A székely önrendelkezés minden magyar ügye

Az EMNT Sajtószolgálatának összefoglalója

a hétvégi önkormányzati nagygyûlésekrõl

Csíkszeredában, 2009. szeptember 4-én került sor az elsõ Székelyföldi Önkormányzati Nagygyûlésre. A nagygyûlés ötletét Tõkés László EP-képviselõ szerint Michl Ebner délt-tiroli politikus adta, amikor néhány éve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) akkori elnöke, Fodor Imre Strasbourgban ismertették az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Az SZNT jelenlegi elnöke, Izsák Balázs tekintettel Románia közelgõ közigazgatási átszervezésére az utóbbi években többször is szorgalmazta egy, a választott önkormányzati tisztségviselõket összegyûjtõ találkozó megszervezését.

Ezt a kezdeményezést karolta fel a Tõkés László vezette EMNT, amikor a 2009-es év elején sikerült megállapodniuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetõivel, és az erdélyi Magyar Összefogás konkrét hozadékaként létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot (EMEF). Az EMEF legutóbbi, június 25-i gyûlésén – többszöri halasztás után – a felek szeptember 5-re tûzték ki a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyûlés idõpontját, és helyszínként akkor még Székelyudvarhelyet jelölték meg. Pártpolitikai és elvi különbségek miatt az SZNT és a Magyar Polgári Párt (MPP), az EMEF határozatától függetlenül, saját kezdeményezésként ugyancsak szeptember 5-ére és azonos helyszínre, Székelyudvarhelyre szervezett nagygyûlést. Hosszas nyilatkozatháború után így két nagygyûlésre került sor a hétvégén, pénteken az EMEF-en elhatározott, szombaton az SZNT által szervezett nagygyûlésen vettek részt a székelyföldiek.

Az RMDSZ és az EMNT által közösen szervezett rendezvényen mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, az RMDSZ számos helyi és országos vezetõ tisztségviselõje fejezte ki közös akaratát a székelyföldi autonómia, Székelyföld megmaradásának és fejlesztésének ügye mellett. A Nagygyûlésen jelentõs számban vettek részt az MPP helyi és megyei tanácsosai is, valamint tiszteletét tette Izsák Balázs, az SZNT elnöke, valamint Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt vezetõje, volt MPP-s megyei tanácsos is.

A Székely Himnusz elhangzása után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere köszöntötte az egybegyûlteket, majd Markó Béla szövetségi elnök, Tõkés László, az EMNT elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke mondott beszédet.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia, és általában minden, amire az erdélyi magyarság törekszik, lényegében leegyszerûsíthetõ egy fogalomra, a tulajdonkérdésre.

Romániában 6,6%-os magyarság él, ez azt jelenti, hogy ez a közösség közel hét százalékban tulajdonosa ennek az országnak. Erdélyben 25%-os, Székelyföldön pedig több mint 80%-os ez az arány. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek 25%-ban, Székelyföldnek pedig több mint 80%-ban mi, magyarok vagyunk a tulajdonosai. Lehet ezt sokan rossz néven veszik, de ezt a kérdést így kell szemlélnünk a továbbiakban: ennek a tulajdonjognak pedig minden szinten, minden intézményben, minden pillanatban érvényt kell szereznünk – hangsúlyozta Markó Béla.

Az összefogás kiszélesítésérõl beszélt Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum társelnöke, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott" az önkormányzati nagygyûlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettõ, de hangsúlyozva: eredményként könyvelhetõ el, hogy létrejött a nagygyûlés, és szándékában mindkét rendezvény egy, kiegészíti egymást. A befogadó összefogás mellett érvelve Tõkés élesen bírálta az ún. „Markó-doktrínát”, miszerint az RMDSZ-en kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idézi, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. Szellemiségében hasonló a „Csapó-doktrína” – fejtette ki –, miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az autonómia ügyét. Elismerte az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de hangsúlyozta: a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye. A berlini fal után le kell omlaniuk a trianoni falaknak is — érvelt a nemzetpolitikai rendszerváltozás szükségessége mellett.

Az elsõ Székelyföldi Önkormányzati Nagygyûlésen felszólalt még Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, romániai államfõ-jelölt, Lokodi Edit Emõke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is. A nagygyûlés résztvevõi egyhangúlag elfogadták Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, valamint a Kiáltvány a Székelyföldért elnevezésû dokumentumokat.

