Szent László király napok az erdélyi Csíkrákoson

Idõpontja: 2009. június 25-26-27-28 (4nap)

Idegenforgalmi szempontból is szerencsés az idõpont, mert általában rá egy hétre esik az Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón

A rendezvény eszmeisége:

Sok évszázados vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program a helyi és környékbeli szellemi forrásokból táplálkozik. Identitásbeli megerõsítés mellett az alapeszme természetesen magába foglalja azt is, hogy derûnek, vigasságnak van helye!

Miért Csíkrákoson van a rendezvény? És miért nem például Szépvízen? Mert Szent Lászlót a Boldogságos Szûz „választott vitézének” címezik a középkori templomi himnuszban. Csíkrákos és Göröcsfalva Kisboldogasszony népe és az Õ patronáltjaként élünk évszázadok óta. Ebben is egyek vagyunk Szent Lászlóval.

Forgatókönyv-tervezet

2009. június 25. csütörtök:

- A magyarországi, esetleg nyugati vagy Erdély távolabbi szegletébõl érkezõ csoportok fogadása, elszállásolása.

- 20.00: A messzirõl jöttek ünnepélyes fogadása tábortüzek mellett. Itt megtörténik a hétvége programjainak ismertetése, utána vitézi énekeket játszik egy zenész, majd mûsora után, aki akarja, közös, csendes éneklésben vehet részt.

Helyszin: A Cserei Kúria udvara.

Vacsora és szállás.

2009. június 26. péntek:

09.00: Reggeli

10.00: Kirándulás a havasokba a népi Szent László-emlékekhez

Szentmihályon, Szépvízen át a buszok a Fügési-tetõig viszik a kirándulókat, onnan gyaloglás a Pogány-havasi Szent László-kõhöz és forráshoz, majd a széphavasi kápolnaromhoz. Mindegyik helyen a vezetõ(k) ismerteti a királyról szóló népmondákat, a kápolnaromnál annak történetét. Ott, a Széphavason fogyasztják el a résztvevõk a Cserekert Fogadó konyhájáról hozott hideg ebédet.

A tetõtõl Komjátig kb. 5-6 km hosszú a hegyi túra. Mivel a tetõn áll meg elõször a busz, magas hágót nem kell mászni, lefelé lesz meredek az út. A komjátpataki beszállás után, amely már a gyímesi csángók vidéke, a vendégek a Hidegségbe mennek, Jávárdi-patakába. Ha ott már van aki, fáradt, megnézheti az ottani templomot meg a Zógó vízesést. A többiek eközben felmennek a Bagolykõhöz, ahol Szent László ülése, sarka, valamint könyöke nyomát és lova meg csikója patanyomait keresik meg. Ezután visszamennek a völgybe a buszokhoz, majd hazaérkezés Csíkrákosra.

Megjegyzés: akik nem busszal jönnek, saját autóikkal csatlakozva szintén részesei lehetnek a kirándulásnak.

20.00: vacsora Csikrákoson

21.00: Székely népdalokat adnak elõ kicsik, nagyok, gyermekek és felnõttek

Helyszin: a Cserei Kúria udvara

2009. június 27. szombat:

09.00: Reggeli

10.00-11.00: Szentmise Szent László király közbenjáró segítségét kérve

Helyszín: Kisboldogasszony plébániatemplom

Visszasétálunk a Bontáé falurészbe

11.30: A polgármester úr rövid köszöntõje

11.35-12.00: Erre az alkalomra Szentlászló nevû települések meghívott, 5-6 fõs küldöttsége mutatja be saját helyi közösségi értékeit, különös tekintettel a Szent László-hagyományokra

12.00-13.00: Szabadtéri ebéd: Sült mics, szalonna és bográcsgulyás

Helyszin: Bontáé-szintér

13.00-13.30: Árpádkori harci bemutató

Helyszín: Bontáé-színtér

13.30-14.30: Gyermekprogramok:

Pakó Benedek plébános úr Szent László-színdarabját adják elõ a Cserei Mihály iskola tanulói. Szent László életébõl bábjátékot mutatnak be a kicsinyeknek.

A gyermekek Szent László-történeteket festhetnek meg. A rajzokat, festményeket a helyszínen kiállítjuk, majd az este folyamán megvásárolhatók

Helyszín: Bontáé-színtér

14. 30- kb. 15.30: Legényes és verbunkos néptáncbemutató

Helyszín: Bontáé-színtér

Kb. 15. 30 Tatárkori idõk felelevenítése: meggyúlnak a lármafák a Csere-tetõn meg a Bogát-hegyen.

Riasztás!

Lóháton néhány dobos, gyalogosan töröksípos rohan fel-alá, s kurjongatnak: – Riadó! Jönnek a pogányok, jönnek a tatárok! A közönség megindul a „menedékhelyre”, fel a Csere-tetõre az országút szélén, aztán az iskola melletti úton.

