Döntsön a nép!

Elõre hozott választást követelt több százezer magyar hazafi

A Magyar Parlament feloszlatását és elõre hozott választásokat követeltek 2009. április 5-én Budapesten, a Hõsök terén. A több százezres tömegben jól megfért egymás mellett a nemzeti színû zászló és az Árpádsávos lobogó. Volt, aki a homlokát kötötte át, egy kislány a hajába fonta, míg mások néhány barkát kötöttek át nemzeti színû szalaggal. Egy biztos: Virágvasárnap nem szégyenkezett az Árpád fejedelem szobra elõtt összegyûlt magyarság.

A kormányellenes tüntetésen Makovecz Imre építész szólalt fel elõször! Mint mondta, megrendülten állok itt elõttetek, majd felolvasta a Magyar Mûvészeti Akadémia állásfoglalását, melyben a tagok a pusztulással fenyegetõ történelmi pillanatban az ország, a nemzet sorsáért érzett felelõsségtõl sarkallva fordulnak honfitársaikhoz. – Lehet-e tudatos közremûködés nélkül kiárusítani a nemzeti vagyont, földjeinket, vizeinket és az energiapiacot, legyengíteni a forintot és az állampapírok értékét? Nyilvánvalóan

tudatos pusztítás, ami a magyar iskolákat, a vidéki életet, az egészségügyet és a kárpát-medencei magyarság összetartozásának érzületét érte.

Elég volt! Elõrehozott választást akarunk! Felelõs nemzeti kormányt! Nem késlekedhetünk tovább, hogy jövõnk, gyermekeink jövõje érdekében együttes akarattal félreállítsuk a nemzetrontó országvezetést – mondta Makovecz Imre, majd a tömeg ráfelelt: Elég volt! Ezt követõen a Magyar Mûvészeti Akadémia elnöke közös imára szólította fel honfitársait: „Itt a Hõsök terén áldjon meg Benneteket az Úr! Áldott legyen a magyarság határon innen és azon túl! Verje meg az Isten az országrontókat! Tegye õket hazátlan bújdosóvá! Emeljük fel szívünket az Úrhoz, hogy hinni tudjunk a Jövõben!”

Jókai Anna, Kossuth-díjas írónõ beszédében megállapította: – Hazánkban folyik a multinacionális kereskedelem erkölcs nélkül, az emberek kiszorításával. Három erényt vonultatott fel, a mértékletességet, az igazságosságot és a bátorságot. Szerinte a jelenlegi kormány nem ismer mértéket és arcátlanul csak az õ érdekeiket tartják szem elõtt. Az igazságosság nevében igazságtalanság történik, s a megnyomorítottakat egyre tovább nyomorítják. A bátorság nevében pedig hazudoznak össze-vissza. A neves írónõ megállapította: – Ebben a szellemi-lelki válságban három új erényt kell erõsebb tartalommal megtöltenünk: a hitet, a reményt és a szeretetet! A hit azonban nem vakhitet jelent, nem elég otthon karba tett kézzel várni az isteni gondviselést, nekünk is mindent meg kell tennünk, mert az Isten semmit nem tesz meg helyettünk! Hangsúlyozta: – Nem az ember van a törvényért, hanem a törvény van az emberért! A törvény pedig akkor elfogadható, ha egyszerre Istennek és embernek is tetszik. Utalt a bibliai igére, mely szerint az új bor új tömlõbe való. Ám mi a rendszerváltozáskor áporodott, régi bort töltöttünk az új tömlõbe és ez nagy hiba volt az írónõ szerint. Jókai Anna szeretet-teljes világban szeretne élni.

Hiszek Magyarország feltámadásában

Piukovics Gábor, a Magyar Konzervatív Alapítvány elnöke a trianoni idõkben gyakran mondott imát idézte fel, amit a kommunista rendszerben nem szabadott szavalni: – Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában! Rámutatott: – 89 évvel ezelõtt Magyarországot keresztre feszítették! S a jelenlegi alkotmány képtelen funkciója betöltésére. Véleménye szerint „háború” folyik az emberi lelkekért, s a szociális gazdaság helyett kozmopolita vadkapitalizmus jött létre Magyarországon. Ezen változtatni kell, ezért felolvasta a Civilek a demokráciáért elnevezésû kiáltványt, melyben követelik például a gyökeres alkotmányreformot, az ország felelõseinek kizárását a közéletbõl, elvárják a tisztességes munka megbecsülésének helyreállítását, a történelmi egyházak méltó megbecsülését, illetve a kettõs állampolgárság megadását a határon túlra szorult magyar testvéreinknek. Piukovics Gábor hangsúlyozta: a magyar anyaföld nem eladó!

