Fejezzük be az elmaradt rendszerváltást!

A Polgári Körök II. Országos Konferenciája és a

Gazdakörökkel közös találkozója Püspökladányban

A jelenlegi kormány távozását és új nemzeti kormány felállítását követelték a Polgári Körök II. Országos Konferenciáján és a Gazdakörökkel közösen szervezett találkozón Püspökladányban, 2009. március 7-én. Fricz Tamás politológus az 1848-49-es szabadságharcosok 12 pontjára utalva felolvasta a magyar nemzet jelenlegi 12 pontos követelését, melyet a konferencia résztvevõi nagy tetszésnyilvánítás közepette elfogadtak. A Konferencia résztvevõit Orbán Viktor, a Fidesz Polgári Párt elnöke levélben köszöntötte.

– Nagy baj van ebben az országban, s a nagyon rövid egyhetes szervezõi munka ellenére sokan eljöttek a püspökladányi Gellér Sándor Városi Sportcentrumba, hogy megvitassák, hogyan kell megvédenünk legfontosabb nemzeti kincseinket: a földet, a vizet és a gyermeket – mondta köszöntõ beszédében Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere, a Konferencia vendéglátója. Kijelentette: – Ne mondja neki senki, hogy menjen el ebbõl az országból. Ha túléltük a háborúkat, befogadtuk az erre járókat, miért kellene nekünk elmenni? – utalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyik korábbi kijelentésére a város polgármestere.

Meg kell védenünk a nemzet legfontosabb kincseit,

a magyar földet, a tiszta vizet, és a családot

Bíró Ildikó, országgyûlési képviselõ, a Polgári Körök Erkölcsi Testületének tagja, a rendezvény háziasszonya beszédét Szilágyi Domokos költõ gondolataival kezdte: – Boldog vagyok, hogy törõdhetek Veletek. Hangsúlyozta: – Itt épített templomot a dédapja, itt éltek a nagyszülei, itt született az édesapja, s személy szerint ezért esett a választása Püspökladányra. Beszédében rámutatott: – Jelenleg meg kell védenünk az életünket, vagyis a hazánkat, a környezetünket és benne a jövõnket. A nemzet legfontosabb kincseit, a magyar földet, a tiszta vizet, és a családot. Kétgyermekes családanyaként kijelentette: Azt szeretné és azon munkálkodik, hogy a remény és bizakodás világa vegye körül gyermekeit. Azt akarja, ne féljenek a jövõtõl és a családalapítástól. Nem akarja, hogy õket, és más fiatalokat nagyhatalmú bankok uzsorái tegyék tönkre. El kell takarítani a kártékony kormányt! „Áldd meg Uram mindazokat akik a nép sorsával törõdnek!” Így hangzik Szent Gellért fohásza. A jövõ politikájának olyan emberekre van szüksége, akik ezt a fohászt nap mint nap imádkozzák. És akkor van kiút! – mondta Bíró ldikó.

– Amikor Isten eltûnik az emberek elõl, lassú elszegényedés veszi kezdetét – mondta Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke, aki rámutatott: – A gazdasági válság mögött , erkölcsi válság húzódik, amögött pedig a hit hiánya áll. Egyetlen megoldásnak nevezte: meg kell szilárdítani a hitünket, s akkor helyreáll az erkölcs, a nemzettudat, és javul a gazdaság is. Osztie Zoltán szerint a címkézések ideológiája – rasszizmus, antiszemitizmus, fasizmus – mögött a víz, a föld és a levegõ elvétele zajlik. Vissza kell találnunk a templomainkba, s meg kell tanulnunk újra imádkozni – hangsúlyozta az idén 20 éves fennállását ünneplõ KÉSZ elnöke.

Adjuk vissza az Úrnak a teremtés jogát!

Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnöke megállapította: – Öltözködésünkkel üzenünk egymásnak, õ például a székely harisnyájával azt üzeni, hogy élnek még székelyek e hazában. Wass Albert „szószólója” és a Wass hagyaték ápolója 15 esztendeje hívja fel a figyelmet az erdélyi írófejedelem mûveire. Mint mondta, õ „csak” öt gyermek édesapja, de gratulált Balczó András öttusázó világbajnokunknak, aki 60 esztendõsen bátran vállalta 12. gyermekét! Egyetlen fontos célnak nevezte, hogy mindenki vállalja a gyermekét, s adjuk vissza az Úrnak a teremtés jogát. Hátha Õ is tud valamit!

– A világ nem a pénzrõl szól, hanem sokkal többrõl: a szeretetrõl, mely még nem valósult meg – mondta beszédében Jókai Anna Kossuth-díjas író, aki hangsúlyozta, nemcsak kenyéren él az ember, hanem Istennel. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a „mindennapi kenyér ügye”. Vagyis a munkás méltó az õ bérére – mondta a bibliai igét idézve a neves írónõ.

