„Mindenkinek saját érdeke,
hogy a mások érdekeit szolgálja”
Az Európai Parlament õszi ülésszakáról

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. Szeptember 17-én Strasbourgban: - Szeptemberi – elsõ – strasbourgi munkahetében fontos eseményekre került sor az Európai Parlamentben.
1. Szeptember 15-én, a Parlament plenáris ülésén tartotta meg Székfoglaló beszédét Jerzy Buzek, a testület újan választott elnöke. Személyét és beszédét különleges rokonszenv övezte – nem utolsó sorban annak köszönhetõen, hogy az elnökök sorában õ az elsõ kelet-közép-európai politikus.
A lengyel elnök programadó beszédében hangsúlyozta, hogy mandátuma idején az EP felügyeleti szerepének az erõsítésére fog törekedni. A kölcsönös szolidaritás vonatkozásában kijelentette: „Mindenkinek saját érdeke, hogy a mások érdekeit szolgálja”. A bõvítési politika folytatását a béketeremtés eszközeként ítélte fontosnak. A környezetvédelem terén valóságos „zöld forradalmat” tartott szükségesnek, a globális válságkezelés érdekében pedig „az önkorlátozás etikájának a meghonosítását” sürgette.
Buzek elnök kivételes nyíltságról téve tanúbizonyságot, a kontinens „kényes kérdései” elõl sem tért ki. A magyar-szlovák ügy európai rendezése érdekében ismételten felajánlotta közvetítõ szolgálatait – ennek kapcsán említve meg, hogy sziléziai származású lévén, õ is egy olyan régióban született, mely történelme folyamán más-más országokhoz tartozott.
A parlamenti frakciónak vezetõi – beleértve a szocialistákat is – szinte kivétel nélkül nagy elismeréssel és bizalommal üdvözölték és méltatták az új elnököt. Õket követõen az EP-képviselõk spontán felszólalásaira került sor.
Tõkés László európai parlamenti képviselõ alkalmi beszédében azt a példamutató szolidaritást idézte fel, mely hetven évvel ezelõtt – a II. világháború kitörésekor – a lengyelországi menekültek befogadásakor a magyar-lengyel kapcsolatokat jellemezte. A nemzeteink közötti viszonyról ugyanez mondható el az 1956-os magyar forradalom és lengyelországi ellenállás, 1980-ban pedig a lengyel szolidaritás iránt megnyilvánuló magyarországi és kelet-közép-európai közösségvállalás vonatkozásában. A volt szovjet tömb országaiban 1989-ben bekövetkezett forradalmi változások szintén közös gyökerekre vezethetõek vissza – mondotta Tõkés László, külön is méltatva „Temesvár szellemét”.
Az egyesülõ Európának ez a szolidaritás képezheti a jövõbeni alapját – folytatta európai képviselõnk –, rámutatva arra, hogy a rendszerváltozás hitbeli, spirituális dimenziója tekintetében milyen fontos szerepet játszott a – szintén – lengyelországi II. János Pál pápa. A volt keleti tömb országainak érdembeli felzárkózása és Európa tényleges egységesülése szempontjából a hitbeli szolidaritás elengedhetetlenül fontos – mondotta a püspök, Isten áldását kérve Jerzy Buzek elnöki munkásságára.
2. Másnap, szeptember 16-án az Európai Bizottság elnökének megválasztása szerepelt az EP napirendjén. Megelõzõleg a Zöldek arra tettek kísérletet, hogy egy késõbbi idõpontra halasszák a választást – indítványukat azonban a parlamenti többség, a néppártiakkal az élen, leszavazta. Mindemellett az egyetlen jelölt, José Manuel Barroso hivatalban lévõ elnök újraválasztatása távolról sem volt bizonyosra vehetõ. Túlzottan simulékony és kompromisszumos politikája miatt saját táborában, az Európai Néppártban sem élvezett osztatlan támogatást.
Ennek ellenére, a sok bizonytalanság és pártharc megelõzte választás – hogyha nem is meggyõzõ szavazatbeli fölénnyel, de – Barroso elnök sikerét hozta. Érdemes megjegyezni, hogy ha például csak a magyar néppárti képviselõk nem õreá szavaztak volna, a régi-új elnök elvesztette volna mandátumát.
José Manuel Barroso az eredményhirdetést követõen köszönetet mondott választói bizalmáért, és köszönetet saját hazájának, Portugáliának, nélkülözhetetlen támogatásáért. „Ambiciózus programjára” utalva, „egy erõsebb Európát”, a szolidaritás és a szabadság Uniójának megerõsítését ígérte. „Az én pártom Európa lesz” – mondotta az összes párttal való együttmûködés szándéka jegyében.
Jerzy Buzek EP-elnök zárszavában – következõ lépésként – az új európai biztosok jelölését irányozta elõ. A személyi kérdéseken túlmenõen viszont, a jelen pillanatban mindenki figyelme a küszöbön álló írországi népszavazásra irányul, mely döntõ fontosságú a Lisszaboni szerzõdés elfogadása, illetve az Unió jövõje szempontjából.

Továbbította:
Frigyesy Ágnes