Európa legnagyobb Kaszinó-központja,

vigalmi negyede épül 1500 játékautomatával

a Velencei-tó partján?

Óriási beruházás készül a Velencei-tó közvetlen közelében. A Sukoró településhez tartozó, partközeli állami tulajdonú terület külföldi üzletember tulajdonába került, aki King’s City, magyarul Királyok városa néven Európa legnagyobb szabadidõ, szórakoztató és szerencsejáték központját készül felépíteni Magyarország szívében. Hírek szerint hatalmas, amerikai stílusú mega-kaszinót, konferencia-központot, a világ legnagyobb termálfürdõjét, golfpályát és egyéb sporttevékenységre alkalmas fedett csarnokot, valamint 3000 szobás szállodát terveznek létrehozni, a látogatók számát pedig az elsõ évben mintegy ötmillióra becsülik.

Ez ellen a gigantikus épület-komplexum felépítése ellen máris többen tiltakoznak, mint például az Agárdi Országzászló Egylet, Orbán Áron alelnök vezetésével, Bencze Izabella, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat Kodifikációs Tagozat vezetõje, Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke, Molnár Béla, az Országgyûlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottság alelnöke, a KDNP budapesti elnöke, Szigeth Gábor, a Sukorói Angelika Természetvédõ Egylet elnöke, valamint Kelemen Tas, az Élõlánc Magyarországért Egyesület elnökségi tagja.

A tiltakozó civil szervezetek vezetõi közös sajtótájékoztatót tartottak „A Velencei-tó is a mi hazánk” címmel 2009. április 3-án Budapesten, a Polgárok Házában és szót emeltek e nemzeti vagyon és e természeti kincs megmentéséért, a Velencei tavi, sukorói természet- és morál rombolása ellen.

Bencze Izabella rámutatott: – Az állami tulajdonban álló nemzeti vagyon tárgyai közül az egyik legjelentõsebb vagyonkör: a termõföld. A King’s City megvalósítását szolgáló 70 hektáros terület a Velencei-tó északi partján biológiai magterület, ezért kiemelt állami figyelmet és védelmet érdemel. Furcsa, egymással érdekes módon összefüggõ folyamatok és történések eredményeképp a Velencei-tó északi partján 70 hektárnyi terület kétharmad részben versenyeztetés nélküli csere, egyharmad részben adásvétel formájában került egy olyan befektetõ kezébe, aki vagy távolbalátó képességekkel, vagy rendkívüli szerencsével rendelkezik. Másképp honnan tudhatta, hogy Albertirsa környéki, 2007-ben vásárolt gyümölcsösén keresztül vezet majd a megépülõ M4-es autópálya? Honnan tudhatta, hogy termõföldet cserélni 2008. augusztus 1-tõl kizárólag olyan tulajdonosnak lehet, aki életvitelszerûen tartózkodik a cserével megszerzendõ ingatlan fekvési helyén. Ezért a törvénymódosítás elõtt röviddel állandó bejelentett lakása lett Sukorón. Honnan tudhatta, hogy 2009-ben a Pénzügyminisztérium pályázatot ír ki – kiemelt projektként – pont a Közép-Dunántúli Régióba játékkaszinó létesítésére? S mivel a vállalkozónak pont ez volt a régi vágya, a 70 hektárnyi csereterületet alkalmasnak találta erre a célra. Igaz, közben a cserepartner Magyar Állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt elfelejtkezett arról, hogy a csereértéket meghaladó 300 milliónyi értékkülönbözeten felüli ingatlanrészt csak versenyeztetéssel lehetett volna értékesíteni. De ez a törvényi elõírás a feleket nem zavarta. Bencze Izabella tudomása szerint Bajnai Gordon idõközben arra kérte a megyei közgyûlést, hogy rendezési tervében nyilvánítsa beépíthetõ területté a Velencei-tó északi partját! Létezhet ennyi együttjáró véletlen? – tette fel a kérdést a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat Kodifikációs Tagozatának vezetõje. S mindez történik mindnyájunk nemzeti vagyonával, úgy, hogy megnyugtatásképp, 10, azaz tíz méternyi állami tulajdonú parti sáv megmarad a kettõs állampolgárságú izraelita származású befektetõn túli 10 milliónyi magyar állampolgár számára. De ez is csak azért, mert az már végképp nem adható el – hangsúlyozta Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese.