A menekülés közben a nézõk látják azt is, hogy a székely legények és férfiak lovascsapata a Bontáé-színtéren harcba száll, s megindul a tatárság ellen… Miután a „menekülõk” elfoglalták helyüket a Csere-tetõn, látják a közelgõ tatár lovasokat. A tatárok is természetesen székelyek, de fejükön bõrlebernyeges, csúcsos föveg. A székelyek harisnyában, zsinóros mellényben vannak, fejükön kalap vagy báránybõrsüveg.

Kb. 16.00: A csata a nézõk elõtt zajlik

Egymással szemben állnak fel a csapatok. Jelre megindulnak egymás felé. Kinek-kinek a vele szemközt jövõ ellenfél nyergérõl kell lerántani a kápára feltûzött báránybõrt. Akiét lerántották, „meghalt”, kiesett a harcból. Visszafordulás után újból egymásnak rontanak, s így tovább addig, míg valamelyik csapat el nem fogy.

Ha a székelyek gyõznek, vezetõjükkel az élen egy Szûz Mária-szobrocskát visznek a nézõk elõtt elvonulva a templomba. Ezzel jeleznék, hogy világuk oltalmazóját, a Boldogságos Szûzet, az Istenszülõ Anyát védték meg.

Ha a tatárok gyõznek, akkor néhány székelyruhás leányzó lóháton közibük nyargal, s letépi a báránybõrt a gyõztesek nyergérõl. A tatárok kõvé válva tûrik, hogy legyõzzék õket az elszánt, vitéz leányzók. Mivel Csíkrákos határában a Kata-mezején volt egy Szent László lova nyomát jelzõ kõ – oda Szépvízrõl ugratott a király – a legügyesebb lovas leány, ki a legserényebben gyûjti be a bõrt a tatárok nyergérõl, a rendezvény idejére a Kata nevet veszi fel, s õ fogja a virágkoszorút majd a SzentLászlónak nevezendõ bajnok fejére tenni. Persze, ha csak néhány tatár marad életben, a gyõztes csapatból, akkor a tatárok nem „kövülnek meg”, hanem kicsit fogócskázva engedik leszedni a bõrt, hogy azért kiderüljön melyik leány a legderekabb.

Volt már rá példa, hogy a leányzók, asszonyok vitézsége mentette meg a székelységet. 1658-ban Ditrót gyújtották fel a tatárok, s akkor szárhegyi Lázár Borbála és Apor Andrásné valamint Baróthi Kata, Cserei György neje állottak ellent a férfiak távollétében. Gábor deák járt az élen, s csapatában volt egy áldott állapotban lévõ asszony, Puskás Klára is, ki vitézül forgatta a fegyvert, majd a gyõzelem után hazatérve egészséges gyermeknek adott életet.

Megjegyzés: Két oka is van annak, hogy a közönség felsiet a hegyre.

1. Érezzék át egy picit, hogy milyen lehetett hajdan a menekülés.

2. Fenn a tetõn csodálatos a kilátás.

Kb. 17. 00-17.30: A közönség visszatérése a Bontáé-helyszínre

17. 30-19. 00: Lovas ügyességi verseny

· 7-12 karó tetejére egy-egy almát teszünk. Tét az, hogy ki tudja a leggyorsabban összeszedni és a vállán lévõ tarisznyába gyûjteni.

· A lovas egy szekercét kap. A pályán levõ tuskók bütüjén levõ fenyõtobozt kell kettévágnia. Ez is gyorsasági verseny.

· Különféle magasságú botokat szúrunk a földbe. Aki a legalacsonyabbat is ki tudja rántani a földbõl, az lesz a próba gyõztese.

· Egy biciklikerék átmérõjû vasabroncs lóg le egy fáról. A lovas körbe-körbe lovagolva minden alkalommal egy kézbe kapott, hegyes botot próbál átdobni a karikán. A karikától persze legalább 5-7 méterre kell elnyargalnia.

· Fejre téve valami lapos, nehezebb tárgyat, egyensúlyozva kell ügetni egy meghatározott távon.

· Vágtából milyen közel tudja megállítani a lovas a lovát egy vonal (pálca) elõtt.

Megjegyzés: A verseny eredményességét bíró dönti el, aki számon tartja a teljesítményeket, hiszen az összetettben legjobb lesz a bajnok, vagyis a „Szentlászló”.

Helyszín: Bontáé-színtér

19. 00-19. 30: Bajnokavatás

A gyõztes az eredményhirdetéskor leszáll lováról. Felül egy szürke lóra – az õshagyomány fehér kabalájára – és úgy várja a nép elõtt a „megkoronázását”. Kata teszi fejére a virágkoszorú-koronát, majd a versenybíróság elnöke akasztja nyakába a mellkorongot, amelyen – akár lehet tûzzománcból is – a Napbaöltözött Csíksomlyói Szûzanya ábrája.

Ezt követõen egy székelyruhás kisfiú kihúz a földbõl egy kardot. (Olyan helyen van a földben, ahol senkit elõzõleg nem sérthet meg, de a közönség jól láthatja, mit tesz a fiú.) A kard valamiféle kórókkal van letakarva, s kb. 10 centire áll ki a hegye. Odaadja Szentlászlónak a következõ szavakkal:

- Isten kardja Nimródtól, Atillától, Szent Lászlótól, Hunyadi Jánostól, Rákóczi Ferenctõl Neked.

