Szabadságot, demokráciát, autonómiát Erdélynek!

Több mint tízezren vettek részt a marosvásárhelyi tiltakozó nagygyûlésen

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. június 3-án Marosvásárhelyen: – Azt üzenjük mi, Székelyföld, Erdély magyar népe: Erdélyt nekünk nem lehet ideadni, mert Erdély nem a románoké, hanem a miénk, a miénk is, Erdély a közös tulajdonunk! Húsz éve próbálják a magyarságot letiporni, elûzni, de nem sikerült, és most sem fog sikerülni, mert nem hagyjuk visszafordítani a történelmet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Marosvásárhelyen tartott nagygyûlésen.

Az RMDSZ és az EMNT felhívására közel tízezren gyûltek össze Székelyföld fõvárosában, Marosvásárhelyen, a magyar intézményvezetõk leváltása elleni tiltakozásul tartott rendezvényen. Sokan székely népviseletben, RMDSZ és székely zászlókkal érkeztek a központi térre, ahol Markó Béla szövetségi elnök mellett többek között Tõkés László, az EMNT elnöke, valamint a két szervezet számos vezetõ tisztségviselõje is részt vett.

Beszédében az RMDSZ elnöke felidézte a húsz évvel ezelõtti marosvásárhelyi magyar jogkövetelõ megmozdulásokat, amelyeken Sütõ András magyar közíró vezetésével a kétnyelvû feliratokért, magyar iskolákért, jogaiért szólalt fel a magyarság. – Akkor is megpróbáltak mindent, hogy a reményt megfojtsák, hogy akaratunkat szétporlasszák. De nem sikerült! Az elmúlt húsz évben sorra megvalósítottuk mindazt, amit akkor célul tûztünk ki – mutatott rá a szövetségi elnök, aki felidézte azt is, 1990 márciusában a magyarok ellen tüntetõk azt kiabálták: „Inkább meghalunk, minthogy Erdélyrõl lemondjuk, minthogy Erdélyt a magyaroknak adjuk!” Erdélyért nem meghalni kell tisztelt magyarok és tisztelt románok! Erdélyért élni kell, küzdeni kell, határozottan, céltudatosan: azt üzenjük mindenkinek, a miniszterelnöknek is, hogy Erdély többet érdemel! – mondta.

A szövetségi elnök leszögezte: a magyarságnak ma is sikerülni fog kilábalni a nehéz helyzetébõl, ha összefog, ha egységes marad, így teremthetõ meg az autonómia is.

– Ostobák a román politikusok, ostoba a román kormány, amely nem látja, mit tesz azzal, hogy vissza akarja fordítani a történelmet, amely nem látja, hogy semmi értelme a feszültségkeltésnek. Ostobák azért, mert nap mint nap azt bizonyítják Székelyföld népének, egész Erdélynek, hogy ebbõl a helyzetbõl a megnyugtató, végleges stabil jövõ éppenhogy az autonómia! Erdélynek sokkal nagyobb szabadságot, sokkal nagyobb demokráciát, és az erdélyi régióknak autonómiát! Ez a megoldás! – összegzett Markó Béla szövetségi elnök.

Tõkés László EP-képviselõ beszéde elején üdvözölte a megjelent csángómagyarokat, akiknek még a létét is tagadják a posztkommunista Romániában. Idézte: „Vagyok, aki voltam, // s leszek, aki vagyok”. A múlt, jelen és jövendõ hármasságában önazonosságunk történelmi idõbeliségének és egyben önmagunkhoz való hûségünk idõfelettiségének egyetemes érvényû megfogalmazása – hangsúlyozta a püspök, majd alkalmazta a mai kárpát-medencei magyarokra: embernek kell maradnunk az embertelenségben, elembertelenedõ korunkban – jelentette ki, hívõnek és kereszténynek egy hitében kikezdett, keresztény gyökereiben megingatott szekuláris Európában, és magyarnak kell maradnunk az újra feltámadó kommunista internacionalizmus és a neoliberális kozmopolitizmus kettõs szorításában. Embernek, kereszténynek és magyarnak kell maradnunk a pánromán és pánortodox homogenizációs politika diszkriminatív, kisebbség- és magyarellenes gyakorlatot folytató Romániában.

Trianon 89. évfordulóján, áldott emlékezetû Márton Áron erdélyi püspök bebörtönzésének 60. évfordulóján, Szoboszlay Aladár és társai kivégzésének hetedik évtizedében, a temesvári felkelés és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján ez ellen emeljük fel szavunkat a fél évszázados születésnapját nemrég ünneplõ egyesülõ Európában. Abban az Európában – emelte ki a Magyar Összefogás Listájának vezetõje, amelybe a választók által adott erõvel készülnek most a jelöltek. Aki rájuk szavaz, mondta Tõkés László, az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértõ magyarellenesség ellen szavaz. Aki rájuk szavaz, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság, a közösségi jogok, a magyar kisebbségi önrendelkezés, Erdély autonómiája, Székelyföld területi autonómiája és a csángómagyarok mellett voksol – sorolta Tõkés.

Megemlítette: Szlovákiában, Pozsonyban épp ezekben a pillanatokban gondolkodik a parlament azon, hogy kitiltsa-e Orbán Viktort Szlovákia területérõl, mert, amint Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke mondotta, a szlovák kormány a volt kommunista SMER indítványára újra elõvette a magyar kártyát, és meg akarja félemlíteni a felvidéki magyarokat Orbán Viktor elnök bûnbakká kiáltásával, illetve az MKP törvényen kívül való helyezésének kezdeményezésével. A jelenlévõk szolidaritást vállaltak a felvidéki magyarokkal.