A hetvenes években Vértesaljai atyát is be akarták szervezni azok, akik késõbb a miniszterelnökségig vitték!

A tüntetõ tömeg Isten hozott – szavakkal köszöntött több elõadót, így volt ez Vértesaljai László jezsuita szerzetes esetében is, aki lendületes beszédében továbbfolytatta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról címû versét. Mert mint mondta, nem csak akkor volt zsarnokság, hanem ma is továbbél a demokrácia színpada mögött. Nem vádolt, nem ítélkezett, de szólt édesapjáról, akit elhurcoltak otthonából a kommunista rendszerben, és szólt a Kistarcsára internált Nagyapja nevében. Édesapja tíz gyermeket nemzett e Hazának. Rámutatott: – A hetvenes években õt is be akarták szervezni azok, akik késõbb a miniszterelnökségig vitték! Szólt Mindszenty bíboros és Lénárd Ödön- illetve a 64 jezsuita rendtársa nevében, akiket a kommunista rendszerben összesen 1076 év börtön büntetésre ítéltek! – Nem akarok így tovább élni, hogy a hátam mögött paktumokat kötnek – hangsúlyozta, majd így folytatta: – Õt sosem fogják beszorítani a sekrestyébe, mert kiszökik onnan, és utána megy a Názáretinek. Emelt fõvel akarja ünnepelni március 15-ét és október 23-át. Vértesaljai atya felszólította a hét éve közhatalmat gyakorlókat, hogy menjenek haza! Elvtársak, menjetek haza! – mondta.

Szívtelen idegenség!

– Csak jobbítsuk meg magunkat, s szabjunk más rendet dolgainknak – mondta felszólalásában Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzõ, aki megállapította – Soha nem gondolta volna, hogy az utolsó évtized lesz élete legnehezebb idõszaka! Véleménye szerint ez a kormány nem ismeri a lélekhez szólást, a szívtelen idegenség jellemzi õket! Az 56-os szabadságharc 50. évfordulóját meggyalázták! Értelmét vették életünknek, elszegényítettek bennünket – mondta.

Csizmadia László, a Patrióták a Gazdaságért és a Közjóért Egyesület elnöke kijelentette: – Húsz éve csak perc-demokráciát kaptunk, amikor bedobtuk szavazatainkat az urnába! Mától viszont új idõszámítás kezdõdik, s elõre hozott választásokat követelnek! A kecskék ne õrizzék tovább a káposztát! Jelenleg még a megmaradt demokráciánkat akarják koporsóba tenni! A zsebeseknek megálljt kell parancsolni! – mondta. A tömeg pedig a Börtönbe! és a Nem hagyjuk rigmusokat skandálta, valamint többször hangosan követelte a parlament azonnali feloszlatását és az elõre hozott választásokat! Közben a Goj motorosok a civilek közösen megfogalmazott levelét juttatták el Sólyom László köztársasági elnökhöz, a Sándor Palotába, és az MSZP székházba. Szabó György fõosztályvezetõ átvette a levelet fenn a Várban, az MSZP-székházban viszont nem találtak hiteles embert.

Mondjátok, milyen ország ez, ahol nincs olyan csoport, réteg vagy szakma, amit ne nyomorítottak volna meg?

