Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt

Budapesten tüntettek a szlovák nyelvtörvény ellen

Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt, Nyelvkitépõk, Az államhatár NEM nemzet határ, Engedjétek hozzám jönni a szavakat (Sütõ András) – ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel érkeztek a tüntetõk 2009. szeptember 1-én délután Budapesten, a szlovák nagykövetség épülete elé. A Civil Összefogás Fórum által meghirdetett demonstrációra mintegy 250 civil szervezet csatlakozott. A tüntetõk az aznap Szlovákiában beiktatott nyelvtörvény bevezetése ellen tüntettek, s annak azonnali visszavonását követelték, mely az ott élõ magyar kisebbség nyelvhasználati jogát korlátozza. A petíciót a tüntetés szervezõi átadták Peter Weisz, szlovák nagykövetnek. Délután 15 órakor a világ számos pontján, ahol élnek magyarok – Varsóban, Krakkóban, Spanyolországban, Argentínában, Peruban, Chílében, Brazíliában, Mexikóban, Venezuelában, New Yorkban, Los Angelesben, Dél Ausztráliában stb. – egységesen kondultak meg a harangok, figyelmeztetve ezzel a nagyvilágot: veszélybe került a magyarok nyelvhasználati joga Szlovákiában! A budapesti tüntetéssel egyidõben Dunaszerdahelyen, Brüsszelben és több nagy világvárosban tüntettek a magyar hazafiak.

– Békés eszközökkel, de komoly elszánással jöttünk ide – kezdte beszédét Erdélyi Géza a Szlovákiai Református Keresztény Egyház nyugalmazott püspöke. A Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke hangsúlyozta: – Minden nemzetnek szent ügye az anyanyelv használata és védelme. A szó, a beszéd teremtõ erõ, a nyelv végsõ menedékünk. A református püspök szerint a nemzet szót az elmúlt rendszerben még kimondani sem volt tanácsos, nemhogy nemzet-építésrõl beszélhettünk volna. Van-e hozadéka a megaláztatásoknak? – tette fel a kérdést Erdélyi Géza. Igen, van! A nemzeti összefogás. Beszédének végén lírai vallomása megrendítõ volt: – Mi történelmi országunkat a szívünkben hordjuk, hazánkat pedig nagyon szeretjük! Erdélyi Géza a szlovák nyelvtörvény visszavonását követelte, csakúgy mint minden résztvevõ a tüntetésen.

Csáky Pál, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke levélben köszöntötte a résztvevõket, melyben kijelentette: – Elég volt a durva magyarellenességbõl! A XXI. században tisztelnünk kell egymást, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne nacionalista politikus vezérek tegyék tönkre Szlovákiát. Az ott élõ magyarok számára elfogadhatatlan a primitív nacionalizmus.

Simon János, a CÖF egyik szóvivõje hangsúlyozta: – a Budapesten tüntetõkkel egyidõben Brüsszelben és Dunaszerdahelyen stb. is tüntetnek honfitársaink, s délután 15 órakor egy percre megszólaltak a harangok világszerte. Véleménye szerint tudatosan gerjesztett etnikai feszültségrõl beszélhetünk, s ez az európai értékeket védelmezõ demokratát és a nacionalisták között húzódik. Simon János elmondta, miközben a CÖF két képviselõje átadta a petíciót a szlovák nagykövetnek, Brüsszelben ugyanezt tette Csizmadia László, a CÖF másik szóvivõje, aki Brüsszelben, az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buseknek adta át a petíciót, melyben a nyelvtörvény azonnali visszavonását követelik. (A petíció teljes szövege olvasható a tudósítás után).

Papp Lajos világhírû szívsebész mint mondta, Krisztus hívõ, szabad magyarként fogalmazta meg gondolatait. A magyar történelem küzdelmes 1300 évére utalt, s rámutatott: a magyarokat többször el akarták pusztítani. A pusztítás jelszava ma sem változott semmit. Soha nem számíthattunk senkire. Miért gondoljuk, hogy ez most másképp van – tette fel a kérdést. Rá kell jönnünk, hogy bennünket a Jóistenen kívül senki nem segít.

