Kárpát-Haza templom épül

közadakozásból Hazánk fennmaradásáért

„Verõce, a Duna-kanyar egyik szép települése, ahol élek és dolgozom. Állok a Katalin pusztára vezetõ út mentén és tekintetem megakad egy erdõvel borított kis hegyecskén. Hosszan nézem a helyszínt és valami megindul a lelkemben. Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt – a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, és azt gondolja: a magyar megújulást csak valami csoda hozhatja meg. Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért” – e lírai vallomással hivogatta Bethlen Farkas, Verõce polgármestere mindazokat, akik részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkõletételén 2009. március 21-én a Verõce melletti Katalinpusztai-völgyben.

Bethlen Farkas, a templom megálmodója elmondta: – Ezen a szakrális helyen megszólalnak majd a különbözõ történelmi egyházak képviselõi, papjai, valamint a magyarság megmaradásáért szolgáló világ emberek. A Kárpát-Haza templomban minden jószándékú ember fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért, feltámadásáért.

– E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsõségét a magyar nemzet – hangsúlyozta az ünnepi esemény elõtt megtartott sajtótájékoztatón Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében.

Szûcs Endre és Tóth Péter építészek, a templom-építés kivitelezõi hangsúlyozták: – Nem is oly régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. A búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, „életnek” hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekbõl kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

Az egyszerû hófehér falak és boltozat között színes üvegablaksor feszül majd, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítõmûvészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese alakja látható, akitõl a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak – mutatott rá Tóth Péter.

Az elsõ tavaszi nap reggelén érkeztek önkéntes segítõk hazánk több településérõl és az elszakított területekrõl is, például Kárpátaljáról, Erdélybõl, illetve említésre méltóak a húsz fõs kiskunhalasi tûzoltók, akik megtisztították a bozóttól a területet, de várhatók majd kõmûvesek Felvidékrõl, asztalosok Erdélybõl, vagy gimnazista diákok Gödöllõrõl. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában, profi cégek felajánlásával és profi szakemberek kivitelezésében valósul meg. Az alapozási munkálatok néhány nap múlva megkezdõdnek – mondta érdeklõdésünkre Lõrincz Kálmán szervezõ, aki feleségével, bikafalvi Máthé Gizellával és bikafalvi Máthé László író, segítõ hathatós szervezõi munkájával szolgálták a sikeres ünnepi esemény megvalósulását.

„Az Úr mindig mindent megtesz értünk, de semmit nem tesz meg helyettünk!” – vallja Bethlen Farkas, s hogy mennyire igaza van, a nagy gazdasági válság kellõs közepén, e kicsi templom építésének indulásaként az ünnepélyes alapkõletételen megjelent és köszöntõ beszédet mondott Mádl Dalma asszony, az építés fõvédnöke, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Wittner Mária és Dózsa László ’56-os szabadságharcosok, Bánffy György, valamint Sinkovits-Vitay András színmûvészek, illetve Lovász Irén énekes és a Tûzmadár Táltos Dobkör mûvészi produkcióikkal gazdagították az ünnepi esemény lelki hangulatát. A történelmi egyházak képviselõi: Beer Miklós váci római katolikus-, valamint Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspökök lelki gondolataikat mondták el, majd a közös imádkozást követõen Mátrai Benedek római katolikus plébánossal és Márkus Gábor református lelkésszel felszentelték e szent helyet, mely Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyóvá válhat idõvel.

A Kárpát-Haza templom fõ célja a magyarságtudat erõsítése. Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke elmondta: a templom hozzávetõen 7 millió forint költséggel közadakozásból, önkéntes munkafelajánlásokból valósul meg.

Maga az épület 100 négyzetméteres lesz, erdélyi stílusú, téglából készül, fatorony fedi majd, falai egyszerû fehér színt kapnak, s mivel itt valamennyi felekezet képviselõi megszólalnak, nem lesz oltár, vagy egyetlen vallásra jellemzõ díszítõ elem sem. A templom körüli kertet padokkal szerelik fel, hogy szabadtéri rendezvényeket is tarthassanak. Tervek szerint jövõ év közepére elkészülhet a templom, s jövõ év március 15-én tartják majd az avatóünnepséget.

Eddig több mint egymillió forint gyûlt össze közadakozásból, egy németországi adományozó 500 ezer forintot ajánlott fel a közös célra. Mostantól 1000 forintos téglajegyek vásárolhatók a templom megépítéséhez, s várják a kicsik és nagyok, fiatalok és idõsek – szellemi, fizikai, vagy pénzbeli – támogatásait.

A Kárpát-Haza templom felépítése támogatható a Julianus Barát Alapítvány számlaszámán: Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet. Számlaszám: 66000145-11073945, Euro számlaszám: HU6266000145-11073945, BIC-kód: TAKBHUHB

Frigyesy Ágnes

(A szerzõ felvételeivel)