Európában még nincs egységes kisebbségvédelmi rendszer

A Lisszaboni Szerzõdés esély

a nemzeti közösségek jogérvényesítéséhez

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. december 1-én Brüsszelben: – A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Képviseleti Irodája (HUNINEU) szervezésében 2009. december 1-én, a Lisszaboni Szerzõdés életbelépésének napján tartottak sajtótájékozatót a Magyarország határain kívül élõ magyar közösségek vezetõ képviselõi Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.

A szervezõk nevében Zákonyi Botond, az érdekképviseleti iroda vezetõje szólt elsõként a megjelentekhez. Ismertette a rendkívüli sajtótájékoztató célját, majd bemutatta a megszólaló európai, illetve határon túli képviselõket.

Bauer Edit felvidéki európai parlamenti képviselõ történelmi napnak nevezte a Lisszaboni Szerzõdés életbelépésének napját, amely egy olyan Európa alapjait rakja le, amelyben érték a nemzeti közösségek nyelve.

Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke elmondta: Szerbia megtette az elsõ lépéseket a Unióhoz való csatlakozás útján, a vajdasági magyarok ezért reménnyel figyelik, hogy milyen távlatokat kínál a Lisszaboni szerzõdés, amely az uniós kisebbségvédelmi normák kötelezõ betartását is elõrevetíti számukra.

Winkler Gyula, RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ gratulált a Kárpát-medencei Képviselõk Fórumának a brüsszeli iroda létrehozásához, illetve a HUNIEU vezetõjének a sajtótájékoztató példás megszervezéséhez. Az Unión kívül élõ magyar közösségekkel együtt kell kihasználnunk a Lisszaboni Szerzõdés kínálta lehetõségeket – mondotta a képviselõ.

Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, erdélyi európai képviselõ azt emelte ki, hogy Európában még nincs egységes kisebbségvédelmi rendszer, de a Lisszaboni szerzõdés jó alapot teremthet ennek megvalósítására. Az EU az ún. harmadik országokban szigorúan követi az emberi jogok betartását, az uniós tagországokban azonban nem követeli ugyanolyan szigorúsággal az emberi és kisebbségi jogok betartását. Ezt a hiányosságot hivatott pótolni a lisszaboni dokumentummal együtt – és annak mellékleteként – törvényerõre emelkedõ Európai Alapjogi Charta – jelentette ki. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a múlt heti szavazáson még a kereszténydemokrata elkötelezettségû Európai Néppárt 265 képviselõje közül is csupán 44 (!) részesítette támogatásában a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport (am. kisebbségi intergroup) létrehozását – amely egyebekkel együtt a kisebbségek ügyének gyenge európai támogatottságára vall. Ezen a kedvezõtlen helyzeten érdemi módon csak egy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer kiépítése segíthet.

Erdélyi képviselõnk külön üdvözölte a Kárpátaljáról és Délvidékrõl érkezett magyar vezetõket, hangsúlyozva, hogy sorsunk közös, következésképpen nemzetközi érdekérvényesítésünk is közös kell, legyen. Köszönettel üdvözölte, hogy ebben szolgál segítségünkre a Zákonyi Botond irányításával útjára indult brüsszeli érdekképviseleti iroda.

Arra az újságírói kérdésre, hogy jogsérelmek esetén miként lehet fellépni, azt a választ adta, hogy a Nizzai Szerzõdés 2000-ben az Alapjogi Chartát nem emelte törvényerõre, az csak egy politikai nyilatkozatnak számított, ezután viszont a Lisszaboni Szerzõdésben foglaltak megsértése esetén az Európai Bírósághoz lehet fordulni

A határon túl élõ magyar közösségek képviselõi sajtótájékoztatójuk alkalmából közös nyilatkozatot tettek közzé, melyben a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépését üdvözlik. (Lásd lentebb)

A december 1-i dátum hadd legyen egy rossz emlékezetû évforduló azzal ellentétes értelmû mementója külhoni magyarságunk számára.

A magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerzõdésrõl

A magyar kisebbségek brüsszeli nyilatkozata a szerzõdés hatályba lépésének köszöntésére

A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) kezdeményezésére a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségi közösségek európai parlamenti képviselõi, valamint a szlovéniai, szerbiai és ukrajnai magyarság jelen lévõ vezetõ politikusai 2009. december 1-én Brüsszelben áttekintették a Lisszaboni Szerzõdés életbelépésével kialakult új helyzetet, különös tekintettel annak kisebbségpolitikai vonatkozásaira. Megbeszélésük során a következõket állapították meg:

· Történelemformáló jelentõségûnek és az általuk képviselt közösségek sorsa szempontjából is meghatározónak tartják, hogy a tagállamok a korábbinál erõsebb, mûködését tekintve pedig demokratikusabb és hatékonyabb Európai Uniót hívtak életre.