A kardot hegyével felfelé nyújtja át. Szentlászló átveszi, majd megfordítja, hogy kereszt legyen, és a magasba emeli:

- Urunk Jézus Krisztus kereszthalála által szerzé nekünk az üdvösséget, árassza ránk áldását, adja békéjét és szeretetét!

Mindkét ige után általános éljenzés. Ezután Szentlászló lova, melyet valaki a zablájánál fogva tart, kap egy takaros szalagbokrétát. Egyébként „világi” jutalomként, Szentlászó ettõl a perctõl fogva ingyen ehet-ihat a rendezvény árusainál.

Helyszín: Bontáé-színtér

Szabadtéri vacsora: Üstökben fõtt birka és marhapörkölt krumplival és puliszkával

Utána táncvigasság. Megszólal a felcsíki muzsika, kezdetét veszi a tánc. Az elsõ táncos pár Szentlászló és Kata.

A táncmesterek táncba viszik a nézõket.

Ha a zenekar pihen, a szünetben tréfás játékos vetélkedõk szórakoztatják a vendégeket.

Helyszín: Bontáé-színtér

22.00-22.30: Sorra meggyúlnak a fáklyák a Bogát-hegyi kápolna alatti muzsdákon. A zene szól és amikor már minden „felvezetõ” fény kigyúlt, akkor a kápolna mellett felemelik a kb. 3-4 méter magas Szent László-herma utánzatot az ittlévõ legények. A herma ujjnyi vastag fûzfavesszõkbõl van összekötözve. Füzérszerûen villanyégõk vannak a vesszõkre erõsítve.

Miután az emberek kigyönyörködték magukat a látványban, azt veszik észre, hogy a színpad mögötti térség közepén meggyullad a 3-4 méter magas máglya, az örömtûz.

Megjegyzés: Régen az aranyosszéki székelyek Szent László napján gyújtottak tüzeket a hegyen a tatárok feletti gyõzelem emlékére. Ezt idézzük fel!

A vigasság a tûz körül folytatódik tovább.

2009. június 28. vasárnap:

09.00: Reggeli

11.00: Vasárnapi ünnepi szentmise a plébániatemplomban (alternatív)

11.00-11.30: A székely férfiak levonulása a Bontáé-színtérre a templomtól végig a falun

11.30: Székely fogadalomtétel

Megjegyzés: Mivel hajdan, mint Buda mellett Rákos mezején a magyar nemesség, úgy a székelyek is gyûlésezõ helyüknek tartották Csíkrákos mezejét. Az Üléshely nevû határrész õrzi ennek emlékét.

Elsõ mozzanata a bor megáldása

A bor egy nagy üstben lesz, a fogadalomtétel után kap belõle minden résztvevõ egy jelképes mennyiséget.

A fogadalomtétel messze a napi politika fölött álló esemény lenne: egyik oldalon a lófõnemzetségek képviselõi állnak, a másikon a közszékelység. Velük szemben a fehérlovon ülõ Szentlászló, akinek az a megtisztelése, hogy õ olvashatja fel a fogadalom szövegét.

A fogadalmat tevõ személy megfogadja, Isten parancsolatjait megtartja és az isteni örök szeretet törvénye alapján akar élni. Népe hagyományaihoz hû marad, a székely nép atillai és Szent László-i szellemét megõrzi. Családját, földijeit a bajban megsegíti, népéhez, nemzetéhez hû marad, szülõföldjét az utónemzedékeknek megtartja.

Helyszin: Bontáé-színtér

12.30: Ebéd

Üstökben fõtt tárkonyos pityókaleves sok borjúhússal és kemencében sült kalács

Helyszin: Bontáé-színtér

12.30-16.00: Néptáncegyüttesek, és hagymonányõrzõ csoportok derûs bemutatói

16.00: A Szent László király napok rendezvény-sorozat ünnepélyes zárása

Egy 100 perecbõl készült koronát hoznak be a színpadra. A gyermekeket oda felhívják, s õk mondják el háromszor a végszót: - Idvezlégy kegyes Szent László király, Kárpát hazának édes oltalma! Ezt követõen a pereckoronát megehetik, miközben szól a szép, magasztos zene.

Helyszín: Bontáé-színtér

Szombaton és vasárnap ezen a helyen oldalt árusok telepednek le. Természetes anyagokból készült kézmûves termékeket vásárolhatnak a vendégek. Ezenkívül minden résztvevõ erre az alkalomra Szent László-bárdot kap ajándékba.

*********

Ezt a programot a csíkrákosi Cserekert Fogadó szervezi, melyre nagy szeretettel várunk minden kedves jelentkezõt!

Érdeklõdni és jelentkezni lehet az alábbi címen:

Cserekert Fogadó – Kovács Anna-Mária (Panni)

Románia, Hargita megye, Csikrákos (Racu) 185.

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefon: 00-40/266-379-111; 00-40/745-180-649

www.cserekert.ro

Továbbította: Frigyesy Ágnes