Az újra visszatérõ magyarellenesség veszélyérzete összefogásra készteti a megosztott erdélyi magyarságot
- Részletek
- Frigyesy Ágnes
- Találatok: 825
Az újra visszatérõ magyarellenesség veszélyérzete
összefogásra készteti a megosztott erdélyi magyarságot
Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. február 18-án Brüsszelben: – Traian Bãsescu államelnök Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos budapesti és hazai kijelentései joggal keltettek felháborodást a magyar közvéleményben. Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetõen késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára.
Bãsescu elnök provokatív magatartásának és autonómiaellenes állásfoglalásainak egy másik kedvezõ hozadéka az, hogy a területi önrendelkezés kérdése a politikai közvélemény homlokterébe került, és nyilvánvalóvá vált, hogy azt többé nem lehet szõnyeg alá seperni.
Harmadsorban annak is csak örvendeni lehet, hogy az újra visszatérõ magyarellenesség keltette közös veszélyérzet összefogásra készteti a megosztott erdélyi magyarságot. Ennek kimagasló példájaként értékelhetjük a 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetést, mely a magyar történelmi egyházak szervezésében, a politikai és a civil szféra bevonásával közel tízezer embert volt képes megmozgatni és a jó ügy mellé állítani. A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ területi és helyi szervezetei ebben meghatározó szerepet játszottak.
A kedvezõ fejlemények mellett viszont azt sem téveszthetjük szem elõl, hogy a román politikában újból az asztalra került a „nacionalista kártya”. Traian Bãsescu leleményes válaszként a sepsiszentgyörgyi petíció székelyföldi román betelepítésekre vonatkozó passzusára, valamint a magyar intézményvezetõk leváltásának vádjára – egyenesen „etnikai tisztogatással” vádolta meg a székelyeket. Reá való hivatkozással, ugyanezt a rágalmakat hangoztatja az a kolozsvári választási röpcédula, melyet a Demokrata Párt jelképével ellátva szórtak nagy példányszámban, a következõ felhívással: „Február 15-én légy román. Ne szavazz a kolozsvári magyar polgármester-jelöltekre!”
Román újságírók véleménye szerint is igen valószínû, hogy a magyarellenesség felmelegítése immár a választásokra: a közelgõ európai, valamint az õszi elnökválasztásra tekint. A szavazatvadászokat uszító tevékenységükben az európai uniós környezet sem zavarja…
Tõkés László európai parlamenti képviselõ minderre mellékelt felszólalásában – ez esetben, kivételes módon, román nyelven – hívta fel a figyelmet a Parlament plénumán.
Az RMDSZ EP-képviselõivel való egyeztetésnek megfelelõen mind az RMDSZ, mind Tõkés László írásbeli megkereséssel fordul Pöttering elnökhöz ebben az ügyben.
Tõkés László felszólalása Brüsszelben
Jelek szerint az õszi parlamenti választások és a kormány megalakulása felállása nyomán Romániában – Szlovákiához hasonlóan – a politikai életbe újból visszatért a magyarellenesség.
Az erdélyi magyar egyházak által szervezett, 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés ez ellen emelte fel a szavát. Tíz pontos petíciójukban ezrek követelték – egyebek mellett – a székelyföldi etnikai arányok mesterséges megváltoztatására irányuló román betelepítések leállítását.
Traian Basescu elnök viszont – abszurd módon – a székely magyarokat vádolta meg románellenes „etnikai tisztogatással”. Ugyanakkor a kolozsvári helyi választás alkalmával terjesztett „demokrata” röpcédulákon ugyanezzel a rágalommal uszítottak a magyar polgármesterjelöltek ellen.
„Bagoly mondja verébnek: nagyfejû” – idézhetjük a népi mondást. Felhívom az Európai Parlament figyelmét, hogy Romániában – burkolt módszerekkel – tovább tart Erdély elrománosítása, etnikai arányainak a megváltoztatása.
Hans-Gert Pöttering elnök úrnak ugyanakkor – a tüntetõk kérésére – eljuttatom a székely közösség petícióját – melyet az idézett röpcédulával együtt mellékelt Tõkés László EP-képviselõ.
Továbbította:
Frigyesy Ágnes