A Memorandum munkapéldányán még a nagygyûlés alatt is dolgoztak az EMEF társelnökei, Markó Béla szövetségi elnök elfogadta Tõkés László EMNT-elnök kiegészítõ javaslatait, így a végleges szöveget hétfõn juttatják el minden választott önkormányzati tisztségviselõnek, hogy aláírásukkal hitelesítsék a közakaratot. Az elfogadott dokumentumokban a jelenlévõ székely székek önkormányzati képviselõi hitet tesznek az autonómia mellett, és felhívják Románia és az Európai Unió figyelmét a székelység helyzetére, mindazokra a problémákra, amelyek akadályozzák Székelyföld szerves fejlõdését, és veszélyeztetik az évszázadok óta itt élõ, a régióban abszolút többséget alkotó magyarok nemzeti közösségként való megmaradását. A dokumentumokban leszögezik: a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai elveinek, valamint joggyakorlatának megfelelõen, Székelyföldnek különleges közigazgatási és regionális fejlesztési jogállásra van szüksége, a közösség jövõjének egyetlen tartós garanciája ugyanis Székelyföld területi autonómiája lehet. A két dokumentum összefoglalja a magyarság alapvetõ célkitûzéseit, a közigazgatási reformot és a decentralizáció felgyorsítását, új gazdasági fejlesztési régiók kialakítását, a területi autonómia megvalósítását. A nagygyûlés résztvevõi ugyanakkor kérik az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának és a Románia által is ratifikált Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény elõírásainak szigorú betartását, de követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé való nyilvánítását, és az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében, kérik a teljes nemzeti szabadságot az együttlakó népek számára. „Céljaink megvalósításában elengedhetetlen eszköznek tekintjük az Alkotmány módosítását, korszerûsítését, továbbá mindazon törvények és jogszabályok kidolgozását, amelyek a magyarság megmaradását, gyarapodását, biztonságát szolgálják Romániában, Erdélyben és Székelyföldön” – szögezik le a Kiáltványban.

Másnap, Székelyudvarhelyen az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erõk összefogását szorgalmazta Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely nagygyûlés résztvevõi elõtt.

Az európai parlamenti képviselõ a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett gyûlésen a nemzeti összefogást a sport, elsõsorban a labdarúgás terepéhez hasonlította, hangoztatva, hogy a „nemzeti tizenegybe” be kell venni minden, az autonómiáért õszintén küzdeni tudó és akaró erõt. Ebben az erõfeszítésben nagy reményeket fûzött a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi gyõzelméhez.

Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyûlés után az MTI-nek külön is elmondta: a Fidesz szerinte eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek azonban még ki kell teljesednie. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részérõl eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, aki az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” - hangoztatta az EMNT elnöke.

Addig is azonban nagy a veszélye annak, hogy szétforgácsolódik az erdélyi nemzeti oldal – folytatta a püspök, aki szerint jelen pillanatban nagyobb az ellentét az erdélyi „nemzeti polgári táboron” belül, mint a nemzeti tábor és az RMDSZ között, legalábbis külsõségeiben és intenzitásában. „Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényûzést, hogy vagy a turáni átok, vagy a »divide et impera« (oszd meg és uralkodj) elve alapján a külsõ megosztó hatalmi politika hatására leterítsük egymást" – szögezte le a püspök. A gyûlésen elhangzott felszólalásában ezt úgy fogalmazta meg: ne vert hadakat találjanak a szövetségesek, mire megérkeznek majd Erdélybe.

Tõkés szerint az véget vetne az eddig kialakított összefogásnak, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újra kormányra kerülne, márpedig – mint hozzáfûzte – a szövetség már kacérkodik ezzel a gondolattal.

A gyûlésen Szász Jenõ, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Szerinte Székelyföldön a területi autonómia biztosítja csak lakosságának hosszú távú megmaradását. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tõle.

A nagygyûlés résztvevõi a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezõ autonóm közigazgatási egységként képzelhetõ el a jövõben. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, lehetõvé téve ezáltal, hogy Székelyföldet különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeirõl is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról.

Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2009. szeptember 4-5.

Az EMNT Sajtószolgálata

Forrás: MTI, Mediafax, Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája, RMDSZ Tájékoztató, Háromszék

Továbbította: Frigyesy Ágnes