Jókai Anna észrevételére, mely szerint az ’56-os zászlón még mindig átfúj a november 4-i szél, Németh Miklós Attila, a Konferencia moderátora válaszolt: A Polgári Körök zászlaja középütt már nem lyukas, mert a kelta kereszt került díszítésként középre, melyet Tella Pál református lelkész áldott meg a rendezvény záró momentumaként. A Jászberényi Polgári körök után pedig a zászlót az Õrdaru Polgári Kör Egyesület képviselõi vették át.

Az állam tulajdona a nemzet tulajdona és nem a miniszterelnöké vagy a kormányé, hanem a 16 milliós magyarságé!

Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese kijelentette: – Gyermek nélkül van föld és víz, de föld és víz nélkül nincs gyermek. A föld és a víz a XXI. század olaja és aranya. Bencze Izabella fontosnak tartja, hogy törvényileg védett legyen a föld és a víz. Rámutatott: minisztériumi épületek, kórházak, valamint a föld és a víz kikerült a védett vagyon körébõl, ezáltal üzleti vagyonná vált, vagyis privatizálhatók.

Hangsúlyozta: – 1988-1990 között a spontán privatizáció következtében a 2900 vállalatból ezer tûnt el a spontán privatizáció végére. 1993-2003 közötti idõszakban az 5,2 ezer milliárdos vagyonból 1, 2 ezer milliárd sorsa megmagyarázható, 4000 milliárd viszont magánzsebekbe került. Bencze Izabella megállapította: – Az állam tulajdona a nemzet tulajdona és nem a miniszterelnöké vagy a kormányé, hanem a 16 milliós magyarságé! Ez a kormány szembefordult a nemzetével, s ezért nekünk kell megvédenünk a hazánkat. Ez a kormány rálõtt a népére, fél a gondolatainktól, és az erõnktõl. Szerinte nincs idõnk megvárni a jövõ évi választásokat, ha azt akarjuk, hogy az 50 ezer milliárdnyi nemzeti vagyon megmaradjon. Bencze Izabella szólt a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat munkájáról, akik Gaudi-Nagy Tamás vezetésével megpróbálják visszaperelni azokat a vagyontárgyakat, melyeket jogtalanul privatizáltak, vettek el tõlünk az elmúlt húsz esztendõben.

Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Kamaraszínház vezetõje és rendezõje bizonyságot tett arról, hogyan lehet a hit és áldozat által legyõzni a lehetetlent. 2004. december 5-e óta tudják, hogy két Magyarország létezik, az egyik az õszödi köztársaság, mely megtagadta õket. A másik Magyarország azonban küzd, és megpróbál ismét talpra állni. Az a legnagyobb hazugság hogy nem tehetünk semmit. Nem tudnak úgy padlóra küldeni bennünket, hogy ne álljunk fel ismét. De ha felálltunk, számon kell kérni tõlük, hogyan váltunk az erõs országból gyarmattá.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, országgyûlési képviselõ beszédében kijelentette: – Mintegy 2,4 millió hektár föld van még a kezünkben, mely a nemzeti szuverenitás alapja. Enélkül nem beszélhetünk hazáról, nemzetrõl. Ezért a magyar földet minden eszközzel meg kell tartanunk. Mint mondta, a jelenlegi kormány trükkök százait alkalmazta, de eddig megtartottuk a földet, s most állunk a legnagyobb ütközet (föld privatizációja) elõtt.

Új államalapításra, új alkotmányra és erõs államra van szükség!

Ángyán József országgyûlési képviselõ, a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program vezetõje a kormány programját a „zsákmányszerzõ” szemszögébõl viszgálta. Kijelentette: a jelenlegi kormány egy mohó banda, aki a hálózati kapcsolatai révén rabolja ki az országot. Ángyán professzor szerint a zsákmány nem más, mint a nemzet vagyona. Rámutatott: – A jelenlegi kormánytagok nem zseniális munkájuk révén lettek milliomosok, ugyanakkor nekünk azt tanácsolják, „húzzuk rövidebbre a gatyaszárat!” Véleménye szerint elkerülhetetlen lesz az elszámoltatás, hisz a jelenlegi kormány nem csak a nemzet vagyonát tartja zsákmánynak, de még ráadásnak eladósítják az országot. Új államalapításra, új alkotmányra és erõs államra van szükség! – jelentette ki Ángyán József.

Kenessey Csaba, a Svájci Polgári Körök elnöke beszámolt arról, mimindent tesznek annak érdekében, hogy az egykor hazájukból elüldözött jó magyar emberek megõrizhessék identitástudatukat a nyugati világban. Svájcban, Zürichben például magyar nyelvû óvodát, és iskolát mûködtetnek. Kenessey professzor évtizedek óta válaszol a nyugati világban megjelenõ, magyarságot lejárató negatív cikkekre, de mint mondta, ez nem lehet az õ „privát hobbija”, ezért arra kérte az arra érdemes jobboldali pártokat, segítsenek neki ebben a munkában.

– A kommunista utódpárt teljes elsorvasztására van szükség – jelentette ki Szöõr Anna pszichológus, jogász, aki szerint fontos, hogy antikommunisták legyünk. Véleménye szerint a morális válság velejárója a morális pánik jelenség, melynek egyik felkínált „lehetõsége”, hogy ma Magyarországon minden 18. életévét betöltõ nõ dönthet arról, sterilizáltatja-e magát, vagy nem, ám ha az igen mellett dönt, soha nem szülhet többé az életében.

