A bajban orvosság kell!

Nemzetközi konferencia létkérdéseinkrõl

– Magyarország mély és súlyos válságban van, olyan válságban, amely már a létezését is veszélyezteti – jelentette ki Fricz Tamás politológus 2009. február 27-én elõadásában azon a háromnapos nemzetközi konferencián, melyet a „Bajban orvosság kell” címmel rendeztek Budapesten, a Szent Imre Gimnázium dísztermében.

Majd így folytatta: – E válság pedig azért olyan mély és súlyos, s azért olyan veszélyes az ország jövõjére nézve, mert egyszerre többféle válság rakódott egymásra, s ezek egymást felerõsítik. A politikai válságról Fricz Tamás megállapította: – A 2006-os választásokkal, illetve a balatonõszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével az éppen csak bontakozó magyar demokráciát érte súlyos megrázkódtatás. Azóta Magyarországon egy köztes, félig demokratikus, félig diktatórikus politikai állapotban vergõdünk.

A szocialisták a 2006-os választási gyõzelmet manipulációval, a választók tudatos félrevezetésével érték el

A neves politológus szerint ha jogilag nem is, de politikai és erkölcsi szempontból illegitim kormány van hatalmon lassacskán harmadik éve. Ugyanis Gyurcsány Ferenc õszödi beszédébõl kiderült, hogy a szocialisták a 2006-os választási gyõzelmet manipulációval, a választók tudatos félrevezetésével érték el. Nem a választási ígéretek miatt illegitim a kormány, hisz a világ összes demokratikus országában ígérgetnek a pártok, hanem azért illegitim a hatalom, mert a gazdasági tényeket, adatokat nem hozták nyilvánosságra, mert közérdekû adatokat hallgattak el. Veres János pénzügyminiszter nem mondta el az elsõ negyedéves adatokat, mert azok ’megzavarnák a választókat’! Vagyis a tárgyilagos döntéshez szükséges információktól fosztották meg a magyar választókat, amely nem más, mint választási manipuláció, a választók tudatos félrevezetése. Márpedig – Fricz szerint – a választások tisztaságának megsértése a nyugat-európai demokráciákban fõbenjáró bûn, minderre csak az afrikai diktatúrákban kerülhet sor.

Változatlan összetételben felszínen maradt a pártállami diktatúrát irányító politikai gárda

Fontos kérdésre világított rá Fricz Tamás: – Mi az oka annak, hogy nem alakult ki a demokratikus intézményeknek megfelelõ demokratikus magatartás? Válaszában rámutatott: – Az, hogy a rendszerváltás nem járt együtt a pártállami, kádári politikai elit háttérbe szorulásával. A rendszerváltó Antall-kormánynak sem ereje, sem szándéka nem volt, hogy elitcserét hajtson végre, s az elsõ Orbán-kormány sem volt elég következetes a nélkülözhetetlen személyi átalakulások végig vitelében. Ennek következtében lényegében változatlan összetételben felszínen maradt a pártállami diktatúrát irányító politikai gárda, s ezzel együtt megmaradt a régi politikai magatartásmód. A hatalmát átmentõ politikai garnitúra nem a demokrácia, hanem a diktatúra politikai gyakorlatát sajátította el. Fontos tényezõnek nevezte a politológus, hogy ráadásul nem pusztán egy-egy pártállami politikus maradt mutatóban a demokráciában, hanem szinte az egész garnitúra itt maradt. Ennek értelmében a posztkommunista politikai elit a mai Magyarországon ismét hálózatot képez, átjárva a politikai, gazdasági, önkormányzati, kulturális, média és nem utolsó sorban a titkosszolgálati szférákat. A mai modern network-kutatások bizonyítják, hogy az egyes társadalmi rendszerek, így a politikai rendszer mûködését, tartalmát és jellegét leginkább a hálózatok határozzák meg.

Fricz Tamás szerint ma Hazánk vagyon nélküli, gyenge állam, manipulált piaccal, melyet a multik dominálnak, gyenge hazai vállalkozásokkal, óriási a korrupció a posztkommunista hálózatok összefonódása által, melynek eredménye a totális eladósodás.

A rendszerváltás során nem történt meg, illetve elmaradt a történelmi igazságtétel és az elszámoltatás

Az erkölcsi válság kérdésre utalva Fricz kijelentette: – Az erkölcsi válság a következmények nélküliségben mutatkozik meg, melynek hátterében az áll, hogy a rendszerváltás során nem történt meg, illetve elmaradt a történelmi igazságtétel és az elszámoltatás. A rendszerváltás nem húzott világos választóvonalat a diktatúra és demokrácia között. Sem az Antall-kormány, sem az Alkotmánybíróság nem segített abban, hogy világos cezúrát húzzon az új hatalom a két rendszer között, melyhez hozzátartozott volna a régi rendszer irányítóinak legalább morális számonkérése és háttérbe szorítása! Ez lett volna az igazi rendszerváltás logikája. Ez azonban nem történt meg, elmosódott a határ a gyilkos és áldozat, felelõs és ártatlan, megfigyelt és megfigyeltetõ között, vagyis nem jöttek létre a rendszerváltás erkölcsi alapjai, kritériumai.

S hogyan lehet kijutni ebbõl a totális válságból? – tette fel a kérdést Fricz Tamás. Válaszában hangsúlyozta: egyedül és kizárólag a most bontakozó, szervezõdõ, véleményét és szándékait egyre gyakrabban és szervezettebben megmutató civil társadalom, civil kezdeményezések válhatnak e folyamat bázisává, melyek a jószándékú politikai pártokat jó irányba terelik kormányra jutásuk után is. Fricz Tamás Orbán Viktor 1998-as elhíresült mondását a következõképp korrigálta: Több, mint kormányváltást, s nem kevesebb, mint rendszerváltást!

