A nemzeti összetartozás szolgálatában


Teleki Pál Érdemérmet kapott Lezsák Sándor



Teleki Pál Érdeméremmel tüntették ki Lezsák Sándort nemzeti értékeink feltárásában, védelmében; közösségünk képviseletében és a Lakiteleki Népfõiskola megteremtésében végzett áldozatos munkája-, valamint példás magyarságszolgálata elismeréseként. A díjazott a kitüntetést 60. születésnapján vette át az õsz folyamán, de a Bethlen-díjas Kilencek és Tamási Áron-díjas Kubik Anna mellett, valamint a Márton Áron emlékéremmel kitüntetett Aracs folyóirat szerkesztõi mellett õt is köszöntötték 2009. december 9-én Budapesten, az Uránia Filmszínház dísztermében.


Lezsák Sándor magyar költõ, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, jelenleg az Országgyûlés alelnöke. 1969 és 1985 között a helyi mûvelõdési ház színjátszó csoportjának vezetõje, az Antológia címû est megtartása után elbocsátották ebbõl az állásából. A Lakitelki Népfõiskola alapítója. 2004 óta a Mindszenty Társaság ügyvezetõ elnöke.


1987. szeptember 27-én háza kertjében (lakiteleki sátor) alakult meg a lakiteleki találkozók után mozgalomként a Magyar Demokrata Fórum. 1988-ban ennek elnökségi tagjává választották, amit a szervezet párttá alakulása után 2004-es kizárásáig megtartott. Ezalatt több ízben a párt alelnöke. 1993 és 1994 között a párt ügyvezetõ elnöke. 1996-ban, a párt X. országos gyûlésén megválasztották az MDF elnökévé.


2004-ben a Dávid Ibolya pártelnök politikáját kritizálók megalakították Lezsák vezetésével az ún. Lakitelek-munkacsoportot. Lezsákot emiatt november 8-án kizárták a pártból, három nappal késõbb a parlamenti frakcióból is. Ekkor a munkacsoport tagjaival megalakították a Nemzeti Fórum nevû szervezetet, mely 2006-ban együttmûködési megállapodást kötött a Fidesszel. A ciklus végéig független képviselõként dolgozott tovább. A 2006-os választásokon a Fidesz-KDNP színeiben indult, ahol elsõ fordulóban megnyerte választókerületét. Ugyanebben az évben megválasztották az Országgyûlés egyik alelnökévé. A Fidesz frakciójának tagja és frakcióvezetõ-helyettes. 2002 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Közgyûlés tagja.


Több verseskötet szerzõje, õ írta Szörényi Levente: Attila, az Isten kardja címû rockoperájának dalszövegeit. Több irodalmi díj kitüntetettje: Kilencek Irodalmi Díja (1982), a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díja (1984), a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díja (1990)
Pilinszky János- (1993), valamint Bethlen Gábor-díjas (2001), 2008-ban megkapta a Bács-Kiskun megyéért díjat.



Lezsák Sándor A tilalom és a tûrés határán címû írásából idézünk, mely olvasható A Fiatal Írók Találkozója, Lakitelek, 1979-2009. címû kötetben: A magyarságnak nincs annyi kincse, hogy vakon - engedve minden indulatnak - eldobálja. Nézzük meg jól, mit ejtünk a talp alá. Ha biztosítékunk van arra, hogy ez az érték, azután a mi, a szabad magyarság értéke lesz, tartsuk meg okvetlenül magunknak. Ne gyújtsuk fel a malmot, amely holnap nekünk õröl, csak azért, mert hitetek szerint tegnap másnak is õrölt. (Illyés Gyula)”


Megnéztük-e, hogy az elmúlt két évtizedben mit ejtettünk a talp alá. Mi az amit a talpasok tapostak el. Mi az, ami múzeumba, irattárba, kiállító terembe vagy éppen a szemétdombra való? Megnéztük-e mi az amit meg kell tartanunk? A Malomra pedig ügyeljünk, nehogy azt is elprivatizálják.”


* * * * * * *



A Bethlen Gábor Alapítványt 1979-80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, s a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hat éves küzdelemmel vívták ki mûködésének hivatalos jóváhagyását. A 65 kezdeményezõ és a késõbb csatlakozott támogatók révén a térségben elsõként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. Az 1980 óta mûködõ Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és a külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén – anyagi, szellemi és lelki támogatásával, díjaival vezetõ szerepet vállalt és vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttmûködésben, a mai határokon túl élõ magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselõinek elismerésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában, a rendszerváltásban, s reményeink szerint nemzetünk jövõjének alakításában is. Az alapítvány mottója: „...mi minden erõt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”(Móricz Zsigmond: Erdély)



Frigyesy Ágnes


A szerzõ felvételével