Keresztény-nemzeti érdekérvényesítés

a társadalomban – és Európában

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata az alábbi közleményt jelentette meg 2009. május 8-án, Nagyváradon: – 2009. május 8-án, pénteken délelõtt 10 órakor rendkívüli közéleti tanácskozásra gyûltek össze a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi és gondnoki karának tagjai, a nagyvárad-újvárosi templomban. A közelgõ európai parlamenti választásokra tekintõ összejövetel a Keresztény-nemzeti érdekérvényesítés a társadalomban – és Európában címmel került megrendezésre.

Csûry István helyettes püspök nyitóáhítatában Márk evangéliuma 8. részének példázata alapján mutatott rá, hogy – amiként egykor a tanítványok – XXI. századi társadalmunk is hajlamos elfelejteni a lényeget jel- és kenyérkeresõ igyekezetében: Isten mindenkor velünk van. Akik pedig megtalálják a Krisztust, azok testvérekké válnak, jelekben és kenyérben bõvelkedni fognak.

Az igei gondolatokat követõen Kovács Zoltán egyházkerületi fõgondnok üdvözölte a megjelenteket. Megnyitóbeszédében a keresztény ember társadalmi felelõsségvállalásának evangéliumi vétetésû kötelességét hangsúlyozta.

Dr. Salamon László kereszténydemokrata parlamenti képviselõ (FIDESZ-KDNP Szövetség) elõadásában a hagyományos keresztény értékrend és a mai általános európai értéktudat összefüggéseiben elemezte a közéleti-politikai érdekérvényesítés lehetõségeit. Az evangéliumi értékrend térvesztésérõl és a szekularizáció erkölcstelen és dekadens jeleirõl szólva, a jelenlegi globális gazdasági válság okát is a keresztény erkölcstõl idegen „túlfogyasztás” jelenségére vezette vissza. Az Európai Unió alkotmányából kimaradt ugyan a kontinensünk keresztény gyökereire való utalás, de mindannyiunk felelõssége, hogy hitbõl fakadó „szolidaritási közösségünk” érdekeiért nemzeti és európai szinten naponta, erõnk szerint megküzdjünk. A keresztény értékrend szerint cselekvõ emberek nemcsak világviszonylatban, de európai szinten is kisebbségben élnek, mindazonáltal a jeles bihari politikus, a református Tisza István hitvallásával arra buzdította a jelenlévõket, hogy ki-ki végezze el a maga feladatát, az eredményt pedig bízza Istenre.

Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ a kettõs – etnikai és értékbeli – kisebbségi létben küzdõ erdélyi magyar közösségünk gyülekezeti õrállóinak felelõsségét méltatta. Hagyományainkhoz híven vigyázókként, õrállóként kell õrizni a reánk bízottakat – bár a bibliai Jónáshoz hasonlóan hajlamosak vagyunk arra, hogy a közéleti szerepvállalás elõl megpróbáljunk kitérni. Erdélyben a magyar egyházak sajátos helyzetben találták magukat Trianon után: a különbözõ magyar társadalmi intézmények közül egyedül maradtak talpon a történelem szélviharában. Mikó Imre erdélyi kisebbségpolitikus Huszonkét év címû munkájából idézve beszélt az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljáróinak a két világháború közötti, és jelenlegi felelõsségérõl és ökumenikus erõfeszítéseirõl közösségünk érdekében. Mikó Imre történeti munkája ugyanakkor az erdélyi magyar összefogás szükségességét is meggyõzõen ábrázolja: 1921-ben jó példával járt elõttünk az erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt, amikor az elsõ romániai választások elõtt Magyar Szövetség néven összefogtak közösségünk lehetõ legszélesebb érdekképviselete miatt. Korszaknyi idõ, húsz év telt el a romániai rendszerváltozás óta – ugyanannyi, mint a két világháború között. Elérkezett az idõ, hogy a 2007-ben kinyílt politikai térben az erdélyi magyarság újraértékelje helyét, lehetõségeit és esélyeit Romániában és az Európai Unióban.

Tõkés László végezetül köszönetet mondott az egyházkerület döntéshozó testületeinek, hogy az elmúlt idõszakban következetes módon összefogásra buzdították romániai magyarságunk közéleti szereplõit. 1989 óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ékesen példázza a felelõsségteljes és következetes közéleti szerepvállalás szükségességét – zárta beszédét az európai parlamenti képviselõ.

Szilágy Zsolt EP-képviselõjelölt az európai képviselet szükségességérõl és az erdélyi magyar összefogás tétjérõl beszélt. Az európai parlamenti jelenlét elengedhetetlen ahhoz, hogy életerõs és népes erdélyi közösségünk autonómiatörekvéseihez tekintélyes nemzetközi támogatókat találjunk. Fontos, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk – hiszen a törvények és szabályozások közel 80 százaléka tartozik immár Brüsszel illetékességébe –, valamint hogy erdélyi magyarságunk képviselõi egységesen lépjenek fel az európai fórumok elõtt, ekképpen hatékonyabban képviselhetik közösségünk érdekeit.

Csûry István helyettes püspök és Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos a testvéri megegyezés lelkesítõ üzenetérõl szóltak.

Püsök Csaba lelkészértekezleti elnök, László Kálmán, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnöke, és Soós József gyantai lelkipásztor felhívták a figyelmet a mozgósítás szükségességére, hiszen közösségünk akár négy képviselõt is küldhet az Európai Parlamentbe, ha mindnyájan elmegyünk szavazni. A 2007-es európai parlamenti választások rendjén elõállt versenyhelyet megmozgatta az erdélyi magyarságot, most viszont elejét kell venni annak, hogy az RMDSZ és a független jelölt szavazói passzívvá váljanak, „egymásra várjanak”.

Forró László közigazgatási elõadótanácsos örömének adott hangot, hogy az autonómia elérése érdekében megszületett a Magyar Összefogás elõremutató listája, hiszen a történelem megmutatta, hogy a magyarság nemegyszer országot is veszített a viszálykodás közepette, míg más népek országot tudtak szerezni, mert összefogtak.

Török Sándor nagyvárad-olaszi fõgondnok és Molnár Kálmán nyugalmazott esperes a közvetlen õszinteséggel, embertõl emberig terjedõ, értékközpontú mozgósításra kérték a lelkipásztorok és gondnokok közösségét, hogy az európai parlamenti választásokon egyházunk hívei a tétnek megfelelõen szavazhassanak.

Antal János külügyi elõadótanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió léte gyakorlatilag a magyar nemzet újraegyesítését jelenti, ekképpen erdélyi magyarságunknak 90 év óta elõször nyílik alkalma az anyaországban és a Felvidéken élõ magyarokkal együtt szavazni június 7-én.

A tanácskozást Tõkés László püspök-képviselõ áldása, majd szeretetvendégség zárta.

Továbbította:

Frigyesy Ágnes