„Valamennyiünknek a kommunizmus visszahúzó örökségét,

a múltból örökölt társadalmi, erkölcsi válságot kell leküzdenünk.”

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg a mai napon: – 2009. április 6-7-én Tõkés László európai képviselõ az Európai Parlament Dél-Kelet-Európai Kapcsolatokért Felelõs Küldöttségének tagjaként Pristinában részt vett a 2. EP-Koszovói interparlamentáris találkozón. Az EP delegációját Doris Pack elnökasszony vezette. Tagjai között jelen volt Becsey Zsolt magyarországi EP-képviselõ.

A látogatásnak Koszovó állami függetlensége kikiáltásának elsõ évfordulója kölcsönzött idõszerûséget. Ezzel kapcsolatos felszólalásában – tavaly ilyenkor – Tõkés László példa- és precedensértékûnek nevezte az eseményt. Ugyanakkor a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nyílt levéllel fordult a Bukarestben ülésezõ NATO-szervezethez, egyfajta Ahtisaari-féle rendezést javasolva a kárpát-medencei magyar kisebbségi nemzeti közösségek helyzetének a megoldása érdekében.

Április 6-án, hétfõn az EP-küldöttség sûrû program keretében tett látogatást a koszovói kormány és a parlament vezetõ beosztású személyiségeinél, valamint az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió koszovói misszióinak – UNMIK és EULEX – vezetõinél. Az EP dél-kelet-európai delegációját Hashim Thaci miniszterelnök és Fatmir Sejdin államelnök is fogadta.

A legendás hírû kormányfõ jogos elégedettséggel tekintett vissza Koszovó függetlenségének kikiáltására és alkotmányának elfogadására, melyek nyomán az újdonsült albán állam a „normalitás útjára lépett, és megszilárdult”.

Doris Pack delegáció-vezetõ Koszovó demokratikus jogrendjének és intézményeinek az állapotáról fejtette ki kritikus értékelését.

Az államelnök elégtétellel számolt be az elmúlt esztendõ kedvezõ fejleményeirõl. Országa függetlenségét ez ideig 56 állam – köztük a huszonhétbõl huszonkét EU-tagállam – ismerte el.

A megbeszélések rendjén különleges hangsúly esett a koszovói kisebbségi közösségek helyzetére. Valamennyi albán vezetõ kitért az Ahtisaari-terv kisebbségpolitikai rendelkezéseire, melyek a rendezés alapjául szolgáltak, s melyeket Koszovó Alkotmányába is belefoglaltak.

Tõkés László európai képviselõ megszólalásaiban párhuzamot vont a koszovói és az erdélyi helyzet között. Romániai magyar képviselõként rámutatott, hogy a koszovói albánok lélekszámát megközelítõ erdélyi magyarság, illetve az új albán állammal szinte azonos nagyságú területen élõ székelység nem elszakadni akar Romániától, hanem autonómiája kivívására törekszik. Szkander bég törökellenes küzdelmeinek emlékét felidézve, Hunyadi Jánossal való szövetségérõl is szólt – tanúságképpen európai országaink jelenkori szövetségére nézve.

Vonatkozó kérdésére válaszolva Hashim Thaci kormányfõ fontos eredményként könyvelte el, hogy Románia részt vállal az Európai Unió EULEX-missziójában, sõt utóbb a koszovói útlevél érvényét is kész volt elismerni.

Európai képviselõnk hangsúlyozta, hogy országával ellentétben a romániai magyar közösség Koszovó függetlenedését elismeréssel üdvözölte. Válaszában Sejdin elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy – „ha nem akar lemaradni az EU vonatáról” – a késõbbiekben Románia is el fogja ismerni Koszovót.

Doris Pack képviselõasszony a megbeszélések során egyetértõleg üdvözölte, hogy Tõkés László közbenjárását ígérte az új albán állam Románia általi elismertetése érdekében.

A koszovói látogatás elsõ napjának délutánján az európai és a koszovói parlamentek küldötteinek tanácskozására került sor – Doris Pack delegáció-vezetõ és Jakub Krasniqi házelnök vezetésével. A parlamentközi vegyesbizottság részletekbe menõen vette számba a tagjelölt államnak az európai csatlakozás folyamatában elért eddigi eredményeit. Egyebek mellett vizsgálat tárgyát képezték a következõk: az Ahtisaari-féle rendezés gyakorlatba ültetése, az ország demokratizálási folyamatának az elõrehaladása, a háborús és emberiségellenes bûnök kivizsgálása és megbüntetése, a kisebbségek jogainak – köztük is elsõrenden a szerb közösség autonómiájának – a biztosítása, a jogállamiság érvényesülése, az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció-ellenes harc állása, a társadalmi béke, a biztonság és a regionális stabilitás kialakulása.

A parlament Koszovó állam építésében játszott szerepe tárgyában európai képviselõnk hazai és magyarországi tapasztalatokra hivatkozva mutatott rá a parlamenti demokrácia hagyományainak öröklött hiányára. „Ezen a téren is egy hajóban evezünk – mondotta –, valamennyiünknek a kommunizmus visszahúzó örökségét, a múltból örökölt társadalmi, erkölcsi válságot kell leküzdenünk.”

A tárgyalófelek elkötelezettségüket fejezték ki Koszovó demokratikus átalakítása és európai csatlakozásának elõmozdítása iránt.

Az interparlamentáris találkozó megbeszélései ma délelõtt a koszovói parlament székhelyén folytatódtak, és egy közös nyilatkozat elfogadásával értek véget.

(Pristina, 2009. április 7.)

Továbbította:

Frigyesy Ágnes