A megmaradás és összetartozás jegyében

2. Svájci Magyarház Nap Zürichben

– Amikor a Magyarház megvalósításának szükségességérõl beszélünk, a megmaradás gondolata vezérel bennünket. A megmaradást azonban a gyermekek és az ifjúság biztosíthatja – mondta Szennyessy László, a Zürichi Magyar Egyesület elnöke, a 2009. szeptember 12-én Zürichben a Gemeinschaftzentrumban. A második alkalommal szervezett Svájci Magyarház Nap egésznapos programokkal várta az érdeklõdõket. Bevezetõ beszédében Szennyessy László, a Magyarház Alapítvány kuratóriumi elnöke, hangsúlyozta: – A Magyarház Nap azt üzeni a svájci magyaroknak, hogy együtt élnek, léteznek és összetartoznak.

Mint mondta, tisztelet illeti azokat a szülõket, akik megtanítják gyermekeiket az anyanyelvükre, még akkor is, ha idegen nyelvi közegben élnek. Szennyessy kijelentette: – Nem lehet eléggé méltányolni az édesanyák szerepét, akik vállalják a gyermekáldást, és az önfeláldozó kitartó munkát megmaradásuk érdekében.

Az egésznapos programon bemutatkoztak a bazeli és zürichi magyar óvodások és iskolások, a svájci magyar képzõmûvészek, a svájci magyar borbarátok, akik szeretnék elérni, hogy a magyar minõségi borok tért hódítsanak Svájcban.

A 2. Svájci Magyarház Napon bemutatkozott a Magyarországi Baranta Hagyományõrzõ magyar harcmûvészeti csoport Vukics Ferenc vezetésével, akik szenzációs baranta bemutatót tartottak. Este Vukics Ferenc a Magyarok Szövetsége munkájáról, elért eredményeirõl szólt. Hangsúlyozta: – Egyik legnagyobb társadalmi szervezetté nõtték ki magukat 10 hónap alatt Magyarországon. Mintegy 1300 településen 640 közösséget hoztak létre. A magyar érdek erõsítését tartja legfontosabbnak Vukics Ferenc, mert ha nincs erõs anyaország, nem lesz erõs peremvidék sem, sõt erõs nyugati magyarság sem. A Rajkó Zenekar szintén Magyarországról érkezett, s professzionális zenéjükkel és két táncos pár bemutatójával lopták magukat a svájci magyarok szívébe.

Svájc egyik legnagyobb rendezvényén, mely egyedülálló abban is, hogy idegen nyelvi környezetben, adott esetben Zürichben (Hirzenbachban) egésznapos programot szervezzenek a Svájcban élõ magyaroknak, volt népzenei és könnyûzenei koncert, magyar termékkostoló, táncház, cserkész bemutató stb., és persze nem maradhatott el a lángos, palacsinta, a debreceni és a bográcsgulyás sem.

Szennyessy László, a Svájci Magyarház Alapítvány kuratóriumi elnöke érdeklõdésünkre elmondta: – Az egyházak közösségi létük megtartói voltak 50 éven át, s ezek után is azok maradnak. Áldást ezért mondott az egésznapos programra Vizauer Ferenc, római katolikus plébános, és Kókai Csaba református lelkész. A 2. Svájci Magyarház Nap fõszervezõje fontosnak tartja a templom és a magyar iskola, a hit és a munka megtartó erejét. Ennek érdekében szeretnék felépíteni Zürichben a Magyar Házat. E cél érdekében hozták létre 2000-ben a Svájci Magyarház Alapítványt, hisz a Zürichben élõ magyar közösség léte bizonytalanná vált a bérelt épületben. A Svájci Magyar Ház felépítésére 2000-ben megkezdték a gyûjtést, 2006-ban pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján hivatalosan is bejegyezték a Svájci Magyarház Alapítványt. Azóta az alapítványhoz több szervezet csatlakozott, s az alapítvány köré gyûlt magyarok száma és hite az ügyben egyre nõ.

A másnapi római katolikus szentmisén Vizauer Ferenc atya jóvoltából téglajegyeket vásároltak a svájci magyar honfitársak, ezzel támogatták Bethlen Farkas, Verõce polgármesterének álmát, a Katalin-völgyben hamarosan felépülõ Kárpát-Haza Templomát.

(A Svájci Magyarház Alapítványról bõvebb információ olvasható a www.ungarnhaus.ch, illetve a www.magyarhaz.ch honlapon.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel