Turulszobrok a Kárpát-medencében

Rendkívüli kiállítás az õsi magyar totem-állatról

Turulszobrok a Kárpát-medencében címmel Katona Bernadett fényképöszeállításából nyílt kiállítás Budafok-Tétényen, a Törley Borpincészet Zsolnay-termében. Katona Bernadett összesen 290 turul-szobrot fényképezett le, vagy gyûjtött össze az utókor számára, melynek anyaga két CD-n megtekinthetõ.

Mivel komoly érzelmi- és politikai viharokat okoz mostanában Budapesten a XII. kerületben látható turulszobor, lássuk mit ír a turul madárról Anonymus A magyarok cselekedetei címû mûvében: „Álmos, az elsõ fejedelem / Az Úr megtestesülésének 819. évében Ügyek volt Szkítia legjelesebb vezére, aki, mint fentebb említettük, hosszú idõ után Magóg királytól származott. Önedbelia fejedelmének Emese nevû leányát vette nõül Dentümogyerben, s tõle született meg Álmosnak nevezett fia. Az Álmos nevet azonban isteni közbelépés eredményeként nyerte, mivel várandós anyjának álmában égi látomás jelent meg turulmadár képében. Az reászállván mintegy teherbe ejtette és tudomására hozta, hogy méhébõl forrás fakad s hogy ágyékából dicsõséges királyok származnak majd, akik azonban nem saját földjükön fognak sokasodni. Mert az álmot magyar nyelven így hívják, s születését álom jövendölte meg, õt magát is Álmosnak nevezték el. Vagy azért hívták Álmosnak, azaz szentnek, mivel utódaitól szent királyok s hercegek születnek majdan…”

László Gyula történész A honfoglaló magyar nép élete címû munkájában pedig a következõket írja: „Az Árpádok családjában a pogány idõkben tehát csodálatos jelek elõzték meg a fiúk születését. Emese álmából megfejthetjük e jelenségek értelmét. Errõl Kézai a következõket írja: „Ethele királyi címere, melyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul turulnak hívnak, fején koronával. Különben a hunok is egész Géza vajda koráig, míg maguk közösen kormányozták magukat, ezt a címert viselték a harcban.” Késõbb pedig így szól a magyarok vezéreirõl: „Ezen kapitányok közül tehát Árpád, Álmosnak, Elõd fiának, Ögyek unokájának a fia, a Turul nemzetségbõl, volt vagyonilag a leggazdagabb s származására nézve a legelõkelõbb...

Álmos tehát a Turul nemzetségbõl való, családi címere is a turul, ez mutatja, hogy Attilától származik, s végül anyját, Emesét is a turul termékenyíti meg. Kezdjük a rövid elemzést a régészetileg is megfogható részen. Eszerint Attila pajzsán koronás turul volt a jelvény. A turul sólyomfajta madár, fejére a vadászatkor sapkát húznak…

Emese álmának elsõ része jellegzetes totemisztikus fogantatási álom. A totemizmus szóval – rövidre fogva – azt a hitet jelöli a néprajztudomány, amikor egy vérségi kötelék, család vagy nemzetség azt tartja, hogy a ködös elõidõkben õsanyja vagy õsapja (aszerint, hogy anyajogú-e ez a közösség vagy apajogú) nem ember volt, hanem valamiféle más teremtett lény, mondjuk állat. Keleten igen gyakoriak a hasonló származásmondák, amelyekben az õsanya vagy õsapa sas, sólyom, szarvastehén, medve, kutya, farkas vagy hattyú. Hogyha ezeket a népeket az idegenek megkérdezik származásuk felõl, akkor válaszként mindig totemisztikus eredetmondájukat kapják meg. A magyarság is azt vallotta, hogy õse Hunor és Magor szarvasünõtõl (Eneh) származott, s õsanyjuk vezette õket az új hazába. Az Árpád-család pedig, amint Emese álmából kitûnik, ugyancsak hasonló fogantatásmondával származtatta magát a turultól s így Attilától. (...)”