Carles Flores Juberias spanyol jogvédõ, a Valenciai egyetem professzora példaként állította Valencia joggyakorlatát, ahol spanyol, katalán, gall, és baszk nyelven beszélhetnek a lakosok. A spanyol jogvédõ hangsúlyozta: – A nyelvet arra kell használnunk, hogy szót értsenek egymással az emberek, és nem arra, hogy konfrontálódjanak. Életben kell tartani a különbözõ kultúrákat, szokásokat, a kisebbségi nyelvek használatát! A legjobb törvény az, ha nincs nyelvtörvény! Carles Flores Juberias szerint az Európai Unió az egység a sokszínûségben elvét hirdeti. Európa vállalja a sokszínûséget, s ezt senki sem sértheti meg! Mindenkinek alapvetõ joga az anyanyelv használata és védelme. A pozsonyi kormánynak is érdeke, hogy a magyarok jól érezzék magukat Szlovákiában! A diktatúra ideje lejárt – zárta gondolatait a spanyol felszólaló.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) tevékenységének legfontosabb értelme, hogy civil erõként kiálljon négy alapérték védelmében, a szabadság, a demokrácia, a nemzet és a közjó érdekében. Ezek között az értékek között nem teszünk sorrendet; küzdünk e négy érték megvalósulásáért itthon és a világban, illetve fellépünk és szavunkat hallatjuk akkor, ha ezek az értékek veszélybe kerülnek. Mostani fellépésünkre a szlovák nyelvtörvény ellen azért kerül sor, mert világosan látszik, hogy veszélybe került a nemzet és a szabadság – zárta a felszólalók sorát Fricz Tamás politológus, a CÖF szóvivõje.

Hangsúlyozta: – Veszélybe került a nemzet, mert a szlovák nyelvtörvény veszélyezteti a Szlovákia területén élõ magyar nemzeti kisebbség anyanyelv-használatát, az anyanyelvét, mely minden nemzetközösség létének alapja. A szlovákiai magyar kisebbség pedig a magyar nemzetközösség része, így és ennyiben pedig veszélybe került az államhatárokon átnyúló, kulturális és történeti alapokon nyugvó magyar nemzetközösség. Szlovákia – meggyõzõdésünk szerint – a mai nappal hatályba lépõ nyelvtörvény mögött meghúzódó nemzetállami felfogásával az európai értékekkel szembe megy, amely ellen határozottan fel kell lépni a civil erõknek, a magyar civil társadalomnak.

A Civil Összefogás Fórum azért is tartja fontosnak, hogy a civil társadalom hallassa hangját és tiltakozzon a nemzet- és szabadságellenes lépésekkel szemben, mert úgy látjuk, a baloldali magyar kormány továbbra is folytatja azt a puhány, engedékeny, meghunyászkodó külpolitikát – ha ez egyáltalán külpolitika –, amit már negyven éve ismerünk. Ez Kádár János külpolitikája, s már negyven éve tudjuk, hogy ez a megalkuvó külpolitika folyamatosan kudarcot vall, s felbátorítja a szomszédos országokat arra, hogy még szemtelenebbül és arrogánsabban lépjenek fel a magyar kisebbséggel és Magyarországgal szemben.

Fricz Tamás bízik az országgyûlési választások sikerében, amikor reménye szerint végre olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely a nemzet érdekét tartja szem elõtt. A tüntetésen fellépett Varga Miklós és a Kormorán együttes két népszerû tagja: Géczi Erika, és Tóth Renáta. A rendõri készültség látványos volt, ennek ellenére a tüntetés békésen zárult.

Frigyesy Ágnes

A szerzõ felvételeivel

TILTAKOZÓ NYILATKOZAT

EURÓPA KIÁLTS ÉS TILTAKOZZ!

Mi, magyarországi civilek, az Európai Unió polgárai, demokraták és magyarok a leghatározottabban tiltakozunk a 2009. szeptember 1-én életbe lépõ Szlovák Nyelvtörvény ellen és követeljük annak azonnali visszavonását.