Milyen ország az, ahol mindezt meg lehetett tenni? – tette fel a kérdést Bíró Ildikó, a Polgári Körök Országos Összefogásának elnöke, aki együttérzés nélküli országnak nevezte Magyarországot. Miért? – Mert amikor elvették a „gyest”, a „gyedet”, mi hallgattunk, mondván: nekünk már nagyok a gyermekeink. Elvették a támogatást a magyar gazdáktól, és azt mondtuk: mi városiak vagyunk, ez minket nem érint. Mesterségesen gyûlöltették velünk az orvosokat, hogy addig se a kormányra figyeljünk, és mi azt mondtuk, igen az orvosok úgyis túl sokat keresnek. Ez nem a mi bajunk. Elvették a támogatást az egyházi iskoláktól, és mi azt mondtuk: a mi gyermekünk világi iskolába jár. Megnyomorítják a fiatalokat, oda se neki, mi már középkorúak vagyunk, küzdjenek meg õk is. Elvesznek a nyugdíjasoktól, és mi azt mondjuk, minket nem érint, mi még fiatalok vagyunk, és különben is a nyugdíjasok nagy része hagyta megvenni magát 19-ezer forintért, sokan a szoc-lib kormányra szavaztak! És rántottunk egyet a vállunkon. – Nem, barátaim. Meg kell tanulnunk, hogy a másik magyar kínja, nyomorúsága a mi nyomorúságunk is. Ha valakit kifosztanak, nekünk is kell jajgatni! Soha senki baján nem ránthatjuk meg a vállunkat. Mert szépen lassan így játszanak ki minket egymás ellen. És látod, ahol egyet bántanak, utána sorra kerülsz te is. A nemzet teste, az ország fájdalma, minden egyes magyar fájdalma, az a te fájdalmad is. Szólítjuk bocsánatot kérve a határontúli magyarokat, akiket 2004-ben sokan cserbenhagytak közülünk, mert hallgattak az uszító szóra. Minden Magyarok szerte a világban! Hozzátok is szólok, messze vagytok, de talán meghalljátok. Amerikában élõ magyarjaink, most ne azt figyeljétek, ki melyik emigrációhoz tartozik, fogjatok össze ti is és segítsetek! Ausztráliai, svájci, tokiói magyar polgári körösök, hívjátok segítségül a többi magyart, és segítsetek! Itt az ideje a nemzeti összefogásnak minden magyarokkal. De a nemzetárulók nélkül – mondta Bíró Ildikó. Hangsúlyozta: – Nem engedjük, hogy azok döntsenek rólunk, akik elõre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel végrehajtott ország pusztítást követtek el.

Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hanem a hité

– mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, aki kijelentette: – Azt akarják, hogy távolról nézzük az életünket! – Nem hagyjuk – skandálta a tömeg. – A földet megtartottuk, nem tudták eladni. Magyarország szuverenitásának alapja a termõföld. Nem hagyjuk, hogy Magyarország miniszterelnöke az legyen, aki 500 ember sorsát tette tönkre, és kilenc ember életét vette el mondta a MAGOSZ elnöke. – Börtönbe! ­– skandálta a tömeg. – Nem kordonokat kell bontani, hanem kormányváltásra van szükség! Soha, semmilyen körülmény között sem adhatjuk fel, hogy Magyarország a magyaroké – jelentette ki Jakab István

– Hiszem és vallom, hogy magyarnak lenni csak az '56-osok szellemében lehet – mondta Szöõr Anna, az Október 23 Bizottság vezetõje, aki fogadalmat tett, hogy a neoliberális kommunista utódpárt elsorvasztásáért mindent meg fog tenni. Véleménye szerint a nemzeti összefogás gyõzött a hazaárulók felett. A mögötte álló Szegi Emma, Kaba polgármestere, Bajnai Gordon egyik kárvallottja elmondta: – 12 ezer libáját vitték el és nem fizettek ki senkit. Voltak, akik önkezükkel vettek véget életüknek, s nem csak kilenc fõre tehetõ az áldozatok száma, mert volt, aki szívinfarktusban halt meg. Kijelentette: – Kordonokkal el lehet választani õket, de a parasztember sikolya elhallatszik a Parlamentig.

A felszólalók között szerepelt Hegedûs Lóránt nyugalmazott református püspök, Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tb. elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Molnár Attila, a Magyarországért Egyesület alelnöke, Varga István, a Magyar Adófizetõk Országos Szövetségének alelnöke és Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke.

Nem leszünk a liberális világ gyarmata, szemét-telepe!

Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese megállapította: – Eladták függetlenségünket, kiárusították Hazánkat. Elég volt a zsebbe fizetésbõl! Új magyar normális fizetéseket kérünk! A vidék felvirágoztatását akarjuk, és nem leszünk a liberális világ gyarmata, szemét-telepe! – jelentette ki.

Az eszközökben törvényesek, a célokban radikálisok vagyunk!

