Közös sajtótájékoztatót tartott Morvai Krisztina, Vona Gábor és Gaudi-Nagy Tamás

Rendkívüli érdeklõdés mellett tartott sajtótájékoztatót Morvai Krisztina jogvédõ, a Jobbik EP-képviselõjelöltje, Vona Gábor pártelnök és Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat ügyvezetõ elnökével együtt 2009. március 17-én Budapesten, a Nemzeti Kávézóban. Mint ismeretes, a népszerû jogvédõnõt megtámadták a rendõrök 2009. március 15-én egy bejelentett demonstráción.

Morvai Krisztina a sajtótájékoztatón elmondta: – Március 15-én volt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Európai Parlamenti választási kampánynyitója a budapesti Deák téren. Az eseményen listavezetõként õ is beszédet mondott, jelentõs számú érdeklõdõ elõtt. Ezt követõen egy civil szervezet rendezvényén beszélt, majd szokás szerint – a polgári és politikai szabadságjogok iránt elkötelezett jogászként – csatlakozott a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat emberi jogi megfigyelõ csoportjához, fellépve a városszerte tapasztalható rendõrségi jogsértésekkel szemben.

Néhány órával a választási kampánynyitó rendezvény után brutális rendõrtámadást intéztek ellene, melynek során közvetlen közelrõl erõs könnygázzal fújták le, tonfával jöttek neki és megkísérelték földre vinni. Kizárólag azért nem szenvedett komolyabb sérülést, mert a Jobbik vele lévõ munkatársai, illetve Gaudi-Nagy Tamás jogvédõ kollégája megvédték. Az események az ott készült amatõr videófelvételeken jól láthatóak. Morvai Krisztina elmondta: a Szent István Bazilika elõtti téren a békésen távozni szándékozó tüntetõket túszul ejtette a rendõrség. Csak azzal a feltétellel akartak elengedni mindenkit, hogy megmotozzák a távozókat. Mivel Morvai Krisztina ezellen határozottan tiltakozott, a rendõrség az igazoltatás szükségességével állt elõ. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás ezellen is határozottan tiltakozott. Ezt követõen megállapodás született a rendõrök és a jogvédõk között, hogy békésen eltávozhat mindenki, s csak szúrópróbaszerûen kerül sor egy-egy igazoltatásra. Ezután a két jogvédõ arra vállalkozott, hogy a tüntetõket elkísérik a legközelebbi Metró megállóig, biztosítva ezáltal nekik a jogvédelmet, ám útközben szembetalálták magukat gyakorló ruhás rendõrök tömegével, akik mégis megakadályozták õket a szabad elvonulásban. Tonfával nekimentek a tömegnek, köztük Morvai Krisztinát is bántalmazták, majd könnygázt fújtak az arcába.

A rendõrök felsõbb utasításra cselekedtek

Morvai Krisztina szerint a történtek elõzményeibõl és összefüggéseibõl egyértelmû, hogy a rendõrök felsõbb utasításra, politikai megrendelésre cselekedtek, pontosan tudva, hogy egy európai parlamenti képviselõjelöltet bántalmaznak. Az a vakmerõség, hogy mindezt a belvárosi utcán, kamerák jelenlétében merik megtenni, azt jelzi, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormány Magyarországon nyílt, gátlástalan, totális diktatúrát folytat, nyilvánvalóan számos külföldi szövetségessel.

Mindig ki fogok állni az igazságért és a magyar emberek méltóságáért, emberi jogaiért

Morvai Krisztina hangsúlyozta: – Megtámadására, egy európai parlamenti képviselõjelölt nyilvános rendõri bántalmazására azért volt szükség, hogy példát statuáljanak: így jár, aki kiáll az emberi jogok, a gyülekezési szabadság, a vélemény-nyilvánítási szabadság védelméért. Bizonyítani akarták, hogy semmitõl nem riadnak vissza. „Üzenem nekik, hogy nem sikerült megfélemlíteniük! Már néhány órával késõbb ott voltam a Gyorskocsi utcában az általuk bebörtönzött politikai foglyoknál a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat munkatársaival. Akár európai parlamenti képviselõként, akár egyetemi oktatóként és civil jogvédõként mindig ki fogok állni az igazságért és a magyar emberek méltóságáért, emberi jogaiért. Gyalázatos és gyáva támadásuk nem megrémített vagy meggyengített, hanem megerõsített.”