Tõkés rámutatott: a forgatókönyvek, amelyek a volt kisantant országaiban életbe léptek, kísértetiesen ismerõsek, mind a kommunista reflexek túlélését bizonyítják. Romániában a „kormánypárt programjának gyakorlatba ültetése miatt” váltják le a magyar intézményvezetõket – ez pont olyan, mint amikor „Pártunk és kormányunk” irányelveit erõszakolták. Szerbia, Szlovákia, Románia, Magyarország, Ukrajna – „világ kommunistái, egyesüljetek”, fogalmazhatnánk meg az aktuális kárpát-medencei politikai mozgások lényegét.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ismételten hangsúlyozta: – Nemzetköziesíteni kell a magyar kérdést, Európa elé kell vinnünk problémáinkat. Ezért kell vasárnap, június 7-én elmennünk szavazni. Egy a nemzet! Legyen NÉGY! Éljen az Unió, Erdéllyel! – zárta beszédét Tõkés László.

A régi mondás szerint, akik egy csónakban ülnek, azoknak békében kell eljutniuk a partra – indította beszédét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, aki szerint az erdélyi magyarság is egy csónakban evezik. „Mi is próbálunk eljutni arra a partra, amely az autonómiát jelenti. Az összefogás azért jött létre, hogy egy irányba evezve, eljussunk közösen a partra. Vannak olyanok, akik velünk ülnek a csónakban, de nem eveznek. Arra kérem õket, ne üssenek léket a csónakon, mert külön-külön nincs esélyünk kijutni a partra. Ezt az üzenetet vigyék el Erdély minden szegletébe és akkor biztosak lehetünk a sikerben, közös sikerünkben” – fordult a közösséghez Kelemen Hunor, majd színpadra szólított a Magyar Összefogás jelöltjeit.

Winkler Gyula beszédében felidézte a kampánykörút tapasztalatait, kiemelve, hogy mindenütt érzékelték a magyar tisztségviselõk leváltása miatt kialakult felháborodást és aggodalmat. „A Bánságban, Dél-Erdélyben, de ugyanígy a Szilágyságban és a Partiumban, mindenütt egyformán tiltakozunk, egyformán jogtiprásnak érezzük. Szórványvidéken talán attól súlyosabb, ha megfosztanak az utolsó magyar tisztségviselõktõl is, mert az általuk vezetett intézményekben sokszor õk voltak az egyedüliek, akikhez közösségünk fordulhatott, õk voltak az egyedüliek, akiktõl közösségünk remélhette, hogy segítenek a mindennapos gondok megoldásában” – mutatott rá a helyzet súlyosságára Winkler, hozzátéve, hogy a tiltakozás akkor lesz erõteljes és legitim, ha vasárnap sokan választják a tulipánt.

Sógor Csaba a trianoni döntés tragédiáját képletesen a kézrõl levágott ujjaknak nevezte, utalva ezzel a szétszakított magyar nemzetre. „Ma a tíz ujjunkból hetet visszavarrtak, hármat még nem sikerült. A horvátországi, vajdasági és kárpátaljai magyarok még várnak az uniós csatlakozásra. Aki június 7-én otthon marad, az azt akarja, hogy ismét levágják ujjainkat. Aki magyar és nem megy el szavazni, vagy nem a tulipánra üti a pecsétet, az megerõsíti a trianoni békediktátumot” – hangsúlyozta Sógor Csaba. Az európai parlamenti képviselõ kifejezte meggyõzõdését, hogy június 7-én minden magyar tudja, hogy hol a keze és hol a szíve. „Ne féljünk megfogni egymás kezét, közös jövõnkért, a Kárpát-medencei magyarságért” – bíztatott Sógor Csaba.

Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyezettje rákérdezett: mi a normális? Normális, hogy Romániában tagadják a csángók létét, történelmi egyházaink nem kapták még vissza az állam által elrabolt épületeiket, hogy azért váltják le a közintézmények vezetõit, mert magyarok? Normális, hogy miközben Temesvár huszadik évfordulóján az amerikai kongresszus alapítványa szabadságéremmel ismeri el Tõkés László érdemeit, Romániában még csak forradalmár státusát sem hajlandó elismerni a mindenkori hatalom? Európában nem ez a normális. Európában az a normális, hogy léteznek jól mûködõ autonómiák. Hát legyen az a normális, hogy Székelyföldnek parlamentje legyen, hogy Székelyföldnek kormánya legyen, saját kebelünkbõl választott vezetõi legyenek. Európában az a normális, hogy az erdélyi magyaroknak kulturális autonómiája legyen. Egészséget, autonómiát! – köszöntötte az összeseregletteket Szilágyi Zsolt.

A jelöltek beszédeit követõen Kelemen Hunor, a 2009-es európai parlamenti választások kampány-koordinátora színpadra szólította a Magyar Összefogás összes jelöltjét, a megyei és a városi önkormányzatok vezetõit, valamint a szövetségi elnököt. Markó Béla és Tõkés László közösen „ütött pecsétet” a kinagyított szavazólapon szereplõ tulipánra.

Továbbította:

Frigyesy Ágnes