Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása
a romániai államelnök-választás tárgyában

Bár a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány és az azt megelõzõ közéleti-politikai történések jó alkalmat kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekrõl szóló össztársadalmi vita kibontakoztatására, amely elõfeltétele a számbeli többség és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a „modellértékû” román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyõzõdésébõl.
Mindenki számára világos tehát, hogy a romániai elnökválasztási folyamatban egy magyar jelölt személye és az általa képviselt program nem csupán pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk közügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi ezért nehezményezték azt a sietséget, amellyel az RMDSZ illetékes testületei eljártak az államelnök-jelölés alkalmával. Nem a jelölési jogot vitattuk, hiszen egy politikai párt – belsõ szabályai szerint – azt jelöl, akit jónak lát, hanem az azt megelõzõ egyeztetést hiányoltuk az erdélyi magyar közélet fontosabb szereplõivel, amire immár megfelelõ intézmény is létezik: az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum. Ennek keretében mind a személy, mind pedig – és ez a fontosabb – az általa megjelenített program a konszenzuskeresés tárgya lehetett volna.
Kész tények elé állítva, ilyenképpen csupán elvárásainkat fogalmazhatjuk meg az RMDSZ államelnök-jelöltje által képviselt programmal szemben. Az EMNT feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a magyar jelölt programjában a Románia általános problémáira adandó sajátos megoldások mellett helyet kapjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség fontosabb stratégiai célkitûzései, kiemelten a következõk:
Átfogó alkotmányos reform, amely nem az egységes és homogén nemzetállami szemléletre épül, hanem elismeri az ország regionális különbözõségeit, a történelmi régiókat és az õshonos nemzeti közösségek államalkotó minõségét;
Széleskörû személyi elvû autonómia, vagyis a kisebbségi közösségek saját választott testületeik által dönthessenek identitásukat közvetlenül érintõ – oktatási, mûvelõdési, hagyományõrzõ, nyelvhasználati és egyéb – kérdésekben, de legfõképpen, hogy egy kisebbség anyanyelve lehessen hivatalos nyelv azokban a régiókban, ahol tagjai jelentõs számban élnek;
Az alkotmányba foglalt felekezeti oktatás jogállásának törvény általi rendezése;
Az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítása, megelõlegezve az önálló magyar karok létrehozását a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében, ezzel együtt pedig a magánegyetemként kezelt közösségi felsõoktatási intézményeink, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi és romániai költségvetési alapokból való finanszírozása, paritásos módon;
A székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozása; olyan területi-közigazgatási reform, amelynek szerves része a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása, területi autonómiája.
Ha mindezek kellõ hangsúllyal megjelennek az RMDSZ jelöltjének programjában és közéleti megszólalásai során meggyõzõen képviseli, akkor az EMNT tagjai és támogatói jó szívvel adhatják reá szavazatukat a romániai elnökválasztás elsõ fordulójában.
Nagyvárad, 2009. október 20.

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Elnöki Kabinet

Továbbította: Frigyesy Ágnes