A parlamenti pártok frakcióvezetõihez fordulnak a magyar nyelvhasználatért az Erdélyi Magyar Ifjak

Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége a tavalyi év májusában fordult levélben az erdélyi magyar nemzetrész iránt érdeklõdést mutató Traian Basescu államfõhöz – aki egyben az egyik legnagyobb román párt egyik befolyásos „tanácsadója” is –, azt kérve, járjon közbe annak érdekében, hogy csökkentse a parlament 20%-ról 10-re a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt, melyet ugyanakkor ne csak az egyes településen élõk arányához, hanem (finn és kanadai mintára) nominatív létszámhoz is kössenek.

Egyben azt is kértük, hogy a régió multikulturalizmusát is jelképzõ Kolozsvár, Erdély fõvárosa külön státussal rendelkezzen e téren, számadatokkal igazolva, hogy a város magyar lakossága a múlt század második felének során nem a magyar népesség fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetõen.

2008. május 23-án kelt levelében az államelnök értésünkre adta, hogy nem tud a segítségünkre lenni (melyet azzal magyarázott, hogy nincs törvénykezdeményezési joga), ezért most a parlamenti pártok frakcióvezetõihez juttatjuk el kérésünket.

(A levél az alábbiakban olvasható)

A Demokrata-Liberális párt frakciója részére

Toader Mircea-Nicu frakcióvezetõ úr figyelmébe

A Szociáldemokrata Párt – Konzervatív Párt frakciója részére

Hrebenciuc Viorel frakcióvezetõ úr figyelmébe

A Nemzeti Liberális Párt frakciója részére

Popescu-Tãriceanu Cãlin és Constantin Anton frakcióvezetõ urak figyelmébe

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója részére

Márton Árpád-Francisc frakcióvezetõ úr részére

Tisztelt Frakcióvezetõ Urak!

Amint azt bizonyára Önök is tudják, Kolozsvár és a város környékének magyar lakossága rendkívül jogtalannak és sértõnek tartja, hogy a városban a magyar nyelv semmilyen joggal nem rendelkezik. A város hivatalaiban nem nyílik mód a magyar nyelvû ügyintézésre, az igazságügyi, egészségügyi és más intézmények kizárólag románul mûködnek, s a román egynyelvûség még olyan – szimbolikus értékkel is rendelkezõ – területen is kizárólagos, mint például az utcanevek. Mindennek hátterében jórészt az áll, hogy a 2001/215 számú közigazgatási törvény csak azokon a településeken teszi lehetõvé a magyar nyelv használatát, melyeken a magyar lakosság aránya eléri a 20%-ot.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár népességének 19%-a magyar, ami 60 ezer fõt jelent. 1948-ban a városban 68 ezer magyar élt, ami az akkori lakosságának még 58%-át tette ki. Azaz Kolozsváron a magyar lakosság aránya elsõsorban nem a magyar népesség létszámának fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetõen.

Szervezetünk méltánytalannak és igazságtalannak tartja, hogy a kolozsvári magyarokat még 2008-ban is a kommunista diktatúra soviniszta politikája miatt diszkriminálják és korlátozzák anyanyelvhasználatukban. Ráadásul e diszkrimináció ugyancsak sújtja a városban tanuló több ezer, Erdély más részeirõl érkezõ magyar középiskolást, fõiskolást és egyetemistát is (akiket beszámítva egyébként a magyar lakosság már a 20%-os kvótát is elérné).

Mindezek miatt arra kérjük Önöket, alkossanak és fogadjanak el olyan, a problémát rendezõ törvényt, melynek értelmében:

- a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20%-ról 10%-ra csökkenti;
- a nyelvhasználati küszöböt nem csak az egyes településen élõk arányához, hanem nominatív létszámához is kötik, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik (e tekintetben javasoljuk a 10 ezer fõs korlát bevezetését)
- Erdély fõvárosa, mely a régió multikulturalizmusát és többnyelvûségét is szimbolikusan is képviseli, a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezik.

Levelünk végén szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezen intézkedések foganatosítása nemcsak a kolozsvári magyarok és a városban tanulók nyelvi elnyomását mérsékelné, hanem nagyban hozzájárulna ahhoz is, hogy e történelmi régió – ami valóságos tükre a sokszínû és sokkultúrájú Európának – megõrizhesse nyelvi-kulturális sajátosságait.

Fáradozásukat elõre is köszönjük.

Üdvözlettel,

Soós Sándor, elnök

Erdélyi Magyar Ifjak

2009. március 26., Kolozsvár

Továbbította: Frigyesy Ágnes