Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. április 2-án Brüsszelben: – Az Európai Parlament mai plenáris ülésén került sor az európai lelkiismeretrõl és totalitarizmusról szóló indítvány szavazására, melynek társszerzõi Szájer József, Tõkés László és Schöpflin György voltak. Az indítványt az EP négy képviselõcsoportja – az Európai Néppárt, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, a Nemzetek Európájáért Unió csoportja és a Liberálisok – terjesztette elõ közös állásfoglalásra irányuló indítványként, míg a Szocialisták ettõl lényegesen eltérõ saját verziót nyújtottak be. Az EP nagy többséggel hagyta jóvá a közösen elõterjesztett indítványt: a képviselõk 553 szavazattal, 44 ellenszavazattal és 33 tartózkodással elfogadták.

A szavazást követõen a társzerzõk örömüket fejezték ki, hogy az Európai Parlamentben, az úgynevezett Prágai Nyilatkozat alapján sikerült a kommunizmus bûntetteinek elítélésérõl határozatot elfogadni. Mind a három képviselõ hosszan tartó út kiindulópontjaként értékelte a döntést. Európának alapvetõ érdeke és kötelessége, hogy szembenézzen a kommunista diktatúra bûneivel és aktívan segítse a múlt – ma még ismeretlen – tényeinek feltárását. Egy demokratának és európainak nem fogadható el az a tény, hogy még ma is, ebben a Parlamentben is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra bûnei mentegethetõk és bocsánatosak. Szájer József, Tõkés László és Schöpflin György szerint a parlamenti határozat olyan folyamatot kell, hogy elindítson, amely különbözõ formában elismeri a kommunizmus áldozatainak szenvedését, és méltó módon képes arra emlékeztetni.

Mint már beszámoltunk róla, a mai szavazást megelõzte a március 25-én tartott parlamenti vita az Európa lelkiismerete és a totalitárius rendszerek tárgyában, melyet Jana Hybaskova cseh EP-képviselõ kezdeményezett. E vita alkalmat adott arra, hogy számos képviselõ egyértelmûen elítélje a kommunizmus bûneit, emlékeztetve arra, hogy méltón kell megemlékeznünk mind a nácizmus, mind a kommunizmus totalitárius rendszerek áldozatairól. Éppen ezért külön kiemelték, hogy Európának szakítania kell ama kettõs mérce alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérõ voltában nyilvánul meg. Ezzel szemben viszont Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje szerint nem szabad relativizálni a kommunizmus és sztálinizmus bûneit: „A kommunizmus bûneit senki sem mentheti, de aki egyenlõségjelet tesz a nácizmussal, az burkolt antiszemita” – tette hozzá a képviselõ.
Ez a mély ellentét élezõdött ki a vitát követõ és a mai plenárist megelõzõ EP-frakciók vezetõi közötti tárgyalásokon, amely a mai napon a plenárison elõterjesztett két eltérõ indítványhoz vezetett: a szocialistákéhoz, valamint a több frakció által közösen kidolgozott indítványhoz. Az elsõt leszavazták, míg az utóbbit 553 szavazattal fogadták el.

A mai indítvány célja egyben a 2008. június 3-án cseh kezdeményezésre elfogadott Prágai Nyilatkozat európai elfogadtatása is volt. Jana Hybaskova cseh EP-képviselõasszonyhoz számos EP-képviselõ – közöttük Szájer József, Schöpflin György, Tõkés László, Tunne Kelam, Vytautas Landsbergis – csatlakozott, hogy közösen harcoljanak a totalitárius kommunista rendszerek által az emberiség ellen elkövetett bûncselekmények határozott és egyértelmû elitéléséért. A Nyilatkozat ugyanakkor javasolja egy olyan „európai emlékezet és lelkiismeret intézet” létrehozását, amely a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként mûködne.

Tõkés László különösen szívügyének érezte a Prágai Nyilatkozat cselekvõ támogatását. Miután az eredeti Nyilatkozathoz fûzött módosító indítványaikat elfogadták, így a Prágai Nyilatkozatba tételesen is belekerültek a magyar és román vonatkozások, munkatársai Szájer József kabinetével közösen magyar és román nyelven is hozzáférhetõvé tették a Prágai Nyilatkozat hivatalos fordításait (www.pragainyilatkozat.hu, www.declaratiadelapraga.ro). Továbbá, amint arról tudósítottunk, folyó év február 27-én Tõkés László Bukarestben megszerezte a romániai antikommunisták támogatását is, a Romániai Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézetben (Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului în România – IICCR) került sor arra a „koalíciós megegyezésre”, melynek részesei: a házigazda Marius Oprea, az IICCR igazgatója, Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (Consiliul Naþional Pentru Studierea Arhivelor Securitãþii – CNSAS) vezetõségi testületének elnöke, Dinu Zamfirescu, a román emigráció kérdéseivel foglalkozó Román Számûzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (Institutul Național pentru Memoria Exilului Românesc – INMER) elnöke, továbbá a román civil társadalom olyan jeles képviselõi, mint Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke, vagy Radu Filipescu és Andrei Oișteanu, a Társadalmi Dialógus Csoport vezetõi.

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretrõl és a totalitarizmusról a www.tokeslaszlo.eu honlapon olvasható.

Továbbította: Frigyesy Ágnes