· Üdvözlik az Európai Unió jogi személyiséggel való felruházását és ezáltal annak lehetõvé tételét, hogy az Unió a jövõben a klímapolitikától kezdve, a gazdasági válság kezelésén át az erõteljesebb külpolitikai szerepvállalásig a polgárokat leginkább érintõ, tartalmi kérdésekre koncentráljon.

· Megállapítják, hogy a tagállamokban élõ magyar kisebbségi közösségek tagjai – hasonlóan a tagállamokban élõ összes többi nemzeti kisebbség, valamint a többségi nemzetek tagjaihoz – az EU polgáraiként személy szerint részesülhetnek a hatékonyabban mûködõ Európai Unió elõnyeibõl.

· Kiemelt jelentõségûnek tartják, hogy az Európai Unió alapját képzõ értékközösség a Lisszaboni Szerzõdés által módosított EU Szerzõdés 2. cikke értelmében a korábbi szerzõdéshez képest bõvített tartalommal jelenik meg a következõk szerint:

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nõk és a férfiak közötti egyenlõség társadalmában.”

Üdvözlik továbbá, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája, mely a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépésével jogerõre emelkedik, különösen fontosnak tartja a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történõ megkülönböztetés elleni küzdelmet az alábbiak szerint:

„Tilos bármiféle megkülönböztetés nem, faj, bõrszín, etnikai vagy társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyõzõdés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, származás, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.”

· A magyar nemzeti kisebbségek képviselõi ezáltal megerõsítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetû nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erõforrást jelentenek. A kisebbség jelenléte a tagállamokban nélkülözhetetlen része annak a kulturális sokszínûségnek, amely évszázadok óta gazdagítja Európát.

· A Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépése magától értetõdõvé teszi, hogy a szerzõdés maradéktalan érvényesülésének érdekében az EU és a tagállamok döntéshozóinak minden döntésnél szem elõtt kell tartaniuk és gyakorlattá kell tenniük a 2. cikkben összefoglalt értékeket. A magyar kisebbségek képviselõi javasolják, hogy ezt az elvet az EU intézményei testületileg is erõsítsék meg.

· Közös megítélésük szerint a Lisszaboni Szerzõdésnek a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó része hosszú távon megvetheti az õshonos, nemzeti kisebbségeket érintõ, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. Továbbá megszüntetheti a kettõs standardot, miszerint a csatlakozó országokkal szemben a kisebbségvédelmi elvárásokat a koppenhágai kritériumok tartalmazzák, a tagországok esetében viszont e téren nincsenek rögzített elvárások.

· Az aláírók felkérik a 2010 elején felálló új Európai Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerzõdés szellemében nézzenek szembe az Európai Unióban élõ õshonos nemzeti kisebbségek problémáival, és érdemben segítsék azok megoldását. Ezért kiemelten fontosnak tartják, hogy az új Bizottság egyik biztosa az alapjogokért fog felelni, fontos, hogy hatáskörében megjelenjen a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme is, amelynek egyaránt ki kell terjednie az õshonos nemzeti kisebbségek, a bevándorló kisebbségek és a romák jogainak hatékony védelmére is.

· Az Európai Unió szomszédságában élõ nemzeti kisebbségek – így a szerbiai és az ukrajnai magyar közösségek – számára kiváltképpen fontos, hogy az Európai Unió külpolitikájának új rendszere hatékonyabb mûködést tesz lehetõvé. Ilyenképpen az uniós tagságra jelentkezõ, valamint a szomszédságpolitika által érintett államok a korábbiaknál is körültekintõbb, következetesebb, éppen ezért kiszámíthatóbb partnerként tekinthetnek az Európai Unióra.

· Ennek fényében különösképpen fontos, hogy az Európai Unió bõvítési- és közös külpolitikájában – immár az EU belsõ jogrendjét is kiinduló pontnak tekintve – továbbra is fordítson kiemelt figyelmet a demokrácia és a stabilitás erõsítésére az emberi és a kisebbségi jogok teljes körû érvényesítése által.

Mindezek alapján úgy látjuk: a Lisszaboni Szerzõdés életbelépésének napja, 2009. december 1., egyaránt ünnepnek számít az Unió, a tagjelölt,és a szomszédos országok állampolgárai számára, mert biztosabb és szabadabb közös jövõjük perspektíváját jelenti.

Brüsszel, 2009. december 1.

Sógor Csaba Tõkés László

Európai Néppárt Európai Néppárt

(Románia) (Románia)

Winkler Gyula

Európai Néppárt

(Románia)

Bauer Edit Mészáros Alajos

Európai Néppárt Európai Néppárt

(Szlovákia) (Szlovákia)

Brenzovics László Kõszeghy Elemér

alelnök alelnök

KMKSZ UMDSZ

(Ukrajna) (Ukrajna)

Göncz László

országgyûlési képviselõ

(Szlovénia)

Sepsey Gábor Dévavári Zoltán

külügyi képviselõ alelnök

VMDP VMSZ

(Szerbia) (Szerbia)

Továbbította:

Frigyesy Ágnes