Végül Fricz Tamás politológus, a tüntetés fõszervezõje zárta a felszólalók sorát: – Beszéljünk arról, miért gyûltünk ma össze, miért alakult meg a Civil Összefogás Fórum. Célunk egyértelmû: követeljük a parlament azonnali feloszlatását, és az elõrehozott választások megtartását! Ebben nem engedünk, s addig harcolunk, barátaim, amíg el nem érjük a célunkat! Ebben számíthattok rám, számíthattok kitûnõ barátaimra, számíthattok mindannyiunkra! Mi nem beszélünk mellé: ígérjük Nektek, hogy lesz erõnk és kitartásunk, hogy addig menjünk elõre, amíg nem gyõzünk, amíg nem érjük el céljainkat! Legyen ez a mottónk: az eszközökben törvényesek, a célokban radikálisok vagyunk!

– De miért is kellett a Civil Összefogás Fórumnak megalakulnia, miért követeljük az elõrehozott választásokat, lehetõleg az EP-választásokkal egy idõben? – tette fel a kérdést Fricz Tamás, a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke. Mert olyan erõteljes és mély a politikai, gazdasági és erkölcsi válság Magyarországon, hogy ebben a helyzetben a civilek, az állampolgárok nem hallgathatnak, nem várhatják meg, hogy rájuk dõljön a ház – ezért ki kell lépnünk a kádári megszokásból, mely szerint: „úgyis a fejünk felett döntenek el mindent, úgyse szólhatunk bele semmibe”. Felejtsük el végre ezt a megszokást! A jelenlegi, immáron hetedik éve regnáló baloldali-balliberális kormány totális csõdbe vitte az országot, s jól látható, hogy most is képtelen a helyzet orvoslására, tehetetlenül vergõdik. Ebben a tragikus helyzetben a civileknek meg kell szervezõdniük, s a nagy nyilvánosság elõtt meg kell fogalmazniuk, hogy mit akarnak.

A szocialisták és szabaddemokraták szánalmas,

mutyista kamarilla-politikát folytatnak,

tíz-húsz ember akarja azt eldönteni zárt szobákban, hogy ki legyen a kormányfõ és milyen kormány legyen ebben az országban. Nem beszélve arról, hogy már eleve a konstruktív bizalmatlansági indítvány, mint megoldási módozat alkotmányos aggályokat is felvet, s mint ahogyan a köztársasági elnök is világossá tette, a legkevésbé demokratikus megoldás, s csak idõhúzásnak jó. Természetesen az elnök is megkapta a magáét a baloldaltól, hiszen nem a szája ízük szerint beszélt.

Mi a következmény? – tette fel a kérdést Fricz Tamás? – Az, hogy a két baloldali párt néhány nap alatt képes volt nevetségessé tenni a miniszterelnöki pozíciót és támadni az államelnöki intézményt, s ezzel a demokrácia maradék tekintélyét is megpróbálják szétrombolni. Mondjuk ki: elég volt ebbõl az antidemokratikus vergõdésbõl! Elég volt! A parlament oszlassa fel magát és jöjjenek az elõrehozott választások.

Fricz Tamás a jövõt illetõen javasolta, találkozzanak 2009. április 14-én, kedden 12-kor az Országház elõtt, azon a napon, amikor a konstruktív bizalmatlansági indítványt próbálják megszavaztatni a szocialisták a Parlamentben. Javasolta, fogják majd körbe az Országgyûlést, alkossanak élõláncot körülötte, hiszen, mint minden demokráciában, ez a Parlament az övék, s az Országházban annak kell történnie, amit õk akarnak! Érezzék, hogy a közelükben vagyunk, s kényszerítsük ki belõlük az egyetlen helyes döntést, a parlament önfeloszlatását – hangsúlyozta a tüntetés fõszervezõje.

Fricz Tamás arra is felkészült, ha pedig meg merik tenni, és megválasztják Bajnai Gordont miniszterelnöknek, akkor nincs megállás: minden nap térjünk vissza a Kossuth térre, s addig ne menjünk onnan haza, amíg el nem érjük célunkat, a parlament önfeloszlatását! Kitartunk, és gyõzni fogunk! Most nagyhét lesz, jön a Húsvét, és utána jön a Feltámadás! Feltámad Magyarország! – jelentette ki a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány elnöke.

Frigyesy Ágnes

Képaláírások: A szerzõ felvételei