140 éves a Kecskeméti Lapok

A 20 éve újraindított lap ragaszkodik a hagyományokhoz

A 140 éve alapított, majd 20 évvel ezelõtt újraindított Kecskeméti Lapok a megyei jogú város hivatalos lapja lett – jelentette be Sárközy István alpolgármester azon az ünnepi eseményen, melyet a patinás lap jubileumi ünnepségén tartottak 2009. augusztus 18-án Kecskeméten, az Önkormányzat épületének dísztermében.

Kecskemét megyei jogú város alpolgármestere hangsúlyozta: – Kecskemét lakossága évszázadokon át rendkívül nehéz körülmények között élt, mégis sokmindenben megelõzte korát. 140 évvel ezelõtt például nem volt jellemzõ a lapalapítás, elõdeink azonban zseniálisan mérték fel e kihívás fontosságát. Az akkori alapítók feltételezték, hogy az újságnak lesznek olvasói, s aki nem tudott olvasni, írni, annak megtanulására inspirálták.

1599-ben például Kecskeméten már gimnáziumot alapítottak – emelte ki Sárközy István, majd rámutatott: a lap hangvétele mindig markáns volt, foglalkoztak a visszaélésekkel, szabálytalanságokkal, de mindig a sárdobálás mellõzésével. Az alapítók fontosnak tartották a boldogulást, s nem érvényesülésrõl beszéltek, mert hittek abban, hogy a Te boldogulásod hozzávezet az én boldogulásomhoz is.

Haág Zalán jelenlegi ifjú fõszerkesztõ fontosnak ítélte a hagyományok továbbvitelét, s noha a lapot betiltották 1919-ben, 1944-ben, 1950-ben, valamint 1956-ban a szovjet hatalom verte szét a hetilapot, a Kecskeméti Lapok újra él, s hagyományokhoz hûen a lap logója 100 éve változatlan.

Miklós Péter történész, aki sajtótörténeti szempontból elemezte a 140 éve alapított lap múltját és jelenét, szintén rámutatott: – A Kecskeméti Lapok patináját a hagyományokhoz való ragaszkodás adja. A 140 év történéseit vizsgálva kijelentette, a lap munkatársai között találhattuk a város értelmiségi képviselõit, hivatalnokokat, nemeseket, az egyházak képviselõit. A népi írók közül több szerzõnek – Németh Lászlónak, Mikszáth Kálmánnak, Móricz Zsigmondnak, Ady Endrének, Féja Gézának itt jelentek meg elsõ publikációi.

Lovas Dániel, a Kecskeméti Lapok 20 évvel ezelõtti alapítója hangsúlyozta: – 1989 elején Kecskemét város vezetõi eldöntötték, hogy új típusú lapot szeretnének indítani, mely meghagyta az újságírók vélemény- és gondolat-szabadságát. Több titkos találkozó és tárgyalás után alakult újjá a Kecskeméti Lapok, mely a rendszerváltás hajnalán új szellemi pezsdülést hozott a város életében. (E cikk szerzõje is e lapnál kezdte újságírói pályafutását.)

Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke kijelentette: – az 1988-89-es két év kegyelmi állapotot jelentett. Már összeomlott a régi rendszer, de még nem mûködött az új. A magyar sajtó életében ekkor megvalósulhattak azok az eszmék, melyekrõl elõdeink csak álmodtak. Vagyis a MÚK alapítói a sajtószabadság mellé sajtótisztességet is kívántak! Kósa Csaba az egyik legkiszolgáltatottabb rétegnek tartja az újságírókat, akik, ha megtartják szuverenitásukat, bármelyik pillanatban elbocsáthatják, s az utcán találhatják magukat. (A baloldali újságírók többségének azonban ebben az esetben azonnal más lehetõséget ajánlanak fel, csak a jobboldali újságírók élnek kiszolgáltatott körülmények között. Szerzõ megj.)

Lovas Dániel az ünnepi eseményen megállapította: – a Kecskeméti Lapok a hírszolgálat biztosítása mellett fontosnak tartja a kulturális anyagok közlését, vagyis kulturális missziót teljesítenek a lap munkatársai. Reméljük további több évtizeden át…

Frigyesy Ágnes

(A szerzõ felvételével)