Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás Csíkszeredában

Erdélyi állomáspontjára érkezik a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat országjárása

A 2006-os budapesti rendõrterror során meghurcolt, megnyomorított és az azt követõ idõszakban indokolatlan rendõri brutalitás áldozataivá váló magyarok védelmének odaadó és eredményes képviselete következtében ismertté vált szervezet jogászai az egész Kárpát-medencére ki szeretnék terjeszteni tevékenységüket.

Hozzájuk – és az Erdélyi Magyar Ifjakhoz (EMI) – hasonló módon összmagyarságban gondolkodik a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt is, mely az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásainak egybehangzó eredményei szerint Magyarország harmadik politikai erejévé vált, listavezetõje, Morvai Krisztina jogász (aki egyben az NJSZ egyik munkatársa is) pedig biztos bejutónak tekinthetõ.

Vele, valamint Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõjével találkozhatnak az érdeklõdõk egy közönségtalálkozóval egybekötött elõadás alkalmával az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében.

Az elõadás címe: Harc a magyarok jogaiért – a Kárpát-medencében és Brüsszelben

Vendégek: Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetõje és Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõje

Idõpont: április 23., csütörtök, 18,00 óra

Helyszín: Szakszervezetek Mûvelõdési Házának stúdióterme

Szervezõ: az EMI csíkszeredai szervezete

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás az idei EMI-tábor (augusztus 5-9., Gyergyószentmiklós) meghívottai is.

**************

Kapcsolódó:

Megkezdte országjáró, jogtudat-erõsítõ körútját

a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat 2004 óta tömöríti azon nemzeti elkötelezettségû ügyvédeket és jogászokat, akik kiemelt fontosságúnak érzik a magyarság érdekében küzdõ és tevékenykedõ személyek és szervezetek jogvédelmét olyan esetben, amikor õket kifejezetten azért éri joghátrány, mert alapvetõ jogaikat gyakorolják, például: véleményüket nyilvánítják a nemzet életét befolyásoló eseményekrõl, olyan rendezvényeken, eseményeken vesznek részt, amelyen õket hatalom által mûködtetett szervezetek részérõl jogsérelem éri vagy egyéb, a nemzet szempontjából hasznos, közjót szolgáló tevékenységet fejtenek ki.

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány közhasznú jogvédõ szervezet, amely hátteret biztosít a Nemzeti Jogvédõ Szolgálatnak, mint 2008 óta már önállóan is bejegyzett, közhasznú egyesületbe tömörült, nemzeti jogvédõ tevékenységet folytató ügyvédeknek. A szolgálat jogi védõernyõje a jogi védelemre szorulóknak oly módon segít, hogy a nemzeti jogvédelem céljai szerint támogatható ügy érintettjének térítés nélküli jogi képviseletet biztosít különbözõ, büntetõ, polgári, vagy más jogterületet érintõ jogi ügyekben.

A szervezet az eltelt öt év alatt számos kiemelkedõ jelentõségû és az emberi jogok érvényesülését alapvetõen kedvezõ irányba befolyásoló eredményt ért el, különösen a gyülekezési jog körében: a közismert Bukta-ítélettel, a 2003. december 1-i Gesztenyés-kerti tüntetés rendõri feloszlatását jogellenessé minõsítõ ítélettel, vagy pedig a tüntetéseken meghurcolt, a rendvédelmi szervek által önkényesen szabadságuktól megfosztott személyek jóvátétele, kártérítése területén. Az eddigi tevékenységrõl a két szervezet honlapján olvashatnak: www.nja.hu. A szervezethez már több mint 70 ügyvéd csatlakozott határon innen és határon túl, akik állandó, saját tevékenységük mellett jelentõs erõket fordítanak arra, hogy az alapvetõ szabadságjogokkal a közösség érdekében élni kívánó, és jogsérelmet szenvedett személyeket, illetve szervezeteket az ellenük és egyben az egész társadalom ellen irányuló önkényes, jogkorlátozó jellegû retorziókkal szemben megvédjék.

2006 véres rendõri erõszakát követõen egyértelmûvé vált, hogy a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat és Alapítvány mûködése nélkülözhetetlen a demokratikus jogállami értékek és egyben a nemzet érdeke iránt elkötelezetten tenni akaró és cselekvõ szervezetek védelme érdekében. Egyúttal az is nyilvánvaló, hogy nem kap elég teret ez a kiemelkedõ jelentõségû jogvédõ munka, súlyának és eredményességének megfelelõ megbecsültséget, ezért szükség van arra, hogy a jogvédõ munka hagyományos területein kívül a társadalom közelebbrõl is megismerhesse a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat tevékenységét és partnereit. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemzeti közösség jogtudatának erõsítése, illetve a jogvédõ szervezet lényegének szélesebb körû megismertetésének érdekében közvetlen találkozásokat biztosító lakossági fórumokat tartunk.

