Tiszták, hõsök, szentek


A XVII. Szent István Könyvhétrõl


2009. május 11-16., Budapest, Ferenciek tere



A Szent István Társulat szervezésében az idén tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségû könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepe. A rendezvényt 2009. május 11-én, Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fõvédõje nyitotta meg.


A pesti Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurta-sátorban naponta 9-19 óráig 34 könyvkiadó várja az érdeklõdõket. A résztvevõ kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedrõl, Pannonhalmáról, Kecskemétrõl, Kiskunfélegyházáról, sõt Erdélybõl és Délvidékrõl is érkezett egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, egyházak köre is szerteágazó.


A könyvhétre ellátogató olvasókat közel hétezer kiadvánnyal, köztük 86 könyvheti újdonsággal várják a Kiadók. Irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai mûvek egyaránt megjelennek.


Ízelítõ a gazdag kínálatból: A Szent István Társulat gondozásában jelent meg a Szentek élete I–II. + DVD-ROM. A szentek legbõvebb életrajzi gyûjteménye a magyar könyvkiadás történetében: 2000 év 6200 szentje, 2800 oldalon, Diós István szerkesztésében. Különlegessége e gyûjteménynek, hogy kevés kivétellel valamennyi szentrõl képet is közöl, továbbá, tartalmazza a Római Mártirológiumot, mely magyar nyelven elõször kerülhet az olvasók kezébe. A kétkötetes mû sötétzöld mûbõr kötésben, arany- és vaknyomással díszítve, reprezentatív kivitelben jelent meg.


Ha valaki meg szeretné ismerni a magyar nemzet hitét és kereszténységben gyökerezõ gondolkodását, nem találna megfelelõbb kalauzt eleink imádságainál. a Tiszták, hõsök, szentek címû kötetben Szent Istvántól napjainkig jeles történelmi, közéleti személyiségeink – Pázmány Péter, Szenczi Molnár Albert, Bethlen Miklós, Zrínyi Miklós, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Széchenyi István stb. – imádságai olvashatók. Egy évezrede száll a magyarok imája az Ég felé: dicsõítés, köszönet, hála, de legtöbbször könyörgés – a tatárok, törökök, majd a Nyugat, s késõbb a Kelet által ránk rakott láncok lehullásáért. A könyv a magyar nemzet legszebb imádságait tartalmazza.


Hetényi Varga Károly Beszélgetés a mesterrel: imákat és elmélkedéseket tartalmazó kötet az ifjúság számára. Hasznos tanácsok mellett a kötet szerzõje mély lelkiségre buzdítja olvasóit: Imádkozz mindenkor lélekbõl! Hely szûke miatt most Babits Mihály gondolatát emeljük ki: „Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani.”


Nemeskürty István: Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához így jellemzi könyvét a szerzõ. A tõle megszokott leleménnyel és éleslátással követi nyomon nemzetünk életének meghatározó történelmi eseményeit, az államalapítástól napjainkig, hogy kikutassa: Miért szûnt meg államiságunk 1541 után, hogyan alakult újjá és lett rövid ideig sikeres 1920-tól, hogyan s miért szolgáltatta ki magát két világhatalomnak, s 1989-tõl miért nem sikerül a nemzet államának egységes országgá válnia?


Mácz István: Merjünk boldogok lenni! A hegyi beszédben Jézus az Isten Országának alaptörvényeit hirdette meg a nyolc boldogság által. Bibliai hivatkozások, irodalmi és filozófiai utalások segítségével könyvében a szerzõ arra hív, buzdít, bátorít minden embert, hogyan lehetséges ezt az életmódot követni, hiszen Jézus is eszerint élt. Lehetünk boldogok, merjünk azok lenni.


Beer Miklós: Mindenhol pap vagyok. Elmer István interjúkötetében a filozófus mûveltségû Beer Miklós, a Váci Egyházmegye fõpásztora vall életútjáról, a világban és az egyházban megélt pozitív és negatív tapasztalatairól, egyházi pályafutásáról.


A Vigilia Kiadó gondozásában jelent meg Thomas Merton: Párbeszéd a csönddel. A kötet a modern idõk egyik legnagyobb hatású, világszerte ismert lelki írójának imádságaiból, verseibõl és rajzaiból közöl válogatást.


Ferenczi Sándor: gondozásában látott napvilágot A Gyulafehérvári (Erdélyi) Fõegyházmegye történeti papi névtára a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában. Az alapításának 1000. évfordulóját ünneplõ erdélyi egyházmegye ezzel a kötettel kíván emléket állítani papjainak, számba véve a kezdetektõl napjainkig szolgálók névsorát, kikutatva és feljegyezve legfõbb adataikat. Ez a komoly történeti munka a Szent István Társulattal közös kiadásban jelent meg.


A Lazi Kiadó gondozásában látott napvilágot Antoine de Saint-Exupery: A katedrális kövei címû kötet. Õszinte, megható gondolatok a szeretetrõl, a szerelemrõl, a barátságról és Istenrõl. A világhírû francia író életmûvének ismert és kevésbé ismert darabjaiból ad válogatást ez a gyûjteményes mû.


Madame Katharina Tangari: Történetek Pio atyáról. Az Etalon Film Kiadó Sugárzó Életek címû könyvsorozatának legújabb kötetében olyan érdekes történetek és gondolatok látnak napvilágot, melyekrõl eddig csak a szerzõ, Pio atya lelki leánya tudhatott.


A Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg Csókay András: Lélekjelenlét. Az ismert agysebész professzor e gyûjteményes kötetében a magyarság sorsával kapcsolatban kifejtett gondolatait, újságcikkeit adja közre. Mindörökké, Erdély címmel látott napvilágot Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászmûvésszel készült beszélgetõ kötet. A Magyarnak lenni sorozatban a mûvész hitvese, Szervátiusz Klára beszélget a jeles mûvésszel.


Végezetül, de nem utolsó sorban megjelent Böjte Csaba atya kötete Ablak a végtelenre címmel, melyben Csaba testvér gondolatai olvashatók Istenrõl, vallásról, életrõl és emberrõl… S aki kérdez, Karikó Éva, négygyermekes családanya. A Helikon Kiadó gondozásában napvilágot látott könyvet Csaba testvér a napokban végeláthatatlan sor elõtt dedikálta. Mûvében olvasható: „Porból teremtett lényem nem szent, verejtékes erõfeszítéseimmel, folyamatos újrakezdéseimmel törekszem a végtelen felé.”



Frigyesy Ágnes