Margaret Thatcher a vasfüggöny lebontása- és Németország
egyesülése ellen agitálta Gorbacsovot 1989-ben

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. Szeptember 30-án Brüsszelben: - Ezen a héten (szeptember 28–október 1) a szakbizottságok üléseztek az Európai Parlamentben. Tõkés László EP-képviselõ a külügyi és az emberi jogi bizottság tagjaként ezek ülésein vett részt. A bizottsági ülések és a különféle parlamenti rendezvények kiemelt témájának számított az emberi és kisebbségi jogok kérdése.
A DROI/Emberi Jogi Bizottság ezúttal az oroszországi helyzetre összpontosított. Kedden Andrei Nyekraszovnak az orosz-grúz háborúról készült megrázó dokumentumfilmjét vetítették és vitatták meg. Szerdán délelõtt egy Oroszországról szóló szemináriumra, délután pedig egy ugyancsak erre vonatkozó meghallgatásra került sor.
A DROI, valamint a LIBE/Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság együttes ülésen tûzték napirendre az Alapvetõ Jogok Ügynöksége (FRA/Fundamental Rights Agency) tevékenységének megvitatását. Amint az közismert, a tavaly megalakult bécsi EU-intézmény létrejöttében meghatározó szerepe volt Gál Kinga EP-képviselõnek.
Több, az ügy iránt elkötelezett európai parlamenti politikus szervezésében, szintén szerdán tartották a kínai "demokrácia" 60 évérõl szóló mini-konferenciát, mely a tibetiek és az ujgurok, általában pedig az emberi jogok és a vallásszabadság helyzetével foglalkozott. A nagy érdeklõdés övezte tanácskozáson a Dalai láma, valamint Rebiya Kadeer, az Ujgur Világkongresszus elnökének megbízottai tettek elõterjesztést.
Ehhez kapcsolódik Tõkés László azon indítványa, mely a DROI mai – csütörtöki – napirendjén szerepel, mely a tovább élõ kommunizmus tanulmányozását irányozza elõ Kínában, Kubában, Észak-Koreában és a harmadik világ több országában.
A FRA mûködésérõl szóló DROI-LIBE-tanácskozást Morten Kjaerum igazgató elõadása vezette be. A bécsi ügynökség megalakulását valamennyi felszólaló elismeréssel üdvözölte. Heidi Hautala elnökasszony (DROI) – egyebek mellett – arra az ellentmondásra is kitért, mely az emberi jogok harmadik országokbeli követése, valamint az EU-tagországokbeli hiányos kezelése között áll fenn. Tatjana Zdanoka lettországi orosz képviselõ azt hiányolta, hogy miközben az EU-n kívüli országokban elkövetett jogsértéseket konkrét módon nevükön nevezik, ezzel szemben a tagállamokban elõforduló jogsérelmekrõl csak általánosságban szokás beszélni.
Claude Moraes EP-képviselõ az EU diszkriminációellenes irányelveinek a végrehajtásában mutatkozó deficitet bírálta. Járóka Lívia képviselõnõ a cigánykérdéshez szólt hozzá. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselõje a 2006-ban elkövetett brutális karhatalmi terror kivizsgálását kérte számon a FRA igazgatójától, továbbá – ismételt módon – szégyenletesnek minõsítette, hogy a LIBE/jogi bizottság egyik alelnöke az a Göncz Kinga EP-képviselõ, aki az említett rendõrségi erõszak idején a magyar kormány tagja – külügyminisztere –volt.
Tõkés László képviselõ felszólalásában gratulált az EP-nek, név szerint pedig Gál Kinga képviselõasszonynak az Ügynökség létrehozásáért, és jó munkát kívánt igazgatójának. Hautala bizottsági elnök szavaihoz kapcsolódva azt a kettõs mércét kifogásolta, mely az emberi jogok EU-n belüli és Unión kívüli megítélése terén érvényesül. Elfogadhatatlan például, hogy miközben a harmadik országokbeli emberek és közösségek jogaiért példás módon kiállunk – ezzel szemben viszont Európa szívében, Szlovákiában vagy Romániában eltûrjük, hogy a magyar, illetve csángó katolikusokat korlátozzák vagy megfosztják azon joguktól, hogy anyanyelvükön imádkozhassanak és hallgathassák a szentbeszédet. Ezáltal vallási, nyelvi és kisebbségi jogaik egyaránt sérelmet szenvednek – mutatott rá európai képviselõnk, a volt kommunista országok esetében az emberi és kisebbségi jogok utólagos megfigyelését és ellenõrzését (am. postmonitoring) szorgalmazva. Tõkés László ugyanakkor abbéli reményének is hangot adott, hogy – José Manuel Barroso ígéretének megfelelõen – az Európai Bizottság önálló emberjogi-kisebbségi biztosi tisztséget fog létrehozni.