Toró T. Tibor, kutatófizikus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke Tõkés László református püspök, EP-képviselõ üzenetét tolmácsolta, aki nagyra értékeli a polgári körök és gazdakörök munkáját, s a magyar lélek élõ lelkiismereteként tekint rájuk. Toró T. Tibor beszámolt az EMNT ötéves munkájáról, melynek egyik eredményeként könyvelte el, hogy ma már nincs senki, aki nem követelné az erdélyi autonómiát a Romániában élõ magyarok között.

Mit követel a magyar nemzet 2009-ben?

A konferencia zárásaként Fricz Tamás politológus az 1848-49-es szabadságharcosok 12 pontjára utalva felolvasta a magyar nemzet jelenlegi 12 pontos követelését, melyet a konferencia résztvevõi nagy tetszésnyilvánítás közepette elfogadtak. A 12 pont követelései a következõk: – 1. Követeljük a meglévõ nemzeti vagyon törvényes védelmét! 2. Követeljük a megmaradt magyar föld, a víz, az energiaforrásaink törvényes védelmét! 3. A nemzeti érdekeink következetes képviseletét a külpolitikában! 4. Alakítsuk újjá a határon túli magyarokkal a kapcsolatainkat! 5. Állítsuk helyre a demokratikus jogállamot Magyarországon! 6. Kezdjük végre el és fejezzük is be az elmaradt rendszerváltást! 7. A leghatározottabb fellépést a rendszerré vált, az ország nemzeti jövedelmét elrabló korrupcióval szemben! 8. Erõs és szolgáltató államot, amely szakít a neoliberalizmussal, s megvalósítja a szociális piacgazdaságot! 9. Követeljük, hogy az új kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel az elviselhetetlen mértékûvé vált külföldi államadósság eltörlése vagy átütemezése ügyében! 10. Követeljük a sajtó és a média szabadságát és kiegyensúlyozottságát! 11. Követeljük az egyre mélyebbé váló cigány-probléma tabumentes, õszinte és nyílt megvitatását és kezelését! 12. Új alkotmányt az átmeneti alkotmány helyébe!

Megvan bennünk az erõ, legfõképpen

a magyar emberek állhatatosságában, hitében és büszkeségében

Végezetül álljon tudósításom végén Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnökének üdvözlõ levelébõl néhány szívet-lelket erõsítõ gondolat: – „Bármilyen súlyos helyzetben is vagyunk, ezt az országot nem lehet úgy tönkretenni, hogy ha eljön az idõ, ha lehetõséget kapunk, ne tudnánk ismét, közös erõvel újra felépíteni. Megvan bennünk az erõ, amivel megint talpra tudunk állni, mozgásba tudunk lendülni, és amivel a többieket leelõzve újra az élre tudunk kerülni. Megvan bennünk az erõ, hiszen már bizonyítottunk, már megmutattuk a Millennium idején, mire képesek a magyarok, ha a kormányuk nem az útjukban áll, hanem mellettük van. Megvan bennünk az erõ, itt van, nálunk van: az egyetemeken, a kutatóközpontokban, a gyárakban, a kisvállalkozásokban, és legfõképpen a magyar emberek állhatatosságában, hitében és büszkeségében.

Megvan bennünk az erõ azért is, mert rendelkezünk olyan tudással, olyan tapasztalattal, olyan energiával, amivel csak mi, Európa középsõ részén élõk büszkélkedhetünk. Lehet, hogy most másoknál mélyebbre kerültünk, nagyobb ütést kaptunk, kilátástalanabb a helyzetünk, de van egy titkos képességünk, ami másoknak, a nálunk szerencsésebb sorsúaknak nincs:

az örökös újrakezdés varázslatos képessége.

Évszázadok hátravettetése válhat most pozitív helyzeti energiává, ha akarjuk. Igen, most ismét hasznunkra válhat, javunkra szolgálhat az a rengeteg hányattatás, megpróbáltatás, az a temérdek szenvedés, amit a történelmünk során kellett eltûrnünk, és amibõl mindig sikerült felemelkednünk, kihúznunk magunkat. Gondoljanak csak bele, hányszor voltunk képesek újrakezdeni, szinte a semmibõl új világot teremteni, fogcsikorgatva kimondani: akkor is újrakezdjük, csak azért is. Megtanultuk, szívünkbe véstük: nem az számít, hány pofont kapsz, és hányszor esel el; csak az a fontos, fel tudsz-e állni újra.

Ezt az újrakezdési képességet, ezt a konok kitartást, szívós, állhatatos, gyõzelemre teremtett lelkületet, felemelõ erõt, ezt a megújító energiát kell ismét elõcsalogatnunk, amint beköszön a változás napja. Sikerülni fog, mert sikerülnie kell! A magyarok tehát, kedves barátaim, mindenre képesek. De én azt mondom, és hiszem: még a legjobbra is!”

Frigyesy Ágnes