Korunk „hazugságkor” és a hazugság szétrombolja a tudást, az erkölcsöt, a kultúrát és a gazdaságot

A Nemzeti Pedagógus Mûhely által szervezett, és a Mut zur Ethik európai munkacsoport, valamint a Magyar Konzervatív Alapítvány és a Fiatal Magyarország Alapítvány által támogatott konferencián neves közéleti személyiségek tartottak elõadást. Baranyi Károly, a konferencia fõszervezõje, a Nemzeti Pedagógus Mûhely, és a Magyar Pedagógus Szövetség elnöke elõadásában hangsúlyozta: – Idén 11. alkalommal szervezték meg a háromnapos konferenciát, hazai és nemzetközi tekintélyû szakemberek (Frenyó Zoltán, Salamon Konrád, Vértesaljai László, Kondor Katalin, Balog Zoltán, Nestor Moritz, Joachim Hoefele, Amadea Raff stb.) bevonásával. Céljuk, hogy felmutassák, õrizzék és növeljék a keresztény, nemzeti gondolkodás értékeit, megmutassák a konzervatív gondolkodás hatékonyságát, és szolgálják a magyar nemzet jövõjét. Baranyi Károly szerint korunk „hazugságkor” és a hazugság szétrombolja a tudást, az erkölcsöt, a kultúrát és a gazdaságot. A konferencián rámutattak: hogyan mérgezik meg a hazugságok a nevelést, annak elveit az oktatást, a nemzeti öntudatot és a biztonságot.

Tarlós István, a nemzetközi konferencia védnöke, a Fõvárosi FIDESZ-KDNP-Frakciószövetség elnöke elõadásában rámutatott: – Hányszor kapja meg õ, de egyházfõk is, hogy ne politizáljanak! Ám a többpártrendszert nem azért találták ki, hogy mindenkire ráüvöltsenek, aki kifejezi nézeteit. Tarlós szerint a valóság és a kommunikáció köszönõ viszonyban nincs egymással. Gyurcsány õszödi beszédét ahelyett, hogy elítélték volna, megmagyarázták, miért elfogadható az elfogadhatatlan. A konferencia védnöke hangsúlyozta: – Orbán Viktor kormányzása alatt a közép-kelet európai országok listavezetõi voltunk, jelenleg az utolsó helyen kullogunk. Hét év alatt pedig a jelenlegi kormány több adósságot halmozott fel, mint a Kádár-rendszer 32 éve alatt. A kettõs állampolgárság kérdésében kijelentette: a Gyurcsány-kormány népünk ellen szavazott. El tudják-e képzelni, hogy ez megtörténhet pl. Franciaországban vagy az USA-ban?

Az Isten által teremtett lényeknek célja és küldetése van

Morvai Krisztina büntetõ jogász, a Jobbik EP-képviselõjelöltje elõadásában a pénz-profit centrikus és az ember-központú világ különbözõségeirõl szólt. Megállapította: a pénz-profit központú világ a hasznosság szempontjából hozza meg döntéseit, az ember-központú világ a hasznosság helyett az igazságosságot helyezi elõtérbe. Az ember-központú világ arra a kérdésre keresi a választ: mi jó az embereknek? Szerinte az Isten által teremtett lényeknek célja és küldetése van. Ezért fontos, hogy a politikusoknak is legyen szilárd értékrendjük, s ezt ismertessék az emberekkel. Ezzel szemben a profit-érdekelt világ eszközként tekint az emberre, s ezáltal épp emberi méltósága veszik el. A pénz-profit orientált ember az egyéni szabadság kiteljesítését tartja a legfontosabbnak, akár a közösséggel szemben, az ember központú világban fontos a közösség az egyén számára. A jogbiztonság szempontjából lényeges, hogy a hasznosság helyett az ember-központú világ vegye át a hatalmat – zárta gondolatait Morvai Krisztina.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat ügyvezetõ elnöke a Polgári szabadságjogok védelme a jog eszközével címmel tartotta meg elõadását. Hangsúlyozta: – a BRFK rendes gyûléseket is betilt, nem engedélyezte például a Jobbik gyûlését március 15-e alkalmából, vagy a Magyar Gárda összejövetelét. Harcolni kell azért is, hogy az alapvetõ jogi normákat betartsák Magyarországon – mondta. A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat 2006 õsze óta három nagy területet lát el: mintegy 80 civil személy jogi védelmét biztosítja, a jóvátétellel, és a felelõsségre vonással együtt. Jelenleg 70 ügyvéd segíti munkájukat. Legyünk bátrak, hogy az erõszakmentes, hiteles küzdelem elõbb-utóbb gyõzedelmeskedjen – mondta Gaudi-Nagy Tamás.

– Magyarországnak jelenleg nincs nemzetpolitikája – jelentette ki Boros Bánk Levente politológus, aki szerint Magyarországnak nincs jól definiáltan megfogalmazott nemzeti érdeke, mert meggyengült a nemzeti identitás. Véleménye szerint „jól” kombináltuk a kommunizmus örökségét az importált nyugati modellel, mely már akkor válságban volt, amikor mi átvettük. A kibeszéletlen tabu témák – Trianon tragédiája, a kommunizmus bûnei – tovább gyengítik az országot. Boros Bánk Levente szerint kiszámítható és õszinte politizálásra van szükség, hogy tudjuk, milyen országban szeretnénk élni 50 esztendõ múlva.

A bajban orvosság kell elnevezésû konferencián olyan neves elõadók szólalnak fel holnap, mint Wittner Mária szabadságharcos, Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány elnöke, valamint Koltay Gábor rendezõ „Emeld fel szívedet nemzetem” címmel tart elõadást.

Frigyesy Ágnes