Morten Kjaerum igazgató a felszólalóknak adott tömör válaszában Európát/ az EU-t pozitív példaként állította a világ elé, az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, beismerve ugyanakkor a felvetett problémák jogosságát. Bejelentette, hogy az általa vezetett ügynökség egy, az európai kisebbségek helyzetérõl szóló jelentésen dolgozik, és reményét fejezte ki aziránt, hogy a Lisszaboni szerzõdés elfogadásával az intézmény kisebbségi érdekérvényesítõ ereje is megnövekszik.
A DROI/emberi jogi bizottság oroszországi közmeghallgatásán jeles orosz emberjogi aktivisták tartottak elõterjesztést – köztük Szergej Kovaljev és Andrej Nyekraszov. Az Oroszországban rendszeresen elõforduló emberrablások, gyilkosságok és kínzások, másfelõl az észak-kaukázusi helyzet, valamint a grúziai háború alapján a bizottság, illetve a felszólalók rendkívül súlyosnak ítélték az oroszországi emberi és kisebbségi jogi sérelmeket, és az eddigieknél határozottabb fellépést sürgettek. Többen kitértek az orosz energia-politika emberi jogi és külpolitikai vonatkozásaira, másfelõl pedig a nyugati országok és az EU oroszországi politikáját bírálták.
Tõkés László felszólalásában azt a megdöbbentõ értesülését osztotta meg a résztvevõkkel, hogy kiderült: a brit "vaslady", Margaret Thatcher 1989-ban arról próbálta meggyõzni Mihail Gorbacsovot, a peresztrojka atyját, hogy akadályozza meg a vasfüggöny lebontását és Németország egyesülését, mivel az Európa biztonságát és stabilitását veszélyeztetné. Európai képviselõnk ebbõl kiindulva felidézte saját tapasztalatait a nyugati világ kettõs magatartását illetõen. Romániai ellenállóként õ maga sem bízhatott a moszkvai befolyás alatt álló nemzetközi egyházi szervezetek védelmében, sõt, miután püspök lett, az Egyházak Világtanácsában (EVT) – az orosz és a román ortodox egyházak révén – még hosszú ideig dominált az orosz moszkovita és a Ceausescu-féle román irányzat; a Reformátusok Világszövetségében (RVSZ) pedig az ezred végéig fõtitkárként mûködhetett Milan Opocensky, a csehszlovák titkosszolgálat egykori minõsített kollaboránsa. A fejlett Nyugat országainak egyszer s mindenkorra szakítaniuk kell azzal a magatartással, hogy miközben Szolzsenyicint és Szaharovot magasztalják, valamint az '56-os magyar forradalmat, a Prágai Tavaszt vagy a lengyel Szolidaritást méltatják – ezzel szemben a volt kommunizmus áldozatait, jelen esetben pedig az oroszországi posztkommunista rendszer üldözöttjeit – vállveregetések kíséretében – sorsukra hagyják. Könnyû a távoli Tibettel szolidarizálni – mondotta Tõkés László –, ezzel szemben viszont az újraéledõ orosz birodalmi politika elõl, nagypolitikai érdekbõl vagy megfontolásokból meghátrálni.
Zárószavaikban az oroszországi ellenzékiek is határozottabb kiállást vártak el az Uniótól. Sztaniszlav Dimitrevszkij video-hozzászólásában a hivatalos orosz hazugságpolitika "ördögi körébõl" való kitörést sürgette. Szergej Kovaljev a nyomásgyakorlás fokozását tartotta fontosnak, és eljárás indítását javasolta Oroszországgal szemben a Strasbourgi Bíróságon. A veterán orosz ellenzéki aktivista lesújtó véleményt mondott a KGB-vel együttmûködött Orosz Ortodox Egyházról, mely a jelenben sem áll ki az emberi jogok védelmében.
Cristian Preda román EP-képviselõ a borúlátástól, a szkepticizmustól óvta a kétkedõket, Tõkés László egykori temesvári kiállását állítva példaként a kicsinyhitûek elé. Azonnali fellépést sürgetett, saját részvételét is felajánlva egy oroszországi tényfeltáró misszió keretében.
Érdekes adaléka az európai parlamenti "orosz napoknak", hogy a Szaharov-díj idei kitüntetettjei nagy valószínûséggel éppen a sokat szenvedett oroszországi emberi jogi harcosok lesznek.

Továbbította:
Frigyesy Ágnes