– Tiltakozásunkat fejezzük ki a Velencei-tó északi partjára tervezett kaszinóváros és szállodakomplexum, így környezetünk, kultúránk felszámolása ellen! – olvasható abban az állásfoglalásban, melyet a Sukorói Angelika Természetvédõ Egylet elnöke, Szigeth Gábor ismertetett a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: – Attól tartanak, hogy visszafordíthatatlan folyamatok indulnak, ugyanis olyan gigantikus, globalista „létesítményt” akarnak a nyakukba akasztani, amely veszélyezteti a Velencei-tó és környezetének élõvilágát, és az emberek biztonságát. Tartanak a környezetszennyezéstõl is, amely nem csupán a szó hagyományos értelmében, hanem kulturális értelemben is fenyegeti a térség lakóit! Szigeth Gábor szerint:

A gazdagok számára néhány millió elvesztése a kaszinójátékok alkalmával csak szórakozás, a bérbõl és fizetésbõl élõk és családjaik számára viszont tragédiát jelent.

Ez a jövõkép számukra elfogadhatatlan. Szigeth Gábor ismeretei szerint a Sukoróra tervezett gigakaszinó 1500 játékautomatával, legkevesebb 100 játékasztallal üzemelne. Ennél kisebb létesítmények is köztudottan bevonzzák a bûnözést. A Sukorói Angelika Természetvédõ Egylet elnöke hangsúlyozta: – A Velencei-tavat körülölelõ települések, így Sukoró számára is komoly kockázatot jelent az alvilág megjelenése, a bûnözés legváltozatosabb formái, melynek kiszolgáltatottjai a helyi lakosok lesznek. A beruházás haszonélvezõit valószínûleg majd biztonsági szervek védik, a helyi lakosok, fõképp gyermekek, idõsek pedig csak a Jóistenben bízhatnak. A beruházók hatalmas adóbevételekkel kecsegtetnek, miközben egy szó nem esik arról, hogy a romló közbiztonság árát a lakossággal fogják megfizettetni. Szigeth Gábor döbbenetesnek tartja azt a hírt, hogy az ország egyik legszebb helye: a Pákozd-Sukorói Arborétum közvetlen közelében, a falu határába autópálya csomópontot akarnak létesíteni, hogy a gazdagok lehajthassanak kaszinózni.

Szigeth Gábor kijelentette: – Dönteniük kell. Milyen jövõt álmodnak gyermekeik, unokáik számára? A XXI. század nagy kihívása: hogyan õrizhetjük meg – a még megmaradt ­– értékeinket. Kellenek a munkahelyek, szükség van fejlesztésre, de ezt kizárólag a természettel összhangban képzelik el. Számukra a Velencei-tó, a Velencei-hegység, festõ szépségû településeik, családjaik jelentik az értéket.

Kelemen Tas, az Élõlánc Magyarországért Egyesület elnökségi tagja ismertette az általuk elfogadott nyilatkozatot, melynek értelmében az említett megaberuházást tájidegennek, és elfogadhatatlannak tartják. Komoly kockázatot jelent a tó vízminõségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit, megváltoztatja e szelíd közép-dunántúli táj karakterét, hangulatát… E gigaprojekt sérti nem csupán a helyi lakosok és a Sukorón pihenni vágyók érdekeit, de a tó körül élõk nyugalmát, megszokott és szeretett látványát, sõt Magyarország egyik utolsó még érintetlen vidékét.

Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke bejelentette: – A Fejér Megyei Önkormányzat Rendelete, mint térségi önkormányzat, nem teszi lehetõvé a tervezett helyen egy ilyen „gólem” megépítését. Mint mondta, a beruházás leállítása nem csak Sukoró, nem csak a Velencei-tó, hanem Magyarország érdeke is. Ezért a Fejér Megyei Önkormányzat országos konferencia összehívását kezdeményezi.

Molnár Béla, az Országgyûlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottság alelnöke, a KDNP budapesti elnöke rámutatott: – Nem mindegy, hogy gyermekeink és unokáink részeg embereket kísérgetnek majd a taxihoz, vagy egy sportcentrum megbecsült oktatói stb. lesznek. Vagyis a kereszténydemokraták a kaszinó-turizmus helyett az öko-turizmusra szavaznak.

A sajtótájékoztató résztvevõi egységesen kiálltak amelett, hogy a Velencei-tó Magyarország egyik legszebb természeti kincse, mely nem áldozható fel semmiféle vigalmi negyed felépítése céljából. A résztvevõk állítják: Sukorón aligha akadna olyan szülõ, aki fiait kruplénak, lányait táncosnõnek taníttatná, bár e „kaszinóváros” felépítése után biztosan szükség lenne szállodaigazgatóra, menedzserekre is. Kevéssé életszerû azonban, hogy Sukoró szegény fiai töltenék be ezeket a ’nemes’ pozíciókat. A sajtótájékoztató résztvevõi határozottan elutasították a Kaszinóközpont felépítésének tervét.

Frigyesy Ágnes