„Kedveskéim, galambocskáim,


halló itt Gyurkovics, hívj, keress, szeress!”


Gyurkovics Tiborra emlékeztek a Polgárok Házában



„Kedveskéim, galambocskáim, halló itt Gyurkovics, hívj, keress, szeress!” – e gondolattal fogadta barátai, ismerõsei üzenetét Gyurkovics Tibor író földi életében. A tavaly õsszel elhunyt József Attila- , Magyar Örökség- és Kossuth-díjas íróra emlékeztek 2009. február 11-én Budapesten, a Polgárok Házában. A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre 7. konferenciáján neves közéleti személyiségek idézték fel a szeretett mûvész életútját.


Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke és a Nemzeti Fórum elnöke szerint Gyurkovics Tibor ma is „szervezi” a tömeget magyarságra, tisztességre, hazaszeretetre. Felolvasott egy aznap megfogalmazott nyilatkozatot, melynek értelmében Für Lajos, Bíró Zoltán és sajátmaga, egykori MDF-es vezetõk a jelenlegi kormányt vádolják bûnpártolással a cigánybûnözés terjedése miatt, miközben a magyar népet vádolják rasszizmussal. Továbbá vádolják a kormányt a magyar nép fenyegetésével! Megállapítják: elég volt a kormány garázdálkodásából! (Milyen jó lett volna, ha ezt a határozott fellépést az egykori MDF-es vezetõ politikusok a rendszerváltás hajnalán képviselik. Ma talán nem itt tartanánk. - Szerk. megj.)


Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetõje felidézte Gyurkovics Tiborral történõ megismerkedésének pillanatát az 1990-es évek elején, amikor egy MALÉV-járaton egymás mellett ültek. A Magyar-Japán kulturális fesztivál három hete alatt Gyurkovics érdeklõdve faggatta a fiatal MDF-es, majd késõbb kisgazda politikust. Horváth szerint Gyurkovics rendkívüli egyéniség volt, ízig-vérig jobboldali politikus, aki mindig fenntartotta magának a „mormogás, mérgelõdés jogát”.


Nyulászi András, Lezsák Sándor egykori testnevelõ tanára, Gyurkovics diáktársa 1942-ben ismerkedett meg a diák Gyurkoviccsal a Piaristáknál, ahol nyolc évig tanultak együtt. A szerzetes tanárok kiváló nemzettudatra nevelték a fiatalokat, s az emlékezõ szerint Gyurkovics remek súgó volt. Szakonyi Károly pályatársat 50 éves barátság kötötte az íróhoz. Pályájuk kezdetén Szakonyi már javasolta barátjának, próbáljon szabadúszóként fennmaradni, úgy talán sokrétûbb munkát fejthet ki. Csurka István írótárs szerint Gyurkovics költõi-írói életmûve hatalmas és páratlanul gazdag, aki szent hazafiúi buzgalommal írta mûveit.


Az emlékezõk között felszólalt Kubik Anna és Reviczky Gábor színmûvészek, Madarassy István szobrász, valamint Payer András énekes.


A nagy közönséget vonzó emlékesten Boros Imre volt kisgazda miniszter bemutatta a zalai borvidék borait, majd borkóstolóra hívta a résztvevõket.



Gyurkovics Tibor író, költõ Budapest–Rákosfalván született, 1931. december 18-án. Édesapja, Gyurkovics Henrik jogot végzett, 1938 és 1945 között a Százados Úti Székesfõvárosi Községi Kenyérgyár igazgatója, három évig hadifogoly, majd segédmunkás. Édesanyja Riedel Gizella, jómódú tejkereskedõ lánya. Gyurkovics Tibor 1942 és 1948 között a budapesti Piarista Gimnázium diákja, az iskolák államosítása után Ady Endre Gimnázium néven mûködött tovább. Itt érettségizett 1950-ben. Származása miatt nem vették fel sem az orvosi-, sem a jogi egyetemre, sem a színiakadémiára.


Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál volt normás, éjszakai mûszakban, végül szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Fõiskolára. Annak elvégzése után, 1953 és 1955 között pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n.


1968-tól írásaiból élt, bár voltak más kötöttségei is. Így a Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértõje 1966-tól 1970-ig, 1988 és 1992 között a veszprémi Petõfi Színház dramaturgja, 1989–1991-ig az Új Idõ szerkesztõ bizottsági tagja. 1991-tõl a Lyukasóra címû tévémûsor állandó résztvevõje, 1992-tõl az azonos címû folyóirat alapítója és szerkesztõ bizottsági tagja. 1991 és 1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa (fél évig), 1995-tõl a Magyar Írók Egyesületének elnöke.


Sokoldalú szerzõ volt. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, (többnyire groteszk) színmûveket és publicisztikát is írt, ezért nevezték õt a magyar irodalom öttusa-bajnokának. Hosszú betegség után, 2008. november 16-án hunyt el Budapesten.


Díjai, kitüntetései: József Attila-díj (1982), IBBY-díj (1985), Bölöni-díj (1987), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992), Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség Díj (1997), Magyar Mûvészetért Díj (2001).


(Életrajzi összeállítás a Petõfi Irodalmi Múzeum honlapja szerint)



Frigyesy Ágnes