Katona Bernadett tehát az õsi magyar totem-állat felvételeit gyüjtötte össze. Nem mindennapi munkájáról érdeklõdésünkre elmondta: – A turulmadár 2005-ig olyan szinten létezett a fejében, hogy „Emese álma”, „a turul mint az Árpád-ház szent állata”, illetve az M1-esen utazva gyakran látta az 1992-ben újraavatott tatabányai turult. Akkor kezdte a turulokat „gyûjteni” és alaposabban kutatni utánuk, amikor 2005-ben a XII. kerületi turul gyakran téma volt a médiában. Akkortájt Szarvason járt, ahol a szarvasi városháza elõtt – mintegy véletlenül meglátta az elsõ világháborús hõsi emlékmûvet, egy szép turullal a tetején. Lefényképezte. Késõbb más városokban, községekben átutazva is észrevette a turulszobros emlékmûveket. A sokadik után már kezdte kifejezetten figyelni õket – amelyik útba esett vidéki útjai során, mindig megörökítette. Idõvel elterjedt a hír a Minerva Polgári Körükben, a barátai között, hogy turulokat gyûjt. Aki járt valamerre és turult látott, lefotózta, elküldte, vagy felhívta, küldött egy e-mailt vagy sms-t, hogy itt-ott látható turul. Ezekbõl az információkból összeállt egy lista, hova kellene eljutnia fotózni.

2008. júniusában megismerkedett dr. Nagy Barnabásné Magdi anyóval, aki hatszoros nagymamaként és egyszeres dédnagymamaként kitartóan küzdve a nyári meleggel, a vidéki vonat- és buszmenetrendekkel lelkesen segíti a turulok összegyûjtésében. Hála neki – mondja Bernadett, valamint a gyergyócsomafalvi és csíkszeredai Szilágyi családnak, akik a székelyföldi turulokat gyûjtik. Továbbá nagy segítséget tudnak adni egymásnak egy másik szenvedélyes turul-gyûjtõvel, a törökkanizsai honlap szerkesztõjével, Horváth Zsolttal. Õ a gyûjteményét feltette a délvidéki város általa szerkesztett magyar nyelvû honlapjára is: www.torokkanizsa.extra.hu.

A két CD-anyagáról Katona Bernadett hangsúlyozta: – Az album (CD) elsõ részének anyaga – mely az országjáró kiállítás anyaga is egyben – nagyjából három év alatt gyûlt össze, 2008. áprilisában a Trianon Múzeum igazgatója kérésére a polgári kör tagjainak közös költségvállalásával berendeztek egy kiállítást Várpalotán a Trianon Múzeumban. Itt és másutt is a látogatók körében felmerült az igény, hogy a képanyagot tegyék hozzáférhetõvé szélesebb közönség számára is. Ennek az igénynek megfelelve adta ki 2008. júliusában digitális fényképalbum (CD) formájában az elsõ részt, amely 140 kárpát-medencei turulmadaras emlékmû fotóját tartalmazza.

A turulszobrok születési idejérõl Bernadett kijelentette: – Az 1917-es törvény azért fontos, mert sokan trianoni emlékmûként tartják számon a turult, holott egyáltalán nem az! Van egy-két trianoni turul is, de ez elenyészõ, egyáltalán nem ez a jellemzõ, hanem a túlnyomó többségük az elsõ világháborús hõsöknek állít emléket az 1917-es törvény értelmében.

Jászfelsõszentgyörgyön 2008. novemberének elején újjáavatták az elsõ világháborús turulszobros emlékmûvet. Itt hallott elõször az 1917. évi VIII. törvénycikkrõl, amely a városok, községek részére elrendelte, hogy erejükhöz mérten emlékezzenek meg az elsõ világháborúban meghalt hõsökrõl: „1917. évi VIII. törvénycikk: a most dúló háborúban a hazáért küzdõ hõsök emlékének megörökítésérõl / 1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Õrizze meg a késõ utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.

2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelõ, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel. A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Késõbb az I. világháborús turulszobrok közül sokra kerültek még II. világháborús, 1956-os, sõt az 1848-49-es szabadságharc hõseinek emléktáblái.

