Tõkés: A népek, nemzetek és kultúrák közötti választófalak nem tûntek el

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. november 10-én Brüsszelben: - Ezen a héten (november 9-12.), Brüsszelben a szakbizottságok tartották üléseiket az Európai Parlamentben. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, Tõkés László EP-képviselõ ennek ülésein vett részt.

November 10-én délelõtt a CULT-bizottság Maros Sefcovic biztosjelöltet látta vendégül, aki a nemrég leköszönt Ian Figel, kultúráért és oktatásért felelõs szlovák uniós biztosnak lép a helyére.

Délután a Bizottság szervezésében az önkéntességrõl (am. volunteering) szóló közmeghallgatásra került sor, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 2011-et Az Önkéntesség Európai Esztendejévé nyilvánította.

Sefcovic uniós biztosjelölt az EB kulturális téren elért eddigi eredményeirõl, valamint jövõbeli terveirõl és prioritásairól tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági válság kihívásaival szembenézve, az EB további kezdeményezéseket és komoly erõfeszítéseket tesz – egyebek mellett – a fiatalság oktatása és mozgósítása, valamint a felnõttképzés, illetve az élethosszig tartó tanulás kiterjesztése érdekében. Különösképpen fontosnak ítélte a sport terén való elõrelépést, amit az Unió stratégiai fontosságú kérdésnek tekint.

A hozzászólások rendjén a képviselõk elismeréssel szóltak a jelölt elképzeléseirõl, másfelõl kiegészítették azokat. Helga Trüpel képviselõasszony (EFA/Zöldek) a szerzõi jogok európai szabályozása kérdésében szólalt fel. Maria Badia i Cutchet szocialista és Hannu Takkula liberális képviselõk azt hangsúlyozták, hogy az Uniónak, illetve tagállamainak az ifjúság nevelésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk.

Tõkés László néppárti képviselõ afelõl kérdezte Maros Sefcovic biztosjelöltet, hogy milyen elképzelései vannak A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejének (2008) a folytatását illetõen. A különbözõ kultúrák és nyelvek sokfélesége olyan közös kincsünk, melyek együtt alkotják európai identitásunkat.

Tegnap volt a Berlini Fal lebontásának 20. évfordulója – emlékeztetett rá európai képviselõnk –, a népek, nemzetek és kultúrák közötti választófalak azonban azóta sem tûntek el, hanem az egykori megosztottság, illetve a kommunizmus tartós örökségeképpen továbbra is feszültségek és ellentétek jellemzik – példának okáért – Németország nyugati és keleti részének, az egykori vasfüggöny két oldalán élõ népeknek, valamint a volt szovjet tábor tagországainak vagy a volt Jugoszlávia nemzeti közösségeinek viszonyát.

Ebben a vonatkozásban erdélyi képviselõnk külön is rákérdezett a szlovákiai államnyelvtörvényre, mely ellentétes az európai soknyelvûség, valamint a sokat emlegetett multikulturalitás elvével. Leonard Orban román uniós biztos esetében „kecskére bízták a káposztát”, állapította meg Tõkés László, hiszen a soknyelvûségért felelõs politikus a nyelvhasználat korlátozásának konkrét eseteire nézve minden esetben kitérõ választ adott, és azokat rendre az egyes tagországok illetékességi körébe utalta. Párhuzamba állítva a két esetet, mi a véleménye a szlovák biztosjelöltnek hazája diszkriminatív nyelvtörvényérõl, valamint a szlovákiai katolikus egyház magyarellenes gyakorlatáról – tette fel a kérdést képviselõnk, pozitív példaként említve Finnországot, ahol mind a finn, mind a svéd hivatalosan elismert nyelvek. A szlovák szocialisták és a szélsõséges nemzeti párt kormánya tilalmas nyelvtörvényével nem szolgálja az európai egységet és megbékélést, és gátolja az európai integráció kiteljesedését – mondotta.

Maros Sefcovic válasza nagy mértékben emlékeztetett Leonard Orban általánosságokban mozgó, hamisan „eurokonform” frazeológiájára. A politikus „büszkeséggel” emlegette az eddig elért eredményeket, a totalitárius diktatúrából a demokratikus rendszerbe való átmenetet. A nyelvtörvény ügyében a magyar és a szlovák fél közötti „pozitív párbeszéd” sikere iránti bizakodását fejezte ki, és az EBESZ közvetítõ szerepét méltatta.

A délutáni meghallgatáson Tõkés László az ateista kommunizmus összefüggésében értékelte nagyra Az Önkéntesség 2011-i Európai Esztendejének meghirdetését, mely A Kultúrák Közötti Párbeszéd Évéhez hasonlóan segítheti elõ Európa egységesülését és a megbékélést. Hozzászólásában nosztalgiával idézte fel az egyházi szervezetek – a nõszövetség, az ifjúsági mozgalom, az egyházi egyesületek – 1989 utáni újjászervezõdését, a diktatúra által szétrombolt civil társadalom újraalakulását. Az Önkéntesség Európai Éve jelentõs mértékben hozzájárulhat a posztkommunista polgári társadalmak megerõsödéséhez és Európához való tényleges felzárkózásához, és ebben fontos szerepet vállalhatnak közösségszervezõ egyházaink – mondotta Tõkés László.

Az elõkészítõ munkálatok, a kérdés vitája és a bizottsági meghallgatások nyomán az Európai Parlament hivatott végleges formában elfogadni az önkéntesség esztendejérõl szóló Jelentést.

Továbbította: Frigyesy Ágnes