A magyar emberek méltóságának és jogainak védelme nem lehet kizárólag jószándékú civil szervezetek feladata

A Jobbik EP-listavezetõ képviselõjelöltje bejelentette: – büntetõfeljelentést tesz gyülekezési jog megsértése, valamint bántalmazás hivatalos eljárásban bûncselekmények miatt. Felbujtóként Draskovics Tibor rendészeti minisztert fogja megjelölni, hiszen miniszteri felhatalmazás nélkül e bûncselekményekre nem kerülhetett volna sor. Szintén felbujtói minõségben jelenti fel Gyurcsány Ferencet, mivel a diktatórikus rendõrséget végsõ soron mindenki számára nyilvánvalóan ez a fõdiktátor irányítja. Levélben tájékoztatja az Európai Parlament elnökét arról, hogy képviselõjelölti minõségében, az EP választási kampány nyitónapján a kézivezérelt rendõrség a nyílt utcán megtámadta. Továbbá csatolja a videofelvételt, amely önmagáért beszél, illetve felkéri Balog Zoltánt a Magyar Országgyûlés Emberi Jogi Bizottságának elnökét, tegyen meg az üggyel kapcsolatban minden lehetséges és szükséges intézkedést, továbbá kéri tõle, hogy az Emberi Jogi Bizottság mostantól kezdve minden nemzeti ünnepen és jelentõs utcai rendezvényen biztosítson (emberi jogi) megfigyelõ szolgálatot! „A magyar emberek méltóságának és jogainak védelme nem lehet kizárólag jószándékú civil szervezetek feladata. Az Országgyûlésnek, különösen az ellenzéki pártoknak a jelenleginél sokkal határozottabban, keményebben kell kiállniuk az emberi jogok védelméért, s világossá kell tenniük, hogy a gyülekezési jog, a vélemény-nyilvánítási szabadság gyakorlását a diktátorokkal ellentétben nem tartják „randalírozásnak” – hangsúlyozta Morvai Krisztina.

Majd felszólította jogász kollégáit, a sajtót, a politikai erõket és civil mozgalmakat, a nemzeti érzelmû mûvészeket a rock zenészektõl a színészekig, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak az emberi jogok sárba tiprása ellen, s ragaszkodjanak a gyülekezési jog és a vélemény-nyilvánítási szabadság visszaállításához Magyarországon. Szervezzenek nyilvános rendezvényeket, az emberi jogok jelentõségérõl szóló tájékoztató programokat, aláírásgyûjtéseket, keressenek belföldi és külföldi szövetségeseket. Általános mozgósításra van szükség az emberi méltóság és az emberi jogok visszaállítására, ideértve a polgári és politikai szabadságjogokat és a gazdasági, szociális, kulturális jogokat is. Világosan kell látni, hogy ez a kormány és az õt támogató bel- és külföldi sajtó és „értelmiség” azt várja el a magyar emberektõl, hogy „lehajtott fejjel menjünk a vágóhídra”, ne lázadjunk fel az ország gyarmati sorba taszítása, a magyar emberek kilátástalanságba, elszegényedésbe süllyesztése ellen. Azért kívánják írmagostul kiirtani a tiltakozáshoz, a fellázadáshoz való jogot, azaz a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot, hogy minden ellenállás és nehézség nélkül folytathassák a nemzeti vagyon megszerzését, piszkos korrupciós ügyeiket, s termõföldünk, vizünk, energiaforrásaink külföldi kézre adását. Ezért kell randalírozó csõcseléknek beállítaniuk az utcára vonulókat, a tiltakozókat, az emberi jogaikkal élni kívánókat – hangsúlyozta a Jobbik EP-képviselõjelöltje.

Gaudi-Nagy Tamás jogvédõ kijelentette: – A rendõri erõszak kétes legitimációjú kormány fennállása alatt zajlik. Március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmával idén 35 embert állítottak elõ, közülük kettõt meztelenre vetkõztettek a Gyorskocsi utcában. A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat máris megtámadta a lex-tojás törvényt, melynek értelmében március 15-én elítéltek 11 embert. Gaudi rámutatott: – Az a Majoros Zoltán adta ki idén is az utasítást a magyar rendõröknek a támadásra, aki 2006. október 23-án utasította a rendõröket, több rendõri utasítással szemben, hogy folytassák az oszlatást a tömeggel szemben. Azóta Majoros elvtárs alezredesbõl ezredessé lépett elõ.

Magyarország a magyaroké!

– A rendõrség mintha parancsot kapott volna, hogy provokálja a rendbontást a rendvédelem helyett – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a sajtótájékoztatón. Kijelentette: – Soha semmiféle rendbontás nem történt a Jobbik, de a Magyar Gárda rendezvényein sem. Véleménye szerint politikai merénylet történt felsõ hatalmi rendelésre 2009. március 15-én. Az eseménnyel azt szerette volna elérni a hatalom, hogy ijedjenek meg, és húzódjanak vissza a csigaházaikba, de mint mondta, ehelyett megtriplázott erõvel küzdenek tovább, mert Magyarország a magyaroké!

Újságírói kérdésre válaszolva Morvai Krisztina elmondta: – EP-kampánya március 15-én megkezdõdött, s ezt követõen „tavaszi-hadjáratba” kezd Vona Gábor, Szegedi Csanád és Balczó Zoltán kíséretében. Országjárása eredményeképp mintegy 350 helyszínre szeretne eljutni.

Frigyesy Ágnes