Katona Bernadett által ismert és lefotózott legrégebbi turulszobrok az 1896-os Millenium idejébõl valók, mint például Pusztaszer. De közel ennyi idõs, 1897-es a Gyõr-Kismegyer turulja, melyet a Napóleon elleni nemesi felkelés emlékére állítottak (idén húsvétkor ellopták…)

Az egyik legújabb, Páty második turulját 2007. novemberébõl, és Székelyudvarhely turulját ugyanaz a Szmrecsányi Boldizsár készítette, aki a XII. kerületit is. Ha jól emlékszik Bernadett, 2008. áprilisában avatta fel Orbán Viktor és Szász Jenõ. Aszófõ turulja is új lehet. Nagykörûben is nemrég avattak turulszobrot – ahová még nem ért el fotózni a „mûvésznõ”.

A turulszobrok helyszíneirõl Katona Bernadett elmondta: – Keleten Madéfalváig jutottak el, a felvidéki Vágfarkasd turulszobra a legészakibb, a mai Heiligenkreuz, azaz Rábakeresztúr a legnyugatabbra fekvõ, a délvidéki Újvidék pedig déli irányban a legtávolabbi. Bernadett szerint talán az Alföldön kevesebb turul található – persze ott kevesebb település is van –, a Dráva mentén és Zemplénben pedig a legtöbb. Summa summarum: eddig 290 kárpát-medencei turulról készített fotót. Az elsõ CD-n 140, míg a második CD-n 150 fotó látható. A harmadik készülõ CD-re már elkészült újabb 36 fotó, ezt jövõ júliusra tervezi kiadni. Jelenleg 600-nál több turul helye ismeretes.

Katona Bernadett beszélgetésünk végén hangsúlyozza: – Õ nem történész, nem irodalmár, nem fotós, és nem mûvésznõ, egyszerûen csak polgári körös, de ezt fontosnak tartja, aki civil szellemi honvédõként szeretné felfedezni, és lefotózni az összes ma még létezõ turul-szobrot, s ezt minél több embernek szeretné hozzáférhetõvé tenni.

Ezért szerveztek már eddig is több kiállítást. Az országjáró ötlete és az indító kiállítás Bp. XII. kerületében született meg idén februárban. A „XII. kerületi Mûvelõdési Központ vállalta fel az országjáró kiállítás anyagának kivitelezését, a XII. kerületi önkormányzat támogatásával. Ezt követték a következõ helyszínek: Szarvas, Karcag, Debrecen-Józsa, Telki, Tapolca, Pusztaszer, Iregszemcse, jelenleg Budafok.

Az országjáró kiállítások további helyszínei a következõk: 2009. szeptember 17-27: Hegykõ, Közösségi Ház (Hegykõ, Kossuth u. 27.) szeptember 24.- okt. 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar (Sopron, Ferenczy J. u. 5.), október 17-nov. 1. Budapest, XVII. ker., november 3.-nov. 12. Jászfelsõszentgyörgy, november 16-22. Cegléd, november 24-dec. 6. Taksony, december 8-22. Zalaegerszeg, 2010. január 5-15. Romhány, 2010. március 15. Pomáz.

S végezetül, ki ez az ifjú hölgy, aki szenvedélyesen gyûjti a turulszobrokat? Közgazdász, a Budapesti Gazdasági Fõiskolán végzett külkereskedelmi gazdász szakon 2000-ben, Európai Uniós specializációval. Tárgyalási szinten beszél angolul, németül, olaszul és oroszul. Mint mondja, életének kardinális része a sport: hat évig kézilabdázott a Fradiban, a Keltexben és a Lõrinci Fonóban. Hobbija a mindenkori munkája. Szabadidejében pedig fut, úszik, teniszezik, a polgári körrel közös programokat szervez. Szereti a jó zenét minden mûfajban, sokat olvas, és keresztszemes hímzéseket készít. De most ami számunka a legfontosabb: szenvedélyesen gyûjti és fotózza az õsi magyar totem-állatot, a turulmadarat, s mint tudjuk, ma a szellemi honvédelem mindennél fontosabb. Munkája tehát misszió!

A Turulszobrok a Kárpát-medencében címû kiállítás Budafokon 2009. szeptember 11-ig látogatható. Cím: Budafok-Tétény, Törley Pezsgõpincészet Zsolnay-terem (XXII. Anna utca 5-7.)

Frigyesy Ágnes