A mai napon tiltakozó demonstrációt tartunk Dunaszerdahelyen (Szlovákiában), továbbá Budapesten és Brüsszelben a szlovák nagykövetségek elõtt, s jelen petíciónkat átadjuk a szlovák és az Európai Uniós képviseletek vezetõinek. Követeljük a szlovák nyelvtörvény eltörlését, mely 5000 Euróig terjedõ pénzbírsággal akarja súlytani azt a magyart, aki például orvosával magyarul és nem szlovákul beszél. Támogatjuk az 1100 éve a mai Szlovákia területén élõ magyarokat, akiket nem rettent vissza az 5000 eurós büntetés sem anyanyelvük használatában. A szlovák nyelvtörvény a diktatúrák korszakát idézi, ilyen szégyenletes nyelvtörvényeket csak a huszadik század legsötétebb idõszakában produkáltak Hitler, Franco és Ciausescu diktatúrái.

Minden embernek és minden nemzetnek van anyanyelve, és aki Szlovákiában pénzbírsággal akarja súlytani az anyanyelv használóit, az nemcsak a Szlovákiában élõ magyarok, németek és ukránok ellen vét, hanem az európai demokrácia eszméit és az alapvetõ szabadságjogokat sérti meg, és nagy bûnt követ el az emberi élet ellen is. A 21. századi Európa a humanizmus Európája, s egyetlen nemzetet sem lehet rákényszeríteni, arra, hogy tagadja meg anyanyelvét. De ha ordas erõk erre akarják kényszeríteni, akkor Európának kötelessége felemelnie a szavát ez ellen.

Az európai közvéleményhez fordulunk: EURÓPA KIÁLTS ÉS TILTAKOZZ!

1. Követeljük a szlovák nyelvtörvény eltörlését, mely 5000 Euróig terjedõ pénzbírsággal akarja súlytani azt a magyart, aki például orvosával magyarul és nem szlovákul beszél! Támogatjuk az 1100 éve a mai Szlovákia területén élõ magyarokat, akiket nem rettent vissza az 5000 eurós büntetés sem anyanyelvük használatában.

2. Európa kiálts és tiltakozz! Fiaidat akarják rabságba kényszeríteni, s ezzel megsértik az emberi szabadságot és súlyosan sértik a békés egymás mellett élés elveit. Ne engedd, hogy elvakult soviniszták destabilizálják Közép-Európát, és így veszélyeztessék az európai békét! Mindkét világháború Közép-Európából indult ki.

3. Követeljük a szlovák kormánytól, hogy törölje el a nemzeti kisebbségekre nézve diszkriminatív nyelvtörvényt!

4. Követeljük továbbá, hogy a Szlovák Köztársaság tartsa tiszteletben az Európai Unió szabadságjogokkal kapcsolatos elvárásait, és fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásait, melyek a kisebbségi nyelvhasználati jogokra vonatkoznak!

5. Követeljük a Szlovák Parlamenttõl, hogy az EBESZ kisebbségi fõbiztosának ajánlása szerint fogadjon el egy, a kisebbségek jogairól szóló átfogó törvényt!

6. Végül pedig felszólítjuk a szlovák kormánykoalíció politikusait, hogy hagyjanak fel a magyarok elleni gyûlöletbeszédekkel, a magyarok atrocitásaival és a magyar-verésekkel. Igazságot követelünk a megvert Malina Hedvignek, és a Dunaszerdahelyen megvert, ártatlan magyar futballszurkolóknak!

Követeléseink alátámasztására Európa több városában 2009. szeptember 1-én 15.00-kor megszólalnak a harangok. Szándékaink békések, de határozottak, elszántak és európaiak! Teli torokból mondjuk, amíg nem késõ: Európa kiálts és tiltakozz!

Tiltakozó petíciónk a demonstrálók közfelkiáltással elfogadták: Dunaszerdahelyen, Budapesten és Brüsszelben.

2009. szeptember 1.