társadalomszemléletet, amelyet az Európai Néppárti Frakció eszményül választott, és következetesen képvisel az Európai Atyák idejétõl napjainkig. Szívem mélyébõl mondok Önnek köszönetet, Románia népe és Európa nevében.”

A Schuman-díjjal azokat tüntetik ki, akik kiemelkedõ módon cselekszenek az európai integrációért, a demokráciáért és az emberi jogokért. Tõkés László megtiszteltetésként fogadta a rangos kitüntetést.

A díj átvételekor Tõkés László a következõket mondotta: „Megtiszteltetésnek és kiváltságnak érzem, hogy átvehetem a Robert Schuman-díjat, éppen ma, amikor az kegyetlen kommunista diktatúra romániai bukásának huszadik évfordulójára emlékezünk, arra, hogy a nép összefogása megdöntötte a rendszert. Kivételes jelentõséggel bír az a körülmény, hogy a forradalom éppen Temesváron tört ki, egy olyan városban, ahol mintegy tíz nemzeti közösség és ugyanannyi vallási felekezet él együtt a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében. A nemzetiségileg és vallásilag sokféle közösség tagjai a közös ellenség, a »Kárpátok Géniusza« ellen egyesítették erõiket. Az akkori események varázslatos légkörét – »Temesvár szellemét« – az egység a sokféleségben szellemiségének elõfutáraként tartjuk számon, melyben mindannyian hiszünk a mai Európában.”

A Schuman-díj megelõzõ kitüntetettjei között megtalálható Elena Bonner-Sakharov, II. János Pál pápa, Jean Claude Junker, Valéry Giscard d'Estaing és Michel Barnier.

Forrás: Az Európai Néppárt Európai Parlament Frakciójának Közleménye

http://www.eppgroup.eu/press/showpr.asp?PRControlDocTypeID=1&PRControlID=9010&PRContentID=15575&PRContentLG=en

Tõkés László beszéde a Schuman-díj átvételekor

„Megtiszteltetésnek és kiváltságnak érzem, hogy átvehetem a Robert Schuman-díjat, éppen ma, amikor a kegyetlen kommunista diktatúra romániai bukásának huszadik évfordulójára emlékezünk, arra, hogy a nép összefogása megdöntötte a rendszert.

Kivételes jelentõséggel bír az a körülmény, hogy a forradalom éppen Temesváron tört ki, egy olyan városban, ahol mintegy tíz nemzeti közösség és ugyanannyi vallási felekezet él együtt a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében.

Annak dacára, hogy a Ceauºescu-rezsim egymás ellen fordította azokat, akik különböztek egymástól, különösképpen pedig a románokat a magyarok ellen, és a második világháború óta németellenes érzelmeket szított, 1989. december 15-én a város egész közössége csatlakozott a templomunkat körülvevõ magyarokhoz és két napon át (december 15-én és 16-án) hajnaltól késõ estig a szolidaritás élõ láncát vonta templomunk köré, elûzve ekként a Securitate embereit, akik hónapok óta zaklatták és terrorizálták családomat és egyházközségünk tagjait.

Mindmáig úgy érzem és hiszem: csoda történt Temesváron. Köszönettel tartozom az Úrnak, amiért csodálatos módon lépett fel oldalunkon egyenlõtlen harcunkban, miképpen egykoron, amikor Dávid került szembe Góliáttal.

A nemzetiségileg és vallásilag sokféle közösség tagjai a közös ellenség, a »Kárpátok Géniusza« ellen egyesítették erõiket. Az akkori események varázslatos légkörét – »Temesvár szellemét« – az egység a sokféleségben szellemiségének elõfutáraként tartjuk számon, melyben mindannyian hiszünk a mai Európában.

Néhány óra leforgása alatt templomom az ország elsõ szabad „területévé” vált, ahogyan december 20-án Temesvár is Románia elsõ szabad városa lett. Néhány napon belül a felkelés átterjedt az egész országra, és december 22-én Bukarest is a diktátor ellen fordult, akinek menekülnie kellett. Ily módon hét nap alatt megdõlt az utolsó sztálinista diktatúra, a dominó-effektus részeként teljesítve ki a berlini fal leomlását.

Románia szabaddá vált.

Temesvár népe, azé a városé, ahol 1989-ben a magyar református egyház lelkészeként szolgáltam, bátran fellázadt az elnyomás, emberi méltóságuk és alapvetõ jogaik oly sok éve tartó lábbal tiprása ellen. Sokan életüket vesztették azért, hogy mi ma demokratikus társadalmat építhessünk.

Ahogyan Tunne Kelam képivselõtársam szokta mondani: a kommunizmus tartópillérei a félelem és az erõszak. Mi, Temesváron nem a magunk erejébõl voltunk bátrak: az Úr és a hit segítségével sikerült legyõznünk félelmünket. Ahogyan akkoriban mondtuk, áttörtük „a hallgatás falát”, amely a félelem légkörét övezte.

„Ajánlom ezt a díjat a hõsök és mártírok emlékének, mert áldozatukkal a demokrácián, a törvény uralmán és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló egyesült Európához járultak hozzá, amelyben ma élünk.”

Köszönettel tartozom Istennek és Egyházamnak, amiért mellettem álltak. Ugyancsak köszönettel tartozom családomnak, feleségemnek és tágabb családomnak, protestáns családból származó hét testvéremnek éppúgy, mint szüleimnek, teológus professzor édesapámnak. Támogatásuk nélkül nem lettünk volna képesek felkelni a kisebbségellenes nacionálkommunista zsarnokság ellen.

Engedjék meg, hogy végezetül felidézzem Robert Schuman emlékét és példáját, a hit emberéét, aki – társaival egyetemben – egyként hirdette a demokratikus és a keresztény értékeket, és akinek alapvetõ szerepe volt Franciaország és Németország háború utáni megbékélésében. A közép-kelet-európai régióban további erõfeszítéseket kell tennünk a hagyományos román-magyar szembenállás megfékezéséért. Ezen a téren mutat nekünk példát Robert Schuman, az európai egység egyik atyja. És ebben az értelemben kell Temesvár hõsies példájának lényegét és üzenetét tekintenünk.

(Elhangzott Strasbourgban, 2009. december 17-én)

Továbbította: Frigyesy Ágnes