Ezen lakossági fórumok közül az elsõre Veszprémben került sor 2009. április 16-án közel 400 érdeklõdõ jelenlétében. A nagysikerû rendezvényen elsõként Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat ügyvezetõje elevenítette fel szervezet létrejöttének körülményeit, mutatta be a szervezetek mûködését, illetve villantott föl néhányat a számos sikert hozó jogvédõ munka jelentõsebb eredményeibõl, amelyre a nemzeti jogvédõk méltán lehetnek büszkék, úgy mint a 2006 õszi tömeges rendõrségi, bírósági jogsértések áldozatainak jogvédelme ill. jóvátétele érdekében kifejtett tevékenység, vagy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása iránti perben ellátott képviselet. Fontosnak nevezte, hogy az emberek ne hagyják magukat megfélemlíteni és eltántorítani az igazságért és szabadságért folytatott küzdelmüktõl, ebben segítenek a nemzeti jogvédõk. Arra kérte a hallgatóságot, hogy ha fontosnak érzik a nemzeti jogvédõk munkáját, akkor erejükhöz és lehetõségeikhez mérten segítség azt, hiszen enélkül a jogvédõk nem tudják ellátni küldetésüket. Az Alapítvány az SZJA 1 %-ával támogatható (adószám: 18446081-1-05), a Szolgálat pedig pénzügyi adományokat fogad bankszámláján (11600006-00000000-29912821). Levetítésre került az idén március 15-én a nemzeti jogvédõk elleni rendõri támadás megrázó felvétele is, a jelenlevõk megdöbbenését kiváltva.

A nemzeti jogvédõ esten a másik felkért hozzászóló Morvai Krisztina büntetõjogász volt, aki 2006 õszét követõen a Civil Jogász Bizottság társelnökeként került szakmai kapcsolatba a Nemzeti Jogvédõ Alapítvánnyal és azóta stratégiai együttmûködõ partnerként segíti a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat munkáját. A rendezvényen jogvédõ minõségében szólalt fel, bár, ahogy õ elmondta, semmilyen formában nem tesz mást európai parlamenti képviselõjelöltsége óta sem, mintsem a jogvédõ hivatástudatából fakadóan küzd a megtiportak és megalázottak alapvetõ emberi jogainak érvényesítéséért. Rámutatott arra, hogy szerinte az elmúlt öt évben az emberi jogok érvényesülése érdekében megítélése szerint legtöbbet hazánkban a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat tette. Arra buzdította a jelenlevõket és a demokrácia, illetve a nemzet ügye iránt elkötelezett minden jóérzésû embert, hogy támogassák a Nemzeti Jogvédõ Szolgálatot: fejezzék ki kézzelfoghatóan is szolidaritásukat ezzel a nélkülözhetetlen, és a mai hatalmi önkény által vezérelt jogkorlátozó idõszakban az embereket védõ és bátorító jogvédõ misszióval. Elmondta: kiemelt jelentõségûnek tartja a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat elidegeníthetetlen emberi jogok érvényesülési terét folyamatosan bõvítõ és jelentõs jogfejlesztõ, nélkülözhetetlen tevékenységét. Rámutatott: senki nem gondolta volna azt, hogy közel 20 évvel a rendszerváltozásnak egyáltalán nem nevezhetõ fordulat után ilyen átütõ erejû támadás éri a demokratikus jogintézményeket, illetve mindazokat, akik alapvetõ szabadságjogaikkal élni kívánva fejezik ki elégedetlenségüket az ország és a magyar emberek sorsát hátramozdító törekvésekkel szemben.

A fórumon végül Szegedy András veszprémi ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat helyi együttmûködõ partnere mutatkozott be, aki Veszprém megye területén felmerülõ és a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat által támogatott ügyekben nyújt segítséget a rászorultaknak. Személyes emlékként felidézte a ’70-es évek március 15-i tiltakozásait, amelyekkel szemben keményen lépett fel a rendõrség és ahogy elmondta, ez a jogtipró gyakorlat ma ismét érvényesül.

A fórum végén a hallgatóság kérdéseire válaszoltak a felszólalók. A fórumot megelõzõen a Veszprém megyei sajtószervek képviselõinek kérdéseire válaszoltak az est elõadói.

Azzal az érzéssel mehettek haza a résztvevõk, hogy sikerült a maradandó élményt jelentõ estén hitet tenni amellett, hogy a magyar emberek nem könyöradományokból élõ alattvalók saját hazájukban, hanem méltósággal és elidegeníthetetlen emberi jogokkal bíró, történelmére, hagyományaira méltán büszke, és azt vállaló közösség tagjai, akiktõl elvitathatatlan jog, hogy saját maguk dönthessenek sorsukról és megvédhessék a nemzeti közösségünk értékeit.
Az országjárás következõ helyérõl és idõpontjáról megfelelõ idõben tájékoztatást adunk.

(Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat)

Forrás: EMI, továbbította: Frigyesy Ágnes