Innen már nincs hová hátrálni

"Járványszerûen terjed a magyarellenesség az egykori kisantant államaiban"

Tõkés László a magyarországi vezetõket tájékoztatta Budapesten

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. május 26-án Budapesten: – Tõkés László püspök, EP-képviselõ 2009. május 26-án a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságát tájékoztatta a romániai magyar köztisztviselõk leváltásáról. Ezt megelõzõen Szabó Vilmos külügyi államtitkárt hallgatta meg a Bizottság az említett témakörrel kapcsolatosan.

Tõkés László érzékeltette: járványszerûen terjed a magyarellenesség az egykori kisantant államaiban. Idézte Sólyom László március 14-én, Nyergestetõn tett kijelentését, mely szerint innen már nincs hová hátrálni. Jelezte, hogy a kárpát-medencei országokkal megkötött államközi szerzõdéseknek még a minimumát sem tartják be Magyarország szomszédai, tehát csakis intézményesített és törvények által garantált jogokban látja a leszakadt nemzetrészek problémáinak megoldását. Beszámolt arról, hogy Romániában a kormány a 37/2009-es sürgõsségi kormányrendelettel megszüntette a központi közigazgatás megyei intézményeiben vezetõ tisztséget betöltõ szakemberek köztisztviselõi státusát és elkezdte tömeges leváltásukat. A jövõben ezeket a tisztségeket legtöbb négy évre szóló szerzõdéssel alkalmazott személyekkel fogják betölteni.

A romániai magyar közösség szempontjából az intézkedés etnikai dimenzióban jelentkezik, a leváltott magyar intézményvezetõk helyét ugyanis román nemzetiségûek veszik át, amely különösen a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében és a 75 százalékos magyar többségû Kovászna megyében idéz elõ tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzetet.

A fenti két megyében 73, a kormányrendelet megjelenéséig köztisztviselõi státusban, vezetõ beosztásban dolgozó magyar szakember közül eddig 41-et bocsátottak el vagy helyeztek át alacsonyabb pozícióba. Ugyanakkor itt már a leváltások elõtt sem érte el a magyar intézményvezetõk aránya a magyar lakosság arányát, ám az intézkedéssel rendkívül méltánytalan helyzetet teremtett a bukaresti kabinet. Hargita megyében az eddigi majdnem 50 százalékos magyar jelenlét 25 százalék alá csökkent, Kovászna megyében pedig az eddigi 40 százalék kevesebb, mint 20 százalékká válik az intézkedés nyomán.

Továbbá a 40 százalékban magyar lakosságú Maros megyében szintén megfelezõdik az eddigi arány, 17 intézményvezetõ leváltásával kevesebb, mint 10 százalék körülire szorították le a magyar vezetõk arányát.

Ha az összes erdélyi megyét tekintjük, 125 magyar nemzetiségû vezetõt váltott le a kormány a 222-bõl, így a kormányrendelet életbe lépésével a magyar közigazgatási szakemberek kevesebb, mint fele tarthatta meg állását – egyelõre.

Tõkés László hangsúlyozta: az elõállt helyzettel kapcsolatos véleménynyilvánításra kitûnõ alkalommá vált az esedékes EP-választás, mert aki elmegy és él a szavazati jogával, az egyben állást foglal a jelenlegi diszkriminatív romániai kurzussal szemben, ezen túlmenõen a demokrácia mellett teszi le voksát.

Kozma József, a Külügyi Bizottság alelnöke kifejtette: az európai parlamenti képviselet fontossága hatványozott értékkel bír a határon túli nemzeti kisebbségek részére, hiszen a határon túliak helyzetükbõl fakadóan egyrészt politikai, másrészt nemzetiségi identitásuk miatt hátrányos helyzetbe kerültek. Az elsõ nem járhat együtt a másodikkal. Ezért a jelenlegi helyzetben a demokráciadeficit mint jelenség vészjósló jeleket hordoz, amely többek között a romániai kisebbségi kérdés megoldatlanságában nyilvánul meg. A legfontosabb, hogy hatékony érdekérvényesítésre van szükség, mind a politikai, mind a nemzetiségi szinten – mondta az alelnök. Horváth János, a Külügyi Bizottság tagja úgy értékelte, hogy a „Tõkés-perspektíva” ígéretes, megoldást hozó, közös érdeket képviselõ vállalás.

Gogl Árpád külügyi bizottsági tag elismerõen szólt Tõkés László európai parlamenti képviselõ munkásságáról, rámutatva, Tõkés László azt az értékközösséghez való tartózást személyesíti meg, amely sajnálatos módon nem került be az Európai Unió leendõ alkotmányának preambulumába.

Németh Zsolt fideszes politikus úgy vélte: a karhatalmi és az egyházi román honfoglalás jelenségét ma már egy harmadik elem egészíti ki, példának okáért az egyetemi térhódítás, utalva az aktuális román oktatáspolitikai törekvések és megnyilvánulások tényére (lásd a Babeº-Bolyai Tudományegyetem szalontai és kézdivásárhelyi fakultatásának megalakulását).

Az ülésen részt vett Berecz Marianne külügyi fõosztályvezetõ asszony, aki külön megköszönte Tõkés László püspök tájékoztatását. Elõre vetítette a várhatóan szeptemberben sorra kerülõ magyar-román együttes kormányülést, amelyen a magyar fél szándékai szerint mindezekrõl szó lesz.

Tõkés László meghívta a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságát egy Erdélyben tartandó kihelyezett bizottsági ülésre.

Ezután Sólyom László köztársasági elnök hivatalában fogadta Bauer Editet és Tõkés Lászlót. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti választási listájának, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös európai parlamenti választási listájának elsõ helyein álló jelöltek programjukról, a következõ ciklusban tervezett munkájukról, valamint a határon túli magyarság európai szintû képviseletének kérdéseirõl tájékoztatták a magyar államfõt. Tõkés László annak a reményének adott hangot, hogy a lassan kárpát-medencei méretûvé szélesedõ erdélyi magyar összefogás szellemében az EP-választáson a felvidékiek is minél nagyobb számban elmennek voksolni az erõs magyar európai képviselet érdekében.

Sólyom László a megbeszélésen kiemelte annak fontosságát, hogy az európai parlamenti választásokon minél többen vegyenek részt, és adják le szavazatukat.

Továbbította: Frigyesy Ágnes