A magyarság autonómia törekvése

a határon túli magyarok szabadságharca

Ülésezett a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács

A Kárpát-Medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) 2009. május 15-én Budapesten, a Magyar Parlamentben tartotta soros ülését, ahol a képviselõk az egész világot átfogó pénzügyi és gazdasági válság, valamint a Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozása óta eltelt idõszak tapasztalatainak összefüggésében elemezték a magyarság helyzetét.

A KMAT plenáris ülése által elfogadott zárónyilatkozatukban rögzítik: – A magyar nemzet számára kiemelten fontos, hogy Magyarország és szomszédjai mielõbb túljussanak a világválság okozta gazdasági nehézségeken. Ennek feltétele egy olyan új társadalmi-gazdasági világrend kialakítása, amely a nemzeteken belüli és a nemzetek közötti szolidaritáson, valamint a demokratikus alapértékek és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul.

A számbeli kisebbségben élõ magyar nemzeti közösségek jelenleg a válsággal és annak megoldásával kapcsolatos folyamatoknak nem alakítói, hanem elszenvedõi. Ez elsõsorban annak a következménye, hogy sem a demokrácia kiépülése, sem az Európai Uniós csatlakozás, illetve annak perspektívája nem teremtette meg azokat a struktúrákat, amelyek lehetõvé tennék, hogy ezen közösségek érdemi – törvény által szavatolt – döntéshozói és végrehajtói jogosítványokkal rendelkezzenek saját maguk, illetve az általuk is lakott régiók igazgatásában.

A magyar politikai érdekvédelmi szervezetek kormányzati részvétele Romániában, Szlovákiában és Szerbiában néhány éven át lehetõvé tett bizonyos korlátozott befolyást a társadalmi folyamatok alakításába, ám a kormányzati részvétel befejezõdésével együtt ezek a szerény lehetõségek is megszûntek. Bebizonyosodott, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség saját – a pártpolitikai széljárástól független – autonóm intézményrendszer hiányában kiszolgáltatott marad a manapság egyre inkább felerõsödõ többségi nacionalizmusok által táplált asszimilációs törekvésekkel szemben.

A KMAT résztvevõi a KMKF-ben eddig elért eredményeken túlmenõen szorgalmazzák, hogy magyar politikai erõk nemzetpolitikai konszenzusa vegye figyelembe a szomszédos országokban élõ nemzetrészek politikai és társadalmi igényét olyan közösségi autonómiastruktúrák megvalósítására, amilyenek az Európai Unió számos tagállamában mûködnek.

A KMAT tagjai az európai gyakorlaton alapuló közösségi autonómiák rendszerét alkalmas eszköznek tartják a kisebbségi helyzetû magyar közösségek problémáinak megoldására; megvalósítását a magyar és a vele együtt élõ, szomszédos nemzetek szolidaritása stabil alapjának tekintenék.

A KMAT résztvevõi ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az Európai Unió más tagállamaiban mûködõ közösségi autonómiaformák meghonosítása iránti igény jogi korlátozástól és politikai, vagy adminisztratív nyomásgyakorlástól mentes megfogalmazásának lehetõsége minden országban a szólásszabadság és a demokrácia egyértelmû mércéjét képzi.

A közösségi autonómiák rendszerének megteremtése iránti igény összehangolt és határozott képviselete fontos része a magyar nemzetstratégiának, ugyanakkor erõsíti a Közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, miszerint csak jól mûködõ, stabil államok képesek állampolgáraik szükségleteinek megfelelni, és aktív részt vállalni a pénzügyi és gazdasági világválság után egy igazságos és mûködõképes világrend felépítésében.

A KMAT kiemelkedõen fontosnak tartja a magyar politikai szervezetek sikeres szereplését az európai parlamenti választásokon. Ezért üdvözöl minden olyan – az erdélyi magyar összefogáshoz hasonló jellegû – megállapodást, amely mind számában, mind hatékonyságában erõsíti a magyar jelenlétet az Európai Parlamentben és ennek támogatására szólítja a Kárpát-medence magyar közösségeinek választópolgárait. Ugyanakkor elvárja leendõ képviselõitõl, hogy jelenlétükkel és kiállásukkal Európai Üggyé átminõsülõ Magyar Ügyet következetesen és hatékonyan képviseljék az Európai Unió különbözõ fórumain – olvasható a zárónyilatkozatban.

*******

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyûlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke a KMAT ülése után tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra az örvendetes tényre, hogy a tanács elõször ülésezett az Országgyûlés épületében. Hangsúlyozta: talán már nincs messze az az idõ, amikor a KMAT intézményesen és rendszeresen ülésezhet a Parlamentben.

A fideszes politikus bejelentette: – Tõkés Lászlót, a KMAT elnökét, az erdélyi Magyar Összefogás listavezetõjét Truman-Reagan Szabadságdíjjal tüntetik ki június 16-án Washingtonban. A díj két alapítója gyõzelmet aratott a nácizmus, valamint a komunizmus erõi felett. A magasrangú elismerést megkapta Lech Walesán és Orbán Viktoron kívül II. János Pál pápa is.

Németh Zsolt újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Fidesz támogatja a kettõs állampolgárság megvalósulását 2004. december 5-e óta, de ebben a kérdésben parlamenti egyeztetést tart fontosnak.

Tõkés László, EP-képviselõ, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács alapító elnöke hangsúlyozta: – Öt évvel ezelõtt alakították meg a tanácsot. Véleménye szerint a június elején tartandó európai parlamenti választás tétje az, hogy minél több magyar képviselõ juthasson be az Európai Parlamentbe, mert a nemzeti érdekeket akkor tudják hatékonyan képviselni. Kijelentette: – A magyarság autonómia törekvése a határon túli magyarok szabadságharca. Rámutatott: az összefogás nem azonos a totális egységgel. Tõkés László hisz abban, hogy a magyarság gyökeres átalakulás elõtt áll, s ez változás a Kárpát-medencei magyarság életében is kedvezõ fordulatot hozhat.